Magyarország 2014 és 2020 közötti időszakra vonatkozó, 1300 milliárd forintos vidékfejlesztési programja nemcsak agrárfejlesztésről szól, hanem a források biztosításáról is az önkormányzatok és a gazdálkodók számára, illetve a környezetvédelemre - jelentette ki a Miniszterelnökség agár-vidékfejlesztésért felelős államtitkára Egerben.

Kis Miklós a Heves megyei önkormányzatok képviselői és helyi gazdálkodók számára tartott szakmai fórumot követő sajtótájékoztatóján úgy fogalmazott, hogy az Európai Bizottság által a közelmúltban elfogadott vidékfejlesztési programot szándékosan "varázsolták ilyen színessé", hiszen nagyon sok szereplőnek kívánnak forrásokat juttatni.

Szavai szerint a program legfontosabb célkitűzése, hogy nőjön a munkahelyek száma vidéken, ugyanakkor javuljon a vállalkozások versenyképessége is. Ez nehéz dilemma, hiszen a fejlesztések sok esetben nem járnak munkahelyteremtéssel - tette hozzá. Felidézte: az előző uniós pénzügyi ciklusban vidékfejlesztésre szánt forrásokból megvalósult nagyberuházások egy új munkahelyet sem teremtettek.

Kis Miklós rámutatott: a munkahelyteremtésben a kis- és középvállalkozó szektor tud a legintenzívebben részt venni. Az előző időszakot jellemző forráskoncentrációt ugyanakkor meg kell törni, a támogatásokat sokkal több szereplőhöz kell eljuttatni. Kiemelte: példanélküli módon deklarálták, hogy a fejlesztési források 80 százalékához csak bizonyos gazdasági méret alatt juthatnak hozzá a gazdálkodók.

Ennyi jut az önkormányzatoknak

Az államtitkár kitért arra is, hogy a vidékfejlesztési programból az agrárvállalkozásokon belül elsősorban a "munkahelyteremtésben jeleskedő" ágazatokat támogatják, idetartozik a kertészet, az állattenyésztés, illetve az ehhez kapcsolódó feldolgozóipar is.

Az önkormányzatok esetében elsősorban a vidéki alapszolgáltatásokat javító beruházások támogatására lehet számítani. Itt példaként említette meg a tanya- és falugondnoki szolgálat, a közétkeztetés, az infrastruktúra fejlesztését. "Ez az unió adófizetőinek pénzéből finanszírozott program, amely nem az államé, hanem a vállalkozóké, a gazdálkodóké, a versenyszférái, ezért ezeket a pénzeket minél hamarabb el kell helyeznünk" - mondta.

Kis Miklós közlése szerint a pályázati felhívások már szeptembertől megjelennek, az első az agrárkörnyezet-gazdálkodási program lesz. Cél, hogy a gazdálkodók már most tisztában legyenek azzal, hogy 2016-tól milyen követelményeknek kell majd megfelelniük. Hozzátette: terveik szerint a vidékfejlesztési program összes pályázati felhívását 2016 végéig meghirdetik.

Ezer sebből vérzik a program

Az MSZP szerint ezer sebből vérzik a kormány vidékfejlesztési programja, az Európai Bizottság által elfogadottak szerint például 20 százalékkal kevesebb forrás jut vidékfejlesztésre, mint a megelőző hétéves uniós költségvetési ciklusban. Gőgös Zoltán, az ellenzéki párt elnökhelyettese végrehajthatatlannak ítélte a terv élelmiszeripari fejlesztésekkel kapcsolatos elemeit, de bírálta azt is, hogy a program egy évet csúszott más országokhoz képest.

A szocialista politikus kifejtette azt is, hogy kevesebb területen folyhat támogatottan környezettudatos gazdálkodás, de a fiatal gazdák is csekélyebb számban számíthatnak pluszforrásokra. Kifejtette: a vidékfejlesztésre rendelkezésre álló 1300 milliárd forintos hétéves keret csak forintban egyezik a szocialista kormányok idején elfogadottal, de míg a mostanit 309 forintos euró árfolyamon számolták, a korábbit 256 forinton.

Úgy folytatta: a megelőző ciklusban 1,1 millió hektárnyi környezettudatos gazdálkodási területre nyújtottak támogatást, ez mindössze 538 ezer hektár lesz, míg versenyképesség javítása címén a megelőző több mint 11 ezer után csupán 4800 projektet támogatnak majd, amelyekről szerinte "nagyjából el is van döntve személy szerint, hogy ki fogja kapni".

Nagy bajban az állattenyésztők

A Földművelésügyi Minisztérium tavaly nyáron jelentette be, hogy 2020-ig több mint 200 milliárd forint többlettámogatást ad az állattartóknak. „Ez időarányos, ez ugye hét éves ciklusra van meghatározva, ebből a gazdák minden évben a rájuk eső részt természetesen le tudják hívni. Azt tudom mondani, hogy mértéket lássanak, 150 százalékkal több támogatást jelent egy tehéntartó gazdának az idei esztendő, mint amit mondjuk tavaly kapott” – mondta Nagy István földművelésügyi államtitkár.

Pénzt azonban nem látnak a gazdák, csak pályázati kiírásokat. „Egyelőre még csak azt tudjuk, hogy milyen kiírások voltak az idei évben. Abban érezhető, hogy emelkedett az állattenyésztés támogatottsága. A pénzeket majd jövőre kapjuk meg az idei évben beadott támogatási igénylések alapján. Ez a zseben majd csak jövőre érződik. Jó lenne, ha már az idén, vagy legalábbis meggyorsítanák a kifizetéseket, mert most különösen a tejágazat és, mondhatom, a sertéságazat is nehéz helyzetben van” – mondta Rácz Károly családi gazdálkodó.

Állattenyésztésre az évtized végéig az uniós források mindössze hat százaléka jut. „1300 milliárd forint lesz az, amire az agrár és vidékfejlesztésben élők és amiből megélő emberek pályázhatnak. Ebből 75 milliárd lesz az, amit kifejezetten az állattenyésztés céljára biztosítunk. Ebben ugye beruházásokra, gépek beszerzésére lehet majd pályázni a gazdálkodóknak. Mindezt úgy, hogy egy igazságosabb rendszerben, egyszerűbb pályázati formában szeretnénk a mikro-, kis és középvállalkozásoknak nyújtani” – mondta Viski József, a Miniszterelnökség agrár-vidékfejlesztési programokért felelős helyettes államtitkára.

Munkatársunktól/MTI