Korszerű, minden igényt kielégítő honlapok meglepően alacsony áron.

Az ország összes polgármesterét elérheti. Pályázatok kötelező nyilvánosságát is biztosítjuk.

Teljesítse könnyedén az elektronikus információsza-badság törvényt! Olcsón, jól, egyszerűen!

A hétköznapi életet segítő, közhasznú híreket nemcsak olvasni érdemes, de fel is teheti honlapjára.




Kimentette a kormány Pécset az adósságcsapdából

Megszavazta a pécsi közgyűlés a kormány és a város megállapodását, amelynek értelmében idén és jövőre összesen több mint 9,5 milliárd forintos visszatérítendő támogatást kap a 7,5 milliárdos költségvetési hiánnyal küzdő önkormányzat.


Páva Zsolt (Fidesz-KDNP) polgármester a szavazás előtt kifejtette: az önkormányzat idén több mint 6,5 milliárd, jövő év elején pedig 3 milliárd forint visszatérítendő támogatást kap a kormánytól, amelyet 2020 végéig köteles visszafizetni.

A Magyar Közlönyben megjelent határozat szövege szerint a pénzösszegeket a pécsi önkormányzat finanszírozási helyzetének rendezésére és jövő évi likviditása érdekében biztosítja a kormányzat.

Páva Zsolt a megállapodás feltételeit idézve kijelentette: az önkormányzat kötelezi magát a "lehető legtakarékosabb" gazdálkodásra, megszünteti az OTP-nél vezetett folyószámláját, és januártól a Magyar Államkincstárnál (MÁK) vezeti.

A már az előző hónapok testületi ülésein is megszavazott intézkedésektől és ingatlanértékesítésektől a polgármester azt várja, hogy évente 3 milliárd forintos megtakarítást jelentenek majd a következő három évben.

Gyámság alá helyezett város

Az előterjesztés több mint egyórás vitája során Gulyás Emil (MSZP) az önkormányzatiság felszámolásaként értékelte a megállapodást, amelyből "nem látszik a kiút". Álláspontja szerint banki hitelből kellett volna megoldani a helyzetet.

Kővári János (Összefogás Pécsért Egyesület) mentőövnek nevezte a támogatást, majd azt hangsúlyozta, hogy az önkormányzat lehetőséget kapott gazdálkodásának rendbetételére.

Gyimesi Gábor (Jobbik) szerint az országban példátlan, hogy a MÁK "gyámság alá helyezi" az önkormányzatot. Párttársa, Fogarasi Gábor úgy vélekedett, hogy a megállapodás nem mentőöv, hanem béklyó a pécsiek számára.

Keresztes László Lóránt (LMP) a költségvetési hiány okairól azt mondta, hogy a város gazdasága "nincs arányban" a feladataival. Egyúttal a városvezetők és Pécs fideszes országgyűlési képviselői felelősségének nevezte, hogy a baranyai megyeszékhely "semmit sem tudott tenni a gazdaságfejlesztés terén".

Páva Zsolt ezekre reagálva kifejtette, hogy a városnak a költségvetési nehézségei mellett vannak a magyar kormány és az Európai Unió segítségével megvalósított igen sikeres fejlesztései. Ezeknek az összértéke a mostani ciklusban mintegy négyszerese a 2010-es Európa Kulturális Fővárosa (EKF) program teljes költségvetésének - tette hozzá.

Közölte azt is, hogy a város a "maga szerény lehetőségeihez képest" segítette a gazdaságot, és kitért a pécsi közösségi közlekedés évekkel ezelőtti rendbetételének szükségességére is, amely - mint azt a szeptemberi közgyűlésen jelezte - 6 milliárd forintba került.

Az előterjesztést 18 igen szavazattal, 2 nem ellenében, 2 tartózkodás mellett szavazta meg a közgyűlés.

Titkolózik az önkormányzat?

A független Szabad Pécs hírportál szerint az önkormányzat nem hajlandó adatokat szolgáltatni arról, hogy hová és mennyit fizettek már ki a beérkezett pénzből. „Szeretné tudni, mennyi hiányt fizetett ki a pécsi önkormányzat a 6,5 milliárdos állami kölcsönből? – teszi fel a lap a kérdést. Hát mi is! De egyelőre csak remélhetjük, hogy a teljes összeget, 6,5 milliárd forintot – s így már valójában a nullához közelít a pécsi önkormányzat tényleges hiánya. A pécsi önkormányzat ugyanis egyelőre nem válaszol a kérdésre.

A Szabad Pécs január 2-án, az első idei munkanapon megkereste a pécsi önkormányzatot, hogy megtudjuk, a címben foglalt kérdésre a választ. Azaz, hogy miképpen zárt az év végén a pécsi költségvetés. Ki lett-e fizetve a pécsi költségvetési hiány – azaz ki lettek-e egyenlítve a befogadott, elismert, de korábban ki nem fizetett számlák – elvileg ezeknek az összege rúgott nemrég 7500 millió forintra. Illetve, ha nem az egészet fizették ki, akkor mekkora részét? És az idei év elejére ígért további 3500 millió forint állami kölcsönből lehet-e rendezni az esetlegesen fennmaradó részt a hiányból, avagy azt lehet már másra, például hitelek visszafizetésére fordítani. Lényegében tehát azt kérdeztük, hogyan áll a pécsi önkormányzat költségvetése 2018. január 2-án, mi a (valós) egyenleg, de nem kaptunk választ az elmúlt két napban a pécsi városházáról.

A pécsi önkormányzat tudomásunk szerint megtette a szükséges, kért fő lépést a további állami kölcsönhöz, lezárta a korábbi önkormányzati számláit az OTP-nél a múlt év végén, az utolsó banki napon, és megnyitotta a Magyar Államkincstárnál az új számláit, köztük az új pécsi helyi adók számláit is írják.”

Munkatársunktól/MTI/Szabad Pécs