Megállapította az április 8-ai választásra regisztrált nemzetiségi választópolgárok számát a Nemzeti Választási Bizottság (NVB). A nemzetiségi névjegyzékben ugyanis mintegy 57 ezer regisztrált választópolgár szerepelt a Nemzeti Választási Iroda honlapján közzétett adatok szerint. Az NVB a Nemzeti Választási Iroda (NVI) adatai alapján döntött.

A létszámmegállapító határozatnak azért van jelentősége, mert a Magyar Államkincstár ennek alapján határozza majd meg az egyes nemzetiségi önkormányzatok kampánytámogatását.

A testületnek a törvény értelmében az országos listaállítás másnapján kellett megállapítania az összes, valamint az egyes nemzetiségi választópolgárok számát. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a nemzetiségiek névjegyzékbe vétele lezárult volna, erre még március 23-án délután 4 óráig van lehetőség.

Az NVI szerdai adatai szerint a bolgároknak 159, a görögöknek 242, a horvátoknak 2074, a lengyeleknek 235, a németeknek 29 229, az örményeknek 276, a romáknak 20 132, a románoknak 835, a ruszinoknak 989, a szerbeknek 409, a szlovákoknak 1663, a szlovénoknak 222, míg az ukránoknak 507 nemzetiségi választója jelentkezett be az április 8-ai választásra.

Minden nemzetiségnek lesz listája

A Nemzeti Választási Bizottság - a nemzetiségiek közül utolsóként – március elején nyilvántartásba vette az Országos Örmény Önkormányzat listáját. Mindez azt jelenti, hogy eddig 13 nemzetiségi listát vettek nyilvántartásba. Az NVB határozatai nem jogerősek, három napon belül lehet jogorvoslattal élni ellenük a Kúriánál.

Az országos nemzetiségi önkormányzatok jogosultak arra, hogy országos nemzetiségi listát állítsanak. A nemzetiségi lista állításához a névjegyzékben nemzetiségi választópolgárként szereplő választók legalább egy százalékának ajánlása szükséges. Országos lista állításához a nemzetiségeknek legalább három jelöltet kell bejelenteniük.

Az országos listát állító nemzetiségi önkormányzatok akkor küldhetnek - szavazati joggal nem rendelkező - szószólót az Országgyűlésbe, ha nem tudtak kedvezményes képviselői mandátumot szerezni. Kedvezményes mandátumot pedig akkor kaphat egy nemzetiség, ha sikerül összegyűjtenie a pártok mandátumszerzéséhez szükséges szavazatok negyedét.

A már nyilvántartásba vett pártok és nemzetiségi önkormányzatok jogosulttá válnak arra, hogy egy-egy tagot delegáljanak az Nemzeti Választási Bizottságba is.

Százmilliós támogatást kapnak a nemzetiségi iskolák és óvodák

A nemzetiségi iskolák és óvodák 330 millió forint kiegészítő támogatást kapnak 2018-ra – jelentette be február végén az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) egyházi, nemzetiségi és civil társadalmi kapcsolatokért felelős államtitkára Budapesten, a támogató okiratok átadásakor a Parlamentben.

Soltész Miklós közölte, 305 millió forintot 54 nemzetiségi önkormányzat által fenntartott intézmény között osztanak szét, 25 millió forintot pedig - idén először - hat nemzetiségi kulturális intézmény kap. Az elnyert összeget a nemzetiségi önkormányzatok beruházásokra és intézményeik működtetésére fordíthatják - tette hozzá.

Az államtitkár arról beszélt, hogy 2014 óta a 13 őshonos nemzetiség parlamenti szószólót jelölhet és küldhet a parlamentbe, hét év alatt pedig a háromszorosára nőtt a nemzetiségek támogatására fordított összeg. Úgy fogalmazott, a nemzetiségekre a kormány nem "teherként" tekint, hanem minden tekintetben számít és támaszkodik rájuk, mivel ők az összmagyarságot erősítik és támogatják.

Az elmúlt hét és fél évben csaknem meghétszereződött a nemzetiségi önkormányzatok által fenntartott nevelési-oktatási intézmények száma: míg 2010-ben még csak 12 volt, ma már 82 van, a gyermeklétszám pedig a korábbi 3 ezerről 15 ezerre nőtt - közölte Soltész Miklós.

Munkatársunktól/MTI