"Magyarország újkori történetének talán legnagyobb korrupciós ügyéről", valamint a kohéziós források megvonására vonatkozó fenyegetésekről is szó lesz azon a vitán, amelyet a 2014-2020 közötti uniós források kifizetéséről tart a Ház - mondta Csepreghy Nándor, a Miniszterelnökség államtitkára még a vitanap előtt.

Csepreghy Nándor emlékeztetett: a negyedik alkalommal vitatja meg a Ház, hogy miként hasznosul a hazai fejlesztéseket szolgáló 12 ezer milliárd forint. Rámutatott: a keretösszeg kétharmadát tudják a magyar vállalkozások és önkormányzatok pályázatokon elérni, a többi normatív támogatás, például a gazdákhoz kerül.

Elmondta, hogy a kormány célja a gyors forráskihelyezés volt a versenyképesség javítása érdekében. Sikerült idén tavaszig a teljes pályázati keretet meghirdetni - hangsúlyozta -, a 80 százalékát pedig már el is bírálták. Az idei kifizetés mintegy 2500 milliárd forintra tehető.

Szólt a Brüsszel és Budapest között tárgyalási alapot adó témákról is. Ezek között "Magyarország újkori történetének talán legnagyobb korrupciós ügyeként" említette a 4-es metró építését.

LMP: Hiba volt a források gyors lehívása

Már a vitanapon szólalt fel az LMP nevében Schmuck Erzsébet azt mondta, hogy a strukturális támogatások német, holland vagy dán adófizetők pénzéből származnak, Magyarország pedig nettó haszonélvezője a tagságnak.

Az uniónak nemcsak gazdasági érdeke a támogatások kifizetése, de erkölcsi kötelezettsége is segíteni az elmaradottabb régiókat - jelentette ki, hozzátéve, sokszor visszatetsző a kormány "brüsszelezése", az EU "démonizálása". Hangsúlyozta, hogy a kabinet gyakran úgy tűntet fel projekteket, mintha az azokra fordított pénzt ő adná. Megjegyezte azt is, hogy a kormány sokszor nem akarja vállalni a forrásfelhasználással járó kötelezettségeket.

A hazai gazdaság nagyon függ az uniós forrásoktól - közölte. Az EU-s források gyors lehívása és elköltése pedig nem siker, hanem katasztrófa a gazdaság számára - jelentette ki. A kormány által remélt politikai haszon mellett jelentkező negatív hatások szerteágazóak lesznek, ezért a kitűzött célokat az óriási költések mellett sem fogjuk elérni - összegzett a képviselő.

Jobbik: Külső tényezőktől függ a gazdaság teljesítménye

Volner János (Jobbik) azt hangsúlyozta, hogy a magyar gazdaság teljesítménye alapvetően külső tényezőktől függ. A képviselő a külső tényezők közé többek között az uniós forrásokat és az itt megtelepedett külföldi cégeket sorolta. Ha a külföldön dolgozó magyarok nem utalnának haza pénzt, az ország sokkal nagyobb bajban lenne - szögezte le.

A 21. században az államok tudásalapú társadalmakat igyekeznek építeni, a magyar kabinet viszont elsősorban infrastruktúraépítésre használja fel az EU-s forrásokat - mondta.

A Jobbik az állami projektekbe is bevonná szerződő félként a kisvállalkozásokat, az EU-s forrásokat is nagy mértékben az ő irányukba csoportosítaná át - szögezte le.

Z. Kárpát Dániel (Jobbik) azt hangsúlyozta, hogy a munkaerőhiány már nemzetgazdasági szinten érezhető károkat okoz az építőiparban. Az ellenzéki politikus egy szolgálati- és bérlakás-építési program elindítását sürgette, emellett kifogásolta, hogy az uniós forrásokból sok olyan egyszeri beruházás valósul meg, amelyek hosszú távon nem biztosítják a helyben élők megélhetését.

Szilágyi György (Jobbik) kudarcosnak nevezte az uniós pénzek felhasználását, amire példaként említette, hogy a kormány által eddig kifizetett 1700 milliárd forintból az Európai Unió mindössze 100 milliárd forintot fogadott el.

Fidesz: Az emberek életkörülményei is javultak

Tasó László (Fidesz) arról beszélt, hogy milyen fontos forrásokat csoportosítani a nehéz helyzetben lévő északi és keleti járásokba.

Saját, hajdú-bihari választókerületére áttérve azt mondva, hogy több településen is ipari parkokat fejlesztettek, óvodákat, egészségügyi létesítményeket újítanak majd fel. A Zöld város program keretében is több településen újulnak meg a közintézmények - tette hozzá.

Manninger Jenő (Fidesz) felszólalásában arra hívta fel a figyelmet, hogy az európai uniós forrásokból finanszírozott programok a gazdaság fejlesztése mellett az emberek életkörülményeit is javítják. Példaként említette, hogy a területi operatív programoknak köszönhetően szinte majdnem minden második magyar településen megújulhatnak az orvosi rendelők, vagy az egészségházak.

Riz Gábor (Fidesz) a Borsod-Abaúj-Zemplén megyét érintő fejlesztésekről szólt, hangsúlyozva, hogy az elmúlt években javuló tendenciát mutat a térség gazdasági teljesítménye. A kormánypárti politikus szerint ennek a folyamatban a turisztikai fejlesztések adják a legnagyobb húzóerőt, továbbá az is, hogy a korábbi egymástól elszigetelt fejlesztéseket a mostani időszakban felváltották az egymásra épülő programok.

Munkatársunktól/MTI