Évről évre több adóbevétel folyik be a fogyasztáshoz kapcsolódó adókból, a gazdálkodó szervezetek, valamint a lakosság befizetéseiből. Közben mérséklődött az szja, a társasági adó, a szociális hozzájárulási adó (szocho) mértéke, történtek célzott áfacsökkentések is, tehát az adóbeszedés hatékonysága javult – nyilatkozta a Világgazdaságnak Pankucsi Zoltán, a Deloitte igazgatója. Szerinte ez az adózói morál változásának, az ellenőrzési eszközök modernizálásának (például az online adatszolgáltatásnak) és az adóadminisztráció kedvező irányú elmozdulásának is köszönhető.

Utalt arra, hogy olyan szabályt is alkottak, amelyről már az elfogadásakor tudni lehetett, hogy a gyakorlatban nagyon nehéz lesz végrehajtani; például a csökkentett éttermi áfa alkalmazása a mai napig sok bizonytalanságot okoz. A szűkös határidők miatt kihívás a vállalkozások számára a felkészülés a számlainformációk online bejelentésére.

Kedvező volt viszont a fogadtatása annak, hogy az adóhatóság átvállalta a magánszemélyektől a személyi jövedelemadó bevallásának elkészítését, illetve pozitívan hatott a társasági adó és a szocho csökkentése is. Utóbbi esetében a kormányzat a hatéves megállapodásban a nyilvánosság elé tárta jövőbeli terveit, ami erősíti a kiszámíthatóságot.

A Deloitte igazgatója szerint a magyar gazdaság számára a bővülést a versenyképes, hosszabb távon is profitábilisan működő és növekedésre képes vállalkozások jelentik. Ezért célszerű felülvizsgálni az adópolitikát abból a szempontból, hogy vannak-e a versenyképesség útjában álló akadályok, illetve hogy milyen módon lehet támogatni azokat a vállalkozásokat, amelyek bizonyították a versenyképességüket.

Pankucsi a még meglévő különadók hatáselemzését tartja szükségesnek, és összehangolását a szakpolitikai célrendszerrel.

Figyelemmel kell lenni a munkaerő-kínálat korlátosságára is,ezért célszerű megfontolni, hogy a munkahelyteremtő beruházásokra vonatkozó kedvezmények mellett legyenek a hatékonyság- és termelékenységnövelést premizáló kedvezmények is, hisz a növekedés motorja a jövőben nem a foglalkoztatás további bővítése, hanem sokkal inkább a foglalkoztatottak korábbinál eredményesebb munkavégzése lesz.

Célszerű megvizsgálni a munkaerő mobilitását ösztönző kedvezményeket is, hogy még több munkavállalónak könnyítsék meg a megfelelő lakhatási és életkörülmények kialakítását.

A mikro- és kisvállalatok számára indokolt lehet megfontolni további adóadminisztrációs egyszerűsítéseket, ennek ideális kiinduló alapja lehet a ma is népszerű kisvállalkozók tételes adója (kata). A szakember szerint itt felvetődhet akár a kivetéses adóvá való átalakítás, de a helyi iparűzési adóval történő összevonás vagy a választhatóság határértékének megemelése is.

Az internetalapú üzleti környezet lehetővé teszi a mainál sokkal egyszerűbb és automatizálható, folyamatba építhető adózási megoldások alkalmazását mind az e-kereskedelem, mind a sharing economy terén. Pankucsi szerint érdemes a készpénzkímélő megoldások terjedését segíteni, mivel számottevő gazdaságfehérítő hatása lehet, miközben lehetővé teszi az új, modern fizetési eszközök alkalmazását, ami gyorsíthatja és növelheti a belső piaci fogyasztást.

Az RSM Hungary Adótanácsadó és Pénzügyi Szolgáltató Zrt. adóügyi szakértője az elmúlt négy év kormányzati intézkedéseit tekintve pozitívumnak tartja az online pénztárgépek bevezetését, az EKÁER-t és a tervek szerint július elsején induló elektronikus számlázási rendszert is, mivel ezek az elemek a feketegazdaság visszaszorítását szolgálják. Hegedüs Sándor a Világgazdaság kérdésére elmondta: jó kezdeményezés az is, hogy a NAV bevezette a támogatói eljárást, ami az adózó és a hatóság oldaláról is praktikusabb, ráadásul az adóbírság vagy a késedelmi bírság helyett csak önellenőrzési pótlék terheli az adózót. Az e-szja pedig könnyebbség a magánszemélynek és a munkáltatónak is. A cégek működését segítette a 9 százalékra mérsékelt társasági adó és a 19,5 százalékra csökkent szocho is.

