Az új Széchenyi-terv (ÚSZT) egy tíz évre előretekintő gazdaságfejlesztési program. Az ÚSZT vitairata jelölte ki a gazdaság fejlesztésének fő kitörési pontjait, melyekhez igazodva, 2011. január 17-én olyan pályázati rendszer indult el, amelyben a már működő konstrukciók megerősítése mellett újak is megjelennek: pályázni lehet egyes, a vállalkozás- és a közlekedésfejlesztés, valamint a foglalkoztatás területén induló konstrukciókra.
Ezt követően, március 1-jétől 79 felhívásra lesz lehetőségük a pályázóknak projektötletüket benyújtani a vállalkozás-, zöldgazdaság-, közlekedésfejlesztés, valamint a foglalkoztatás, egészségipar és tudomány-innováció területén.
Foglalkoztatási támogatások
A foglalkoztatás területén az új Széchenyi-terv segíteni kívánja a hátrányos helyzetű munkanélküliek belépését és tartós beilleszkedését a munkaerőpiacra. A pályázati program fő prioritása a munkaerőpiac bővítése. Elérhető lesz olyan felhívás is, amely a munka világába visszatérni kívánó kismamákat, az érettségizett, de szakképesítéssel nem rendelkező álláskeresőket támogatja annak érdekében, hogy a piac igényeinek megfelelő, keresett szakmákat tanulhassanak. A foglalkoztatás támogatását, az eszközbeszerzést, az információs technológia fejlesztést, illetve kiegészítő tevékenységeket segítő pályázat hosszú távon orvosolhatja mindazok problémáit, akik régóta munkanélküliek, vagy nemrég veszítették el állásukat. Munkahelyi képzések támogatására is lehetőségük nyílik a mikro-, kis- és középvállalkozásoknak.
Sok pénz jut a KKV-knak
A vállalkozásfejlesztésen belül új lehetőségként a legkisebb cégek vissza nem térítendő támogatással és kedvezményes kamatozású hitel kombinálásával juthatnak fejlesztési forráshoz. A kis- és középvállalkozásoknak (KKV-k) lehetőségük nyílik technológiafejlesztésre és korszerűsítésre. Az új Széchenyi-terv fő kedvezményezetti területei a KKV-szektor, a technológiafejlesztés, a munkahelyteremtés és az innováció.
A zöldgazdaság-fejlesztéshez kapcsolódóan megnyílnak a régen várt megújulóenergia-pályázatok. A kiírások az alternatív energiaforrások teljes körét érintik, a biomasszától a szélenergián át egészen a napenergiáig. Lesz olyan felhívás, amelynek a megújuló energiaforrás-felhasználáson alapuló mintaprojektek támogatása a célja, illetve olyan pályázat is, amely a geotermikus energia, tehát a földhő kiaknázásának fokozásában kíván segítséget nyújtani. Több százezer magyar épületnek jelenleg rendkívül rossz az energiahatékonysága. Óriási megtakarításokat lehet elérni mind a lakóépületeknél, mind az önkormányzati, állami szférában. Vállalkozások és költségvetési szervek számára most lehetőség nyílik telephelyük, székházuk energiahatékonyságának, -takarékosságának fokozására, hiszen azok hőszigetelésével, nyílászáróik cseréjével, fűtés- és világítástechnikai rendszerük korszerűsítésével jelentősen csökkenthetők a ráfordítások.
Zöldgazdaság és egészségipar
Az új pályázati rendszer támogatja, hogy Magyarországon mindenütt bevezessék a korszerű, helyi adottságoknak megfelelő hulladékgazdálkodási módszereket. Elindulhat a szilárdhulladék-lerakók felszámolása, és az ott található talaj helyreállítását is megkezdhetik a nyertes pályázók.
A társadalmi részvétel erősítését, a környezeti demokrácia fejlesztését szolgálja az, hogy pályázhatóak lesznek a fenntartható életmódot és az ehhez kapcsolódó viselkedésminták elterjesztését célzó, valamint a környezettudatos életmód és fogyasztás elterjesztésének, illetve a környezetterhelés csökkentésének elősegítésére kiírt felhívások. Meghirdetésre kerül egy környezetvédelmi célú informatikai fejlesztésekre irányuló pályázat is a közigazgatás területén.
