A 2014-2020-as európai uniós fejlesztési ciklus minden pályázatát meghirdeti a kormány 2017. június 30-ig, összesen 12 ezer milliárd forint keretösszegben - mondta a Győr-Moson-Sopron megyei fejlesztésekért felelős miniszteri biztos Győrben. Simon Róbert Balázs hangsúlyozta, hogy az idén még 133 pályázati kiírás jelenik meg.

A politikus kifejtette azt is, hogy a felgyorsított pályáztatás olyan előnyhöz juttatja majd a vállalkozásokat, önkormányzatokat és civil szervezeteket, amelyek révén növelni tudják versenyképességüket, munkahelyeket teremthetnek, hozzájárulhatnak az ország exportképességének növekedéséhez, ezáltal a magyar gazdaság bővüléséhez.

Hozzátette: vidékfejlesztésre az elmúlt 30 év legnagyobb keretösszege áll rendelkezésre, miután Brüsszel jóváhagyta az 1300 milliárd forintos támogatást. A 2020-ig szóló Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Győr-Moson-Sopron megyét érintő összegeiről szólva elmondta: a megyeszékhelynek 21,6 milliárd forint, Sopronnak 10,81 milliárd forint, a megye többi 184 településének pedig 23,35 milliárd forintnyi összeg áll majd rendelkezésre a keretből.

Simon Róbert Balázs a konkrét fejlesztésekről szólva azt mondta, hogy a megyeszékhely esetében a sarkalatos pontokat Orbán Viktor miniszterelnök őszi győri látogatásán jelentik be, mert ahogy Sopronban, úgy Győrben is a Modern városok program részeként használják fel a TOP-forrásokat. Sopronban például e program keretében március 25-én rögzítette a miniszterelnök és Fodor Tamás (Fidesz-KDNP) polgármester a barokk belváros felújítását, amely szintén TOP-forrásokra alapoz – tette hozzá.

Elmondta azt is, hogy ezekhez a fejlesztési forrásokhoz a települések és a megyei önkormányzatok által elkészített, valamint a kormány által augusztus közepén jóváhagyott integrált területi programok alapján juthatnak a települések. Az első pályázatok ősszel jelennek meg – zárta a politikus.

Nem a források elégetése a cél

Csepreghy Nándor, a Miniszterelnökség fejlesztéspolitikai kommunikációért felelős helyettes államtitkára elmondta míg a 2007-2013-as fejlesztési ciklus teljes keretösszegének mindössze 16 százalékát pályázhatták meg a vállalkozások, most az ország rendelkezésére álló 12 ezer milliárd forint 60 százalékára nyújthatnak be a gazdasági szereplők tervezett fejlesztéseket - ismertette.

A kormány elsődleges célja nem a források "elégetése", hanem a vállalkozások számára elérhetővé tétele. A gyorsított pályáztatás oka, hogy a kormány el akarja kerülni az előző ciklus zárásának kedvezőtlen tapasztalatait, amikor a pénzügyi zárás utolsó évét is projekt-végrehajtási feladatokkal kell tölteni, a kifizetések zárása helyett - jelezte.

A magyar vállalkozások lehetőséget kapnak arra, hogy a térség többi országának vállalkozásaihoz képest sokkal gyorsabban juthassanak hozzá az uniós forrásokhoz - hangsúlyozta. Az európai uniós források a magyar vállalkozóké. Ezekkel a forrásokkal a kormánynak csak két dolga van, minél hatékonyabban és minél gyorsabban eljuttatni a vállalkozásokhoz - emelte ki a helyettes államtitkár.

Ömlik a pénz a legfejlettebb régióba

A új pénzügyi ciklusban 288 milliárd forint uniós támogatást tud felhasználni a közép-magyarországi régió, az első pályázatra szeptember végéig lehet jelentkezni - közölte Pest megye fejlesztésekért felelős miniszteri biztosa. Szűcs Lajos elmondta, a 2020-ig tartó új pénzügyi ciklusban a pénz Budapest és Pest megye versenyképességének javítására és gazdaságfejlesztési elképzeléseinek támogatására szolgál.

A Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program (VEKOP) a rendelkezésre álló forrásokat három területre koncentrálja: a gazdasági teljesítmény növelésére, a közösségi infrastruktúra fejlesztésére és a foglalkoztathatóságot segítő társadalmi környezet javítására. Kifejtette: a programnak az is célja, hogy a nem foglalkoztatott fiatalok minél rövidebb időt töltsenek munkanélküliségben.

A miniszteri biztos elmondta: a program keretében a foglalkoztatási szolgálatnak 2014 és 2020 között összesen legalább 180 ezer 25 év alatti fiatalnak kell segítséget nyújtania az elhelyezkedéshez vagy az azt segítő képzettség megszerzéséhez. A pályázatok révén 4500 bölcsődei, óvodai és családi napközi férőhely létesül, illetve kap fejlesztési lehetőséget.