Az RSM szakértője ugyanakkor gondnak nevezte, hogy az adónemek száma túl sok (több mint ötven). Szerinte megfontolandó a reklámadó kivezetése is, ami 7,5 százalékos terhet jelent évi 100 millió forintos adóalap felett.

Már csak azért is, mert az adóbevétel mértéke és az adminisztrációból fakadó terhek aránya megkérdőjelezhető, illetve az uniós szinten tervezett úgynevezett Google-adó is részben okafogyottá tenné. Hegedüs szorgalmazza az iparűzési adó (IPA) mérséklését is.

Egyes külföldi cégeknek problémát okoz, hogy az iparűzési adó nagyobb teher, mint a társasági adó. A cégek az adóalap-számítás során árbevételükből levonhatják az anyagköltségüket, a közvetett szolgáltatások és az eladott áruk beszerzési értékét; az iparűzési adó az így számított adóalap maximum 2 százaléka lehet. A szolgáltató szektor több területét – például IT-cégeket, Magyarországra telepített szolgáltatási centrumokat – hátrányosan érinti ez a szabályozás, mert nincs vagy alig akad adóalapot csökkentő tételük. Szerinte vagy az adóalap-számítás módját kellene újragondolni, vagy a maximálisan megállapítható adókulcsot lenne érdemes akár megfelezni is.

Hegedüs Sándor nem ért egyet azokkal a felvetésekkel, miszerint az szja-kulcsot egy számjegyűre kellene mérsékelni, szerinte a szochót kellene az eddigieknél is erőteljesebben csökkenteni, és 10 százalék alá szorítani.

Kormányzati tervek szerint az eljövendő években elérhető a 11,5 százalékos szocho, ám az úgynevezett adóék, azaz a bérkifizetéseket terhelő adóterhelés mértéke még ez esetben is az egyik legmagasabb marad Magyarországon a kelet-közép-európai régióban.

A vállalkozásoknak, így a gazdaság egészének mindenképp előnyös lenne az egy számjegyű szocho.

A szakértő úgy véli: a magas áfakulcsokat nem feltétlenül érdemes csökkenteni, az áfabevételek egyrészt biztos pontjai a költségvetésnek, másrészt jogbizonytalanságot okozhat, ha egy-egy termékkör, szolgáltatáskör kulcsa mérséklődik, ilyenkor sok esetben probléma az általános és kedvezményes adókulcs használatának elkülönítése.

A BDO Magyarország adótanácsadó üzlettársa szerint a hazai adózás trendje és a főbb jövedelemadók mértéke (szja és társasági adó) kedvező. A gazdaság fehérítésével, az egyes jövedelemadó-kulcsok csökkentése ellenére is, növekedtek a költségvetési bevételek az utóbbi években. Gerendy Zoltán a Világgazdaságnak azt mondta: ez a szélesedő közteherviselési trend tovább erősödik azzal, hogy az online pénztárgépek bevezetése után az idén elindul az online számlázás is. Ő is gondnak tartja azonban, hogy több mint félszáz adónem van hatályban, amelyek elszámolása és bevallása számottevő többletmunkát okoz még az adójogilag jártas vállalkozásoknak is. Ráadásul ezek egy része költségvetési szempontból nézve sem jelentős (például kulturális adó).

A szóban forgó adókat ki lehetne vezetni; ha gazdaságpolitikai okok miatt szükség lenne a bevételekre (például ágazati különadók), akkor a fennmaradó adónemek vehetnék át a szerepüket, pótolva a kieső forrásokat. Ehhez egy átfogó adóreformra volna szükség, amely után tizenöt-húsz adónem maradhatna.

A BDO Magyarország adótanácsadója úgy látja: versenyképességünk egyik régi jogi gátja a helyi iparűzési adó fenntartása, helyette az önkormányzatok részesedhetnének a kieső bevételek pótlása miatt megemelt állami társasági adóból.

Munkatársunktól/Világgazdaság