Az egészségipar területén Pest megye kivételével az egész országban elérhető lesz az a felhívás, amelynek célja, hogy javítsa a betegek hozzáférését a különböző rehabilitációs ellátásokhoz, és hogy érzékelhetően javuljon az egészségügyi szolgáltatás színvonala.
Segítség a klasztereknek
A tudomány-innováció területén a felsőoktatási intézmények lehetőséget kapnak arra, hogy kiemelkedő színvonalú képzéseket nyújthassanak hallgatóik részére. A pedagógusképzés, a módszertani adaptáció vagy éppen a tananyagfejlesztés nagyban hozzájárul ahhoz, hogy a hallgatók versenyképes tudáshoz jussanak.
Szintén a felsőoktatási intézmények számára kínál esélyt az a pályázat, amelynek köszönhetően az iskolák a nemzetközi oktatási-tudományos piacon megerősíthetik versenyképességüket. Tehetik mindezt az intézményi kapcsolatrendszer, a szellemi potenciál és a kiemelt kutatási területek fejlesztésével.
A gazdaság dinamizálásának sikeres útja a szereplők szövetkezésének elősegítése. Ennek egyik korszerű formája a klaszterek támogatása. A sikeres klaszterek organikusan fejlődő hálózatok, amelyeknek egyik legnagyobb versenyelőnye, hogy folyamatosan, rugalmasan és tudatosan képesek alkalmazkodni piaci környezetük változásaihoz. Magyarországon többfajta sikeres klaszter működik: van, amelyik kizárólag KKV-k együttműködésén alapul, és van olyan, ahol az egyetem, a multinacionális cég és a KKV is megtalálja a számítását.
Az agrár-, műszaki, orvosi és természettudományi területeken működő vállalkozások is benyújthatnak pályázatot annak érdekében, hogy már meglévő, piacképes termékeiket, szolgáltatásaikat vagy technológiáikat továbbfejlesszék.
Elérhető lesz az a kiírás is, amely az innovációs eredmények hasznosítását támogatva segíti a gazdaságfejlesztést, hogy hazánk a továbbiakban is tudásalapú, fejlődő gazdaság legyen.
Közlekedésfejlesztés országszerte
A közlekedésfejlesztéshez kapcsolódóan az ország egész területén – Pest megye kivételével – alkalom nyílik logisztikai központok és szolgáltatások fejlesztésére, a 4 és 5 számjegyű országos mellékutak felújítására és korszerűsítésére, valamint kerékpárforgalmi hálózatok fejlesztésére.
Kerékpárút építésre is pályázhatnak az önkormányzatok
Önkormányzatok és társulásaik külön vagy központi költségvetési szervekkel közösen pályázhatnak, és akár 450 millió forintot is nyerhetnek az új kerékpárúthálózat-fejlesztési tenderen. Települések közötti kerékpárutak, kerékpársávok, árvédelmi töltésen vezetett bicikliutak épülhetnek meg, összesen 6,5 milliárd forintból, 85-90 százalékos támogatással.
Vállalkozásfejlesztési alapítványok és pénzügyi vállalkozások számára elindul a mikrocég-támogatói és hitelközvetítői pályázat. A kiválasztott közvetítőknek az lesz a dolguk, hogy egyrészt a számukra biztosított uniós pénzből hitelezőként járjanak el, és a kedvezményezett kisvállalkozásokkal saját nevükben és kockázatukra hitelszerződést kössenek. Másrészt közreműködnek majd a vissza nem térítendő támogatásra vonatkozó pályázatok kezelésében és a támogatási szerződések megkötésében. Az ÚSZT-ben a legkisebb cégek támogatása vissza nem térítendő támogatás és kedvezményes hitel együttes biztosítása révén történik, első körben 26 milliárd forint értékben. A megvalósítandó projektjük vissza nem térítendő támogatásból, hitelrészből és saját forrásból tevődik majd össze. Szoftvereket, hardvert és eszközöket szerezhetnek be.
