Korszerű, minden igényt kielégítő honlapok meglepően alacsony áron.

Az ország összes polgármesterét elérheti. Pályázatok kötelező nyilvánosságát is biztosítjuk.

Teljesítse könnyedén az elektronikus információsza-badság törvényt! Olcsón, jól, egyszerűen!

A hétköznapi életet segítő, közhasznú híreket nemcsak olvasni érdemes, de fel is teheti honlapjára.




Népszavazás a metró akadálymentesítéséért

Kilenc ellenzéki párt február elején megkezdte az aláírásgyűjtést annak érdekében, hogy népszavazás dönthessen a felújítás alatt álló 3-as metró teljes értékű akadálymentesítéséről. Tarlós István főpolgármester szerint teljesen félrevezető a népszavazási kezdeményezés.


A kezdeményezést az MSZP, a DK, az Együtt, a Liberálisok, az LMP, a Momentum és a Párbeszéd képviselői jelentették be. Horváth Csaba, a szocialisták fővárosi képviselője elmondta, a kerekes székesekért, nehezen közlekedőkért, a kismamákért, és az idősekért vetették fel a referendum ötletét. Tarlós István főpolgármester ugyanis "túl arrogáns ahhoz, hogy beismerje, az akadálymentesítés egy fontos ügy, és túl gyáva ahhoz, hogy a kormánnyal harcoljon a budapestiek érdekében" - fogalmazott, megjegyezve: a fővárosiak átlagosan napi 20 milliárd forintos adóbefizetéseik után megérdemlik a teljes akadálymentesítést.

Gy. Németh Erzsébet, a DK fővárosi képviselője hangsúlyozta, a főpolgármesternek az akadálymentesítés ügyében a nem törvényesen elhelyezett közterület-figyelő kamerák leszereléséhez hasonlóan kellene kiállnia a kormánnyal szemben, kikövetelve az ahhoz szükséges 20 milliárd forintot. Az ellenzéki politikus az akadálymentesítés fontosságának új szempontjaként említette, hogy a 3-as metró a város egyik legbiztonságosabb óvóhelye egy esetleges katasztrófa esetén, amelynek elérését mindenkinek lehetővé kell tenni.

Pataki Márton, az Együtt budapesti elnöke kijelentette, Tarlós István nem védekezhet azzal, hogy azért nem akarja teljesen akadálymentesíteni a 3-as metrót, mert elődje, Demszky Gábor sem tette meg a 2-es metró esetében. Szólt arról is, a főpolgármester állításával szemben egy sikeres népszavazásnak lesz valódi eredménye, a most tervezett részleges helyett ugyanis teljes értékű akadálymemtesítés valósulhat meg.

Szabadai Viktor, a Liberálisok álláspontját ismertetve közölte, friss közvélemény-kutatásuk alapján a budapestiek 92 százaléka támogatja a teljes akadálymentesítést még akkor is, ha az többletköltségekkel jár.

Csárdi Antal, az LMP fővárosi képviselője úgy fogalmazott, "nem szabad elhinni azt a bullshitet, hogy egy 330 milliárd forintos költségvetésben nem lehet - akár több évre nyúlóan - 20 milliárd forintos kötelezettségvállalást tenni".

Galgóczi Péter, a Momentum Dabas járási országgyűlési képviselőjelöltje kerekesszékből szólva elmondta, az akadálymentesítés nem luxus beruházás, hanem olyan befektetés, ami segíthet csökkenteni a mozgássérültek körében 87 százalékos munkanélküliséget. Megjegyezte, az épületek akadálymentesítése mellett az is fontos lenne, hogy javuljon a kapcsolat a sérült és az ép testű emberek között.

V. Naszály Máta, a Párbeszéd elnökségi tagja elfogadhatatlannak nevezte, hogy a főpolgármester szerinte még mindig nem érti, miért kell lehetővé tenni mindenkinek a szabad közlekedés lehetőségét.

Horváth Csaba tájékoztatása alapján az aláírásgyűjtés részvevőinek március 6-ig 138 ezer szignót kell gyűjteniük a budapestiektől. Kérdésekre válaszolva megerősítette, a 3-as metró csak akkor lesz teljesen akadálymentes, ha azt mindenki külső segítség nélkül használhatja, ezt pedig kizárólag a liftek biztosítják.

Tarlós: félrevezető a kezdeményezés

Tarlós István főpolgármester szerint félrevezető a népszavazási kezdeményezés a 3-as metró akadálymentesítéséről, mert a referendum eredményessége esetén sem következne az, hogy minden állomáson liftet kell építeni.

Tarlós István azt mondta, az MSZP félrevezeti, gyakorlatilag "becsapja" az embereket, amikor azt a benyomást kelti, hogy ha igen választ adnak erre - a szerinte hibás, rosszul megfogalmazott - kérdésre, akkor liftek fognak épülni.

A Kúria kimondta, hogy ez nem így van - mutatott rá a főpolgármester, hangsúlyozva: az akadálymentesítést az MSZP-től függetlenül hónapok óta szervezik és végzik.

Mint kifejtette, a Kúria azt mondta ki, hogy a kérdésről lehet népszavazást rendezni, de a végzésben levezette: lehet ugyan népszavazás, de a törvény az akadálymentesítést egzakt módon nem fogalmazza meg, annak számos módozata lehetséges, amelyben a törvény a Fővárosi Közgyűlésnek mérlegelési jogot ad.

Tehát "kvázi" levezeti, hogy ha ez a népszavazás sikeres és eredményes lesz, abból egyáltalán nem következik, hogy liftet kell építeni - mondta Tarlós István, megjegyezve, a népszavazás megtartása egyébként két lift árába kerülne.

A főpolgármester közlése szerint az akadálymentesítést nem szabad összekeverni a liftépítéssel. A mozgáskorlátozottak érdekeit képviselő szervezet vezetése is azt állította, hogy "nem csak liftből áll az akadálymentesítés" - mondta, hozzátéve: a törvény sem azt mondja ki, hogy az akadálymentesítést mindenütt lifttel kell megoldani, hanem ennek számos módja van.

Tarlós István elmondta, van egy olyan szerkezet, amelyet párhuzamosan a haladási iránnyal fel lehet szerelni a mozgólépcsőre, és ebbe a szerkezetbe bele tudnak ülni a mozgássérültek. Ez ötödébe kerül, mint a lift - jegyezte meg.

A főpolgármester kitért arra is, hogy a 2-es metró felújítása idején az MSZP fővárosi képviselője, Horváth Csaba főpolgármester-helyettes volt, és akkor az állomások tíz százalékát akadálymentesítették. "Ez az aggodalmaskodás akkor is eszébe juthatott volna" - fogalmazott Tarlós István, kiemelve, hogy most az állomások több mint hatvan százalékát liftekkel látják el.

Munkatársunktól/MTI