A gázpiac után az árampiacon is megjelenik az ENKSZ Első Nemzeti Közműszolgáltató Zrt. 2016 januárjában, a tervezett ütemezést tartani tudják - mondta Németh Lászlóné, a Miniszterelnökség nemzeti pénzügyi szolgáltatásokért és postaügyekért felelős államtitkára.

Az államtitkár felidézte, hogy a kormány és az RWE májusban aláírt szándéknyilatkozata alapján egyebek mellett 2016 januárjában átveszik az Elmű-Émász egyetemes szolgáltatási üzletágát.

Folyamatban vannak tárgyalások egy másik, a lakossági áramszolgáltatásban részt vevő céggel is - mondta el. Ezek a tárgyalások lehetővé teszik annak az ígéretnek a betartását, hogy 2016 januárjában az árampiacon is megjelenjen a nemzeti közműszolgáltató - hangsúlyozta Németh Lászlóné.

Jövőre három millió magyart látnak el

Az államtitkár emlékeztetett, egy évvel ezelőtt született meg a kormányzati döntés a nemzeti közműszolgáltató létrehozásáról. Az ENKSZ először a földgázellátásban kezdte meg a lakossági szolgáltatást a Főgáz bázisán. 

A nemzeti közműszolgáltató szakmai irányítása alatt álló Főgáz 2016 végére több mint 3 millió ügyfelet lát majd el, átveszik a lakossági gázszolgáltatási piacról kivonuló E.on, GDF Suez és Tigáz ügyfeleit - hangsúlyozta az államtitkár.

Kitért arra, hogy augusztustól a Főgáz látja el a Magyar Telekom egyetemes szolgáltatásra jogosult lakossági földgázfelhasználóit, ezzel csaknem 60 ezer fogyasztó  került át sikeresen a nemzeti közműszolgáltatási rendszerbe. 

A távfűtés a legbonyolultabb és leghosszabb átállási időt igénybe vevő eleme a közműszolgáltatói rendszernek, itt az előkészítési folyamatnál tartanak - ismertette az államtitkár. 

Németh Lászlóné kiemelte azt is: fontos lépés lesz az egységes szolgáltató központ kialakítása, amely ellátja majd az egyetemes szolgáltatások olyan fontos, költségigényes részeit, mint például az ügyfélszolgálatok működtetése, a számlázások vagy a hátralék kezelése. 

Az államtitkár hangsúlyozta: a nemzeti közműszolgáltatóról szóló koncepció kialakításánál célként fogalmazták meg a rezsicsökkentést megtartását, illetve ha lehetséges, továbbvitelét. Ugyanakkor legalább ennyire fontos a szolgáltatási színvonal javítása és ennek fenntartása - tette hozzá.

Králik Gábor a Főgáz új vezérigazgatója

Králik Gábor lett a nemzeti közmű-szolgáltatási rendszerhez tartozó Főgáz Zrt. új vezérigazgatója ez év október 1-jétől - közölte az ENKSZ Első Nemzeti Közműszolgáltató Zrt. szeptember végén. 

Laczó Sándor, a Főgáz eddigi vezérigazgatója az ENKSZ Első Nemzeti Közműszolgáltatónál az elnök-vezérigazgató integrációs tanácsadójaként folytatja munkáját - jelzi az ENKSZ. A társaság tájékoztatása szerint Králik Gábor már 2014 áprilisa óta segíti a Főgáz munkáját a társaság igazgatóságának tagjaként.  

Králik Gábor 39 éves közgazdász, diplomáját a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetemen szerezte. Az elmúlt években az MVM Magyar Villamos Művek Zrt. földgázüzletági vezérigazgató-helyetteseként és a Magyar Földgázkereskedő Zrt. elnökeként a hazai földgázellátás biztonságának megteremtéséért felelt. 

Új beosztásában kiemelt feladatának tekinti az ellátásbiztonság szavatolását és minőségi szolgáltatás nyújtását úgy, hogy a Főgáz a nemzeti közműszolgáltatás részeként tegyen meg mindent a rezsicsökkentés tartóssá tétele érdekében.  

Haldoklik a a DRV Zrt.

Már az iparűzési adót sem tudja fizetni a DRV – erről tájékoztatta a siófoki székhelyű víziközmű-szolgáltató az önkormányzatokat. A Sonline úgy tudja, akad olyan település, amelyik emiatt felszámolási eljárást indítana a társaság ellen. Siófokon például a legtöbb adót fizető cégek egyike éppen a DRV.

A Magyar Víziközmű Szövetség megbízásából készített tanulmány egyébként már hónapokkal ezelőtt megkongatta a vészharangot, számot adva az ágazat súlyos problémáiról. Miközben az öt évvel ezelőtti négyszázról negyvenkettőre csökkent a víziközmű-szolgáltatók száma, az ágazat súlyos pénzügyi problémákkal küzd – olvashattuk a tanulmányban..

A szolgáltatók 2013-as bevételi-eredményességi adatai alapján a DRV Zrt. árbevétel tekintetében harmadik az országos rangsorban (vidéken első, hiszen csak két fővárosi cég előzi meg), az üzemi eredmények tekintetében a húsz legnagyobb társaság fele mínuszban volt, a legrosszabbul e téren akkor éppen a DRV szerepelt 3,3 milliárd forintos mínusszal, az előző év veszteségének több, mint ötszörösével.

Attól tartanak a szektorban: a bércsökkentés és létszámleépítés révén veszélybe kerül a víziközműcégek biztonságos működése. A nyomott díjak nem biztosítanak fedezetet a hálózat állapotának megőrzésére és fejlesztésére, s ha az amortizációra nem jut több pénz, akkor pár év múlva összeomolhat a vízszolgáltatás.

Munkatársunktól/MTI/Sonline