2,5 milliárd forintra már januártól pályázhatnak az ún. szociális szövetkezetek, egy Magyarországon úttörőnek számító foglalkoztatási program keretében. Ezek a szervezetek olyan közhasznú tevékenységet folytatnak, amely a társadalom és az egyének közös érdekeinek kielégítését szolgálja. A pályázat célja az álláskeresők újbóli munkába állásának, foglalkoztatásának és szövetkezeti taggá válásának segítése, valamint az, hogy a szociális szövetkezetek önfenntartóan működjenek. A program lényege, hogy szövetkezet foglalkoztatja az álláskeresőt, és ehhez munkabér-támogatást kap. Egy szövetkezet összesen 50 milliós segítséget kaphat uniós forrásból.
Megújulhat a MÁV és a GYSEV
Gőzerővel folyik a nagy közlekedésfejlesztési projektek előkészítése, miközben a kivitelezési munkák is a tervezett ütemben haladhatnak. Az előbbiek sorából kiemelkedik a nemzetközi vasúti és vízi úti projektek megalapozása. A Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő (NIF), a Magyar Államvasutak (MÁV) és a Győr–Sopron–Ebenfurti Vasút (GYSEV) összesen majdnem 62 milliárd forintot fordíthat arra, hogy Magyarország minél zökkenőmentesebben kapcsolódhasson be az Európát átszelő, ún. Transzeurópai Közlekedési Hálózatba. A megvalósuló vasúti fejlesztések hatalmas, mintegy 116 milliárdos összege jól példázza, hogy Magyarország a jövőben megkülönböztetett figyelmet fordít a kötött pályás közlekedésre.
45 milliárdos összegével komoly súlyt képvisel az a kiírás, amely az ország és a régióközpontok nemzetközi közúti elérhetősége javításának előkészítését szolgálja. A rendelkezésre álló uniós támogatás jogosultja a NIF Zrt. Az állami társaság felel az útépítési beruházások előkészítéséért és megvalósításáért, a projektmenedzsment biztosításáért, a partnerek és alvállalkozók szerződtetéséért. Nyomon követi tevékenységüket, koordinálja a projektek megvalósítását, független mérnökökkel elvégezteti azok műszaki ellenőrzését.
Az ország nemzetközi elérhetőségének javításában elsődleges szempont az Európai Unió országai közötti kapcsolatot szorosabbá fűző TEN-T folyosók közúti elemeinek fejlesztése, a gyorsforgalmi utak hálózatának kiépítése. A már megvalósítási szakaszba jutott fejlesztések keretösszege 39 milliárd forint.
A nemzetközi jelentőségű fejlesztésekkel egyenrangúnak tekinti az új Széchenyi-terv a térségi elérhetőség javítását, a gyorsforgalmi hálózathoz való magas színvonalú kapcsolódást, és a régiók térségeit összekötő főutak fejlesztését. Ezért biztosít majdnem 46 milliárd forintot a NIF-nek az ilyen útépítési projektek magas színvonalú előkészítésre és lebonyolítására.
A már előkészített, a megvalósítási szakaszba lépő beruházások 126,5 milliárd forintra számíthatnak egy másik pályázati kiírás keretében.
Száz százalékos uniós támogatás biztosítható a városi és elővárosi közösségi közlekedés fejlesztésre is. Itt a NIF és a MÁV mellett önkormányzatok és közlekedési cégeik is nyújthatnak be pályázatot az előkészítésre. A rendelkezésre álló forrás, amelyet 2013 végéig fel kell használni, 59 milliárd forint.
Az intermodalitás – vagyis az, hogy a különböző szállítási módok között biztosítva legyen az átjárhatóság és a csatlakozás – kulcsfontosságú tényező Magyarország gazdasági fejlődése számára. A hétfőn megjelenő pályázat több mint 2,6 milliárd forintot biztosít a NIF-nek ilyen célú beruházások előkészítésére. A közlekedési módváltó beruházások kivitelezésére 3 milliárd forint áll rendelkezésre.
Munkatársunktól
