Több településen is felmondta a Baptista Szeretetszolgálat a házi segítségnyújtásra vonatkozó, önkormányzatokkal kötött feladatellátási szerződést, miután a Magyar Államkincstár (MÁK) költségvetési csalás gyanúja miatt feljelentést tett az adóhatóságnál ismeretlen tettes ellen, majd augusztus elején leállította a szeretetszolgálat feladatellátásának finanszírozását – közölte a Baptista Szeretetszolgálat kommunikációs igazgatója.

Révész Szilvia, a szervezet kommunikációs igazgatója elmondta: a Magyar Államkincstár (MÁK) intézkedése a fővároson kívül 11 megye 273 települését, országosan körülbelül 9000 ellátottat és 1200 dolgozót érint. Hozzátette: a szeretetszolgálat intézményeinek 29 településsel, az érintett települések mintegy 10 százalékával volt ellátási szerződése.

Kitért arra is, hogy több helyen a gondozók a finanszírozás felfüggesztése után is folytatják a munkát: jelenleg a gondozottak negyedét, 2000-2500 idős embert lát el ily módon körülbelül 400 gondozó.

Szólt arról, hogy a szeretetszolgálatnak akad olyan intézménye, ahol a tartalékokból meg tudják oldani az ellátást, máshol tiszteletdíjas társadalmi gondozókkal vagy önkéntesekkel látják el ezt a feladatot. Azokon a településeken, ahol nem tudják folytatni a gondozást a szeretetszolgálat munkatársai, az önkormányzatokhoz és más egyházi vagy civil ellátókhoz fordulhatnak az ellátásra szorulók - jegyezte meg.

Révész kiemelte: az önkormányzat bármennyi időst elláthat, nincs jogi akadálya, hogy átvegye az ellátottakat és a gondozónőket. Hozzátette: a szeretetszolgálat több főállású kollégája már más ellátóknál dolgozik és továbbra is ellátja a gondozottjait. Mindent megtesznek azért, hogy az ellátottak minél hamarabb új önkormányzati, civil vagy egyházi fenntartóhoz kerüljenek, és a gondozók helyzete is rendeződjön - emelte ki.

Révész elmondta: évi 2 milliárd forintra tehető a csaknem 9 ezer idős ember ellátása 1200 dolgozót számolva, az összeg mintegy 90 százaléka bér és járulék, 10 százaléka dologi kiadás. A MÁK intézkedése Jász-Nagykun-Szolnok megyében például 891 ellátottat és 128 gondozót érint, 42 gondozó a finanszírozás felfüggesztése ellenére is ellát körülbelül 330 gondozottat. A megyében a Baptista Szeretetszolgálat kenderesi és karcagi telephelyekkel rendelkezik.

A minisztériumhoz fordultak

Pádár Lászlóné, Kenderes polgármestere (Fidesz-KDNP) elmondta: az önkormányzat 2012. január 1-jén kötött szerződést a Baptista Szeretetszolgálat Regionális Szolgáltató Központtal a szociális étkeztetés, a házi segítségnyújtás, az Idősek Klubja Nappali Ellátás, a tanyagondnoki szolgálat, a gyermekjóléti szolgálat és a családgondozás ellátására. Elmondása szerint a településen dolgozó 37 gondozónő és a mintegy 270 gondozott közül többen fordultak hozzá a kialakult bizonytalan helyzet miatt.

A polgármester szükségesnek nevezte a gondozottak felülvizsgálatát, mert úgy véli, hogy ennek következtében az ellátásra szorulók száma akár a felére is csökkenhet. Beszámolt arról is, hogy a minisztériumhoz fordult, mivel véleménye szerint országos problémáról van szó, az ezt követő információk birtokában a karcagi kistérségi társulás soron kívüli ülést tart majd - fűzte hozzá.

A Baptista Szeretetszolgálat másik Jász-Nagykun-Szolnok megyei telephelyének, Karcagnak a polgármestere, Dobos László (Fidesz-KDNP) elmondta: az önkormányzat nem kötött feladatellátási szerződést a szeretetszolgálattal, amelynek 25-30 alkalmazottja mintegy 180 gondozottat látott el a városban. Hozzátette: a településen a karcagi kistérség családsegítő központjához fordulhatnak az ellátásra szorulók, ahol szükség esetén további gondozókat is felvehetnek.

Nem tudják mi az oka

A támogatás felfüggesztését az indokolta, hogy a Nemzeti Adó- és Vámhivatal Közép-magyarországi Regionális Bűnügyi Igazgatósága 2015. július 31-én nyomozást rendelt el költségvetési csalás bűntett gyanúja miatt ismeretlen tettes ellen - írta a Magyar Államkincstár. A Baptista Szeretetszolgálat fellebbezését a kincstár megkapta, a Budapesti és Pest Megyei Igazgatóság felterjeszti azt a központ részére, amelynek ezt követően 60 nap áll rendelkezésre az elbírálásra - közölték.

