Korszerű, minden igényt kielégítő honlapok meglepően alacsony áron.

Az ország összes polgármesterét elérheti. Pályázatok kötelező nyilvánosságát is biztosítjuk.

Teljesítse könnyedén az elektronikus információszabadság törvényt!

A hétköznapi életet segítő, közhasznú híreket nemcsak olvasni érdemes, de fel is teheti honlapjára.




Választási lázban az országos nemzetiségi önkormányzatok

Már több mint 45 ezren jelezték, hogy nemzetiségi listára szavaznának az áprilisi országgyűlési választáson – közölte a Nemzeti Választási Iroda (NVI). A legtöbben a romák, a németek és a horvátok vannak. A Nemzeti Választási Bizottság (NVB) egyelőre kilenc országos nemzetiségi önkormányzatot vett nyilvántartásba.


A Nemzeti Választási Iroda szerint eddig több mint 45 ezren jelezték, hogy nemzetiségi listára szavaznának az április 8-ai országgyűlési képviselő-választáson. A tájékoztatás szerint összesen 223 328 választót vettek nemzetiségi névjegyzékbe, közülük 45 875-en kérték külön azt, hogy a parlamenti szavazáson is nemzetiségiként szavazhassanak.

Ennek azért van jelentősége, mert ha valaki nemzetiségi választóként akar részt venni a választáson, akkor az egyéni képviselőjelölt mellett nem pártlistára, hanem a saját nemzetiségének listájára szavazhat. A nemzetiségi listával a nemzetiségek kedvezményes mandátumot szerezhetnek az Országgyűlésben. Listát az országos nemzetiségi önkormányzatok állíthatnak.

Az április 8-ai választásra is névjegyzékbe vett nemzetiségi választók között a legtöbben romák, összesen 20 183-en. Németek 18 191-en, horvátok 2057-en, szlovákok 1617-en, ruszinok 1005-en, románok 811-en, ukránok 513-an, szerbek 399-en, örmények 271-en, görögök 241-en, lengyelek 222-en, szlovének 205-en és bolgárok 160-an jelezték, hogy áprilisban nemzetiségiként szavaznának.

A nemzetiségi névjegyzékbe történő regisztrációs kérelmet be lehet nyújtani online a www.valasztas.hu oldalon, illetve a választópolgár lakcíme szerinti helyi választási irodában személyesen vagy levélben. A jogszabályban elismert 13 nemzetiség a bolgár, a görög, a horvát, a lengyel, a német, az örmény, a roma, a román, a ruszin, a szerb, a szlovák, a szlovén és az ukrán.

Már kilenc nemzetiség regisztrált

Újabb jelölőszervezeteket vett nyilvántartásba az áprilisi országgyűlési választásra a Nemzeti Választási Bizottság (NVB), ezzel 74-re emelkedett a nyilvántartásba vett pártok száma. Négy évvel ezelőtt összesen 71 pártot vett nyilvántartásba a bizottság. Az NVB az országos nemzetiségi önkormányzatok közül eddig kilencet vett nyilvántartásba.

Januárban jegyezték be a nemzetiségi önkormányzatok közül az Országos Lengyel Önkormányzatot (OLÖ), az Magyarországi Németek Országos Önkormányzatot (MNOÖ), az Országos Szlovén Önkormányzatot (OSZÖ), az Ukrán Országos Önkormányzatot (UOÖ) és az Országos Szlovák Önkormányzatot (OSZÖ).

A választáson országos listát az a párt állíthat, amely legalább kilenc megyében és a fővárosban, legalább 27 egyéni választókerületben önálló jelöltet állított. Országos nemzetiségi önkormányzat nemzetiségi listát állíthat, ehhez a névjegyzékben nemzetiségi választópolgárként szereplő választópolgárok legalább egy százalékának ajánlása szükséges.

Még nem lehet szavazni a székelyekről

Mivel az országgyűlési választást megelőző 40 napban nem lehet országos népszavazáshoz aláírásokat gyűjteni, az április 8-ai voksolást megelőzően két népszavazási kezdeményezés és egy honos népcsoporttá nyilvánításra irányuló aláírásgyűjtését kell felfüggeszteni – jelentette be január végén a Nemzeti Választási Iroda (NVI).

A kérdés így szól: "A magyarországi székelyek a nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX törvény (a továbbiakban: nemzetiségi törvény) 148. § (3) bekezdésének felhatalmazása alapján bizonyságot kívánnak tenni arról, hogy megfelelnek a nemzetiségi törvényben foglaltaknak. Ezen oknál fogva alulírottak kijelentjük, hogy a székely nemzetiséghez tartozónak valljuk magunkat!".

Az NVI a korábban meghozott döntésről levélben tájékoztatta az érintett gyűjtések szervezőit. Az aláírásgyűjtési moratórium természetesen a honos népcsoporttá nyilvánításra irányuló aláírásgyűjtést is érinti. A Kúria jóváhagyását követően az aláírásgyűjtés december 1-jén indult, és március 30-ig tartott volna eredetileg.

Mindhárom aláírásgyűjtés tekintetében a szavazás napja előtti 39. napon - február 28-án - le kell adni az addig összegyűjtött aláírásokat. Ha a szervezők a meghatározott határidőig nem adják át az aláírásgyűjtő íveket, akkor ezzel érvénytelenítik a már összegyűjtött aláírásokat is. Ha addig összegyűlik a szükséges számú aláírás, a szervezők kérhetik azok ellenőrzését.

Több iskola kerülhet a nemzetiségekhez

Januártól könnyebben lehetnek intézményfenntartók és -üzemeltetők a helyi, települési nemzetiségi önkormányzatok – közölte Latorcai Csaba, a Miniszterelnökség társadalmi és örökségvédelmi ügyekért és kiemelt kulturális beruházásokért felelős helyettes államtitkára a Nemzetiségi Önkormányzatok XXIII. Interetnikus Találkozóján Sátoraljaújhelyen.

Közölte, a nemzetiségi identitás megőrzésének egyik legfontosabb eleme az oktatás. A nemzetiségi oktatásban nagy a pedagógushiány, ezért olyan ösztönző rendszert alakítanak ki, amely segítségével reményeik szerint ez orvosolható. Emelik például a nemzetiségi oktatásban részt vevő pedagógusok pótlékát, és külön figyelmet fordítanak az óvodapedagógusokra - tette hozzá.

Latorcai hangsúlyozta: jelentősen nő a helyi és területi nemzetiségi önkormányzatok támogatása jövőre. Kitért arra is: igazságosabbá szeretnék tenni a támogatások elosztását is, vagyis ahol egy-egy településen, vagy megyében több, az adott nemzetiséghez tartozó ember él, vagy több települési nemzetiségi önkormányzat működik, az alaptámogatás a többszörösére emelkedhet.

Munkatársunktól/MTI