A fejlesztések töredékére jut pénz

Aprópénznek minősítette az önkormányzati fejlesztésekre nyújtandó központi támogatás összegét az LMP szakszóvivője budapesti sajtótájékoztatóján, bírálva, hogy az igényeknek mindössze hat százalékára jut forrás. Gerstmár Ferenc emlékeztetett a Belügyminisztérium tájékoztatására, amely szerint Pintér Sándor miniszter 3,5 milliárd forintnyi fejlesztési forrás felosztásáról döntött.

Az ellenzéki politikus ugyanakkor rámutatott: a keretre több mint 2600 település pályázott, együttesen 55 milliárd forintot igényelve. A szakszóvivő több forrást tartott szükségesnek az orvosi rendelők, bölcsődék, óvodák, sportlétesítmények és hivatalok felújítására, emellett manipulálhatatlan döntési szempontrendszer kialakítását sürgette.

Gerstmár Ferenc szerint az Orbán-kormány 2010 óta folyamatosan csökkenti az önkormányzatok mozgásterét, finanszírozását, és rámutatott arra is: csaknem háromezer településnek nincs szabadon felhasználható saját forrása.

Elbuktak a kormány fejlesztési reformjai

A hazai pályázóknak már kifizették a 2007-2013-as uniós ciklus forrásainak 96 százalékát, az ősszel befejeződhet az uniós keret teljes lehívása - mondta Csepreghy Nándor, a Miniszterelnökség fejlesztéspolitikai kommunikációért felelős helyettes államtitkára Budapesten.

A helyettes államtitkár ismertette: szerdáig 7925 milliárd forintot fizettek ki, az Európai Uniótól érkező 8200 milliárd forintot figyelembe véve így mintegy 96 százalékon áll az uniós források kifizetése. Az ősz második felére befejezhető az uniós források nagyjából 100 százalékos lehívása - jelentette ki.

A Demokratikus Koalíció (DK) szerint elbuktak a kormány fejlesztési területen bevezetett reformjai, amelyeket az Európai Bizottság is bírált korábban. Varju László egyebek között a Miniszterelnökség fejlesztéspolitikai kommunikációért felelős helyettes államtitkárának szavaira reagált.

A DK politikusa azt mondta, hogy a kormány által elkövetett "hibasorozat" nem ad okot arra, hogy sikerről lehessen beszélni. A 96 százalék körüli pénzlehívás bejelentése "tartalmazza azt is, amit egyébként az Európai Unió visszafogott, leállított és a magyar adófizetőknek kellett kifizetniük" - fogalmazott.

Utoljára támogatják a beruházásokat

A 2014-2020 közötti európai uniós források az utolsó lehetőséget jelentik a magyar gazdaság számára ahhoz, hogy felkészüljön a 2020 utáni időszakra, amikor várhatóan nem lesznek ilyen típusú beruházási támogatások – mondta korábban a Miniszterelnökség fejlesztéspolitikai kommunikációért felelős helyettes államtitkára Pakson.

Csepreghy Nándor kifejtette: ma Magyarországon 5,8 millió ember inaktív és 4,2 millió ember dolgozik, közülük egymilliónyian az állami szférában. 2020-ig a kormány úgy szeretné ötmillióra emelni a munkahelyek számát, hogy közben jelentősen csökken a közszférában foglalkoztatottak aránya. A vállalkozások versenyképességét beruházási támogatásokkal, a bürokratikus akadályok lebontásával és a költségek racionalizálásához nyújtott támogatással kívánják elősegíteni.

Csepreghy Nándor szerint az ipari forradalomhoz hasonló gazdaságpolitikai ciklusváltás zajlik a XXI. század elején. Ahogy az ipari forradalom idején a gőzgép elterjedésének köszönhetően a mezőgazdaságból az iparba kerültek át dolgozók, most a digitalizáció és az automatizálás fog rengeteg olyan munkahelyet megszüntetni, amelyeket olcsó és képzetlen munkaerő tölt be.

A kormány egyik legfontosabb döntése, hogy háromszorosára emelte az innovációra fordítható forrásokat, így 700 milliárd forintot lehet majd erre költeni - jegyezte meg. "Ettől reméljük elérni, hogy Magyarország termelési központtá válhat akár a gyógyszeriparban, az autóiparban vagy az informatikai szektorban; ez visszaadhatja a régió legdinamikusabban fejlődő gazdaságának pozícióját, amit 2002-ben elveszítettünk " - jegyezte meg.

Munkatársunktól/MTI