A pestisracok.hu augusztus 25-én számolt be arról, hogy augusztus 6-án az államkincstár leállította a szeretetszolgálat feladatellátásának finanszírozását, és a leadott elszámolást fiktívnek minősítette, majd különösen jelentős értékre elkövetett költségvetési csalás gyanúja miatt feljelentést tett az adóhatóságnál ismeretlen tettes ellen. A cikk szerint a Baptista Egyház alapítványa 3,2 milliárd forinttal nem tudott hitelt érdemlően elszámolni.

A cikk arról is beszámolt, hogy az állami támogatás megszűnése miatt a szeretetszolgálat augusztus közepén mintegy 800 házi gondozót bocsátott el. A munkavállalóknak átadott levél szerint csoportos leépítés történt, ugyanakkor a dolgozókkal olyan papírt írattak alá, amely szerint közös megegyezéssel szűnik meg a munkaviszony, így végkielégítést sem kapnak.

Erre reagálva a szeretetszolgálat azt írta: a feljelentés okát nem ismerik, de az ellenőrzés során mindenben együttműködnek a hatóságokkal és fenntartói biztost neveztek ki az államkincstári ellenőrzéssel érintett, önállóan működő és gazdálkodó intézményekhez. Ugyanakkor kiemelték: az ellátás 10 százalékát érintő vizsgálat ellenére a felfüggesztés országos kiterjesztését túlzónak és indokolatlannak, illetve jogszerűtlennek is tartják.

Több ezer idős lehet érintett

A Pesti Srácok nevű internetes portál kérdéseire megküldött válaszokból egyebek mellett az is kiderült, hogy a szeretetszolgálat nyolc önálló intézménye nyolc járásban látott el házi segítségnyújtást 2011 óta. Országszerte összesen 8472 idős, beteg ember ellátásáról gondoskodtak saját otthonukban. A portál azon kérdésére, hogy ehhez mennyi közpénzt kaptak az államkincstártól, nem kapott választ.

Révész azt írja, megdöbbenve állnak a MÁK intézkedése, a finanszírozás felfüggesztése előtt. „Ez a döntés több ezer idős rászoruló ellátásának finanszírozását szüntette meg egyik napról a másikra. Az intézkedést méltánytalannak és aránytalannak tartjuk, ezért kérelmet terjesztettünk elő. Reméljük, hogy az idős ellátottak és a munkavállalók érdekeire tekintettel a MÁK megváltoztatja a döntését” – fogalmaz.

A Baptista Szeretetszolgálat egyik, névtelenséget kérő forrása azt mondta: a pénzügyi szabálytalanságokra azt követően került sor, hogy a parlament 2011-ben elfogadta a sok vitát kiváltó új egyházügyi törvényt. A szabálytalanságok egy része akkor történt, amikor a Baptista Szeretetszolgálat számos intézményt és programot vett át olyan intézményektől, amelyek a törvény miatt elvesztették államilag elismert egyházi státuszukat.

Ilyen egy bizniszegyház?

Korábban az Európai Emberi Jogok Bírósága (EEJB) Strasbourgban úgy határozott, hogy a 2011-es magyar egyházügyi törvény nincs összhangban az unió jogszabályaival. Amikor 2011-ben elfogadták a törvényt, a magyar kormány azzal érvelt az új törvény megalkotása, benne az államilag elismert egyházi státusz bevezetése mellett, hogy egyre nagyobb számban jelentek meg az úgynevezett bizniszegyházak, melyek kizárólag az állami támogatások és az adókedvezmények miatt alakultak meg.

A strasbourgi bíróság ekkor azt is kimondta, hogy a 2011-es egyházügyi törvény nem egyeztethető össze az állammal szemben támasztott vallási semlegesség követelményével, hogy a vallási közösségeknek a parlamenttől kell kérniük, hogy újra egyházi státust kaphassanak, és objektív indok nélkül más megítélés alá esnek az anyagi juttatások tekintetében, mint a bejegyzett egyházak.

Ugyanakkor a kormány oly módon is tálalhatja a 2011-es egyházügyi törvény módosítását, hogy arra az EEJB elmarasztaló ítélete miatt volt szükség. Ehhez pedig nagyban hozzájárulhatnak az olyan esetek „bizonyítékként” történő bemutatása, amelyek számos egyházat a „bizniszegyház” kategóriába sorolnak. A „bizniszegyházak” e narratíva szerint nem annyira a gyülekezet szellemi szükségleteit igyekeznek kiszolgálni, sokkal inkább csak a közpénzeket akarják megcsapolni.

Munkatársunktól/MTI/PestiSrácok/BudapestBeacon