Július 8-ra tűzte ki a józsefvárosi helyi választási bizottság az időközi polgármester-választást - derül ki a testület tájékoztatásából. A voksolást azért kellett kiírni, mert Kocsis Máté (Fidesz-KDNP) országgyűlési képviselővé választása után - összeférhetetlenség miatt - április 17-i hatállyal lemondott a tisztségről.

Kocsis Máté 2009 novembere óta töltötte be a polgármesteri tisztséget Budapest VIII. kerületében, ahol 2010-ben és 2014-ben is újraválasztották. Az április 8-i országgyűlési választáson a Fidesz-KDNP egyéni jelöltjeként szerzett parlamenti mandátumot, a voksok 40,51 százalékát kapta a Józsefvárost és Ferencvárost magában foglaló választókerületben.

Noha az időközi polgármester-választás időpontját még nem tudjuk, szintén lemondott polgármesteri tisztségéről Hajdu László, a XV. kerület vezetője, aki a Demokratikus Koalíció (DK) képviselőjeként a májusban megalakuló Országgyűlésben folytatja munkáját.

Az ellenzéki politikus a Fővárosi Közgyűlés ülése előtt jelentette be döntését, amelynek értelmében a közgyűlési képviselőségét is elveszti. Hajdu László azt is közölte, hogy ideiglenesen Németh Angéla alpolgármester veszi át a városrész irányítását, és a DK az utódlásáról döntő időközi választáson is akarja indítani.

Feloszlatta magát a testület

Ennél bonyolultabb helyzet alakult ki a Nógrád megyei Pásztón, ahol a város önkormányzata április végén feloszlatta magát a választási eredmények miatt. A döntést hét igen szavazattal, és Dömsödi Gábor (független) polgármester tartózkodása mellett hozták meg, amiről Farkas Attila (Fidesz-KDNP) képviselő tájékoztatta a sajtót.

Farkas nyilvánosságra hozta azt a - valamennyi képviselő által aláírt – nyilatkozatot is, mely szerint: Dömsödi Gábor "a függetlenség feladásával becsapta a pásztói embereket, a kormány folyamatos lejáratásával rontotta a város pozícióit". A településen időközi önkormányzati választást írnak ki, az új képviselő-testület megválasztásásig a jelenlegi testület ügyvivőként működik.

Dömsödi Gábor 2014-től független polgármesterként irányítja Pásztót, de a 2018-as országgyűlési választáson a Lehet Más a Politika (LMP) jelöltjeként indult. A választáson nem szerzett mandátumot, a választókerületben ugyanis Becsó Károlyt (Fidesz-KDNP) választották meg országgyűlési képviselővé, aki egyébként tagja a feloszlatott pásztói önkormányzatnak.

Vásárhelyen is áll a bál

Nincs könnyű helyzetben a választások óta Márki-Zay Péter, Hódmezővásárhely független polgármestere sem. Legutóbbi Facebook-bejegyzéséből kiderült, hogy amellett, hogy a munkája egyébként sem egyszerű, a fideszes többségű testület megszavazta a polgármester jogköreinek megkurtítását és egy egymilliárd forint költségvetési tétel átcsoportosítását is.

„Mostantól nemcsak egy gazdasági szakértelem nélkül összeállított költségvetés, de az átcsoportosítási jog elvétele is nehezíti a város működtetését. Fennáll a veszélye, hogy még olyan egyszerű feladatok ellátásához is rendkívüli közgyűléseken kell majd kikérni a fideszes többség hozzájárulását, mint a fűnyírás, szúnyogok elleni permetezés, vagy hóeltakarítás” – írta.

Márki-Zay szerint egyébként a kialakult helyzetben nincs semmi meglepő: a fideszes képviselők a választópolgárok érdekei helyett inkább a korrupt rendszer igényeit igyekeznek kiszolgálni még olyan más, akár ellenzéki vezetési településeken is, mint például Algyő vagy Szeged. Jelezte, a törvények által rá ruházott felelősséggel igyekszik megakadályozni, hogy a várost csődbe vigyék.

Jönnek a munkanélküli polgármesterek?

A jövőre esedékes helyhatósági választások kapcsán a TÖOSZ azt javasolja a kormánynak, hogy az a választott tisztségviselő, aki a voksolás évében a 60. életévét betölti és négy választási ciklussal, de legalább 15 év jogviszonyban betöltött polgármesteri, alpolgármesteri tisztséggel rendelkezik, illetményének 80 százalékára legyen jogosult addig, amíg a nyugdíjkorhatárt eléri.

A javaslat megalapozásához a TÖOSZ korábban egy munkabizottságot hozott létre, amely célul tűzte ki egy online kérdőív kiküldését mind a 3178 települési önkormányzat számára tekintettel arra, hogy minél pontosabb adatokat, információkat gyűjtsön. A kérdőívre 322 válasz érkezett vissza, ez a megválasztott polgármesterek közel 10 százaléka.

A kérdőíves felmérés alapján beigazolódni látszik az a feltételezés, miszerint a 2019-es önkormányzati választások után az újra meg nem választott polgármesterek elhelyezkedés hiányában a nyugdíjtól pár évre munkanélkülivé válhatnak. Becslések szerint mintegy 200 polgármestert érintene a járadék, amely összességében egymilliárd forintjába kerülne az állami költségvetésnek.

A felmérés alapján a 322 kitöltő polgármesterből 134 olyan van, aki a rá irányadó nyugdíjkorhatárt a 2019-es önkormányzati választásoktól számítva 5 éven belül betölti. A potenciálisan érintett polgármesterek számát tekintve a felmérés reprezentatívnak tekinthető. A kérdőívet kitöltő 322 polgármesterből 247 polgármesternek van legalább 3 vagy annál több választási ciklusa.

Munkatársunktól/TÖOSZ/MTI