Két év alatt duplájára növelte a kormány a nemzetiségi iskolák, önkormányzatok, médiumok és intézmények támogatását - erről az Emberi Erőforrások Minisztériumának egyházi, nemzetiségi és civil társadalmi kapcsolatokért felelős államtitkára beszélt Budapesten.

Soltész Mikós kifejtette: a nemzetiségi civil szervezetek támogatása a jövő évben eléri a 330 millió forintot, és ez az idei összeg háromszorosa. Ugyanez igaz a nemzetiségi kulturális kezdeményezések támogatására, amire jövőre 330 millió forint pályázati lehetőség lesz. Az anyaországi táborozási lehetőségekre a jövő évben 270 millió forintos támogatást biztosítanak - mondta.

Közölte, a jövő évben mintegy 880 millió forint lesz a nemzetiségi intézmények felújítására, fejlesztésére fordítható támogatási keret. Ez az idén 440 millió forint volt. A keret az intézményeket fenntartó nemzetiségi önkormányzatoknak az európai uniós támogatásokhoz való hozzáférést is hivatott biztosítani úgy, hogy e forrásból teremthetik meg az önrészt a pályázni szándékozók.

Soltész Miklós szólt arról, hogy a nemzetiségi szószólók és a nemzetiségi vezetők az anyaországi kapcsolataikon keresztül a magyar diplomáciai törekvéseket is segítik.

Fuzik János, a parlament magyarországi nemzetiségek bizottságának elnöke közölte, a sajtótájékoztatót megelőzően informális találkozó keretében megbeszélést folytattak Soltész Miklóssal. Elmondta, az idén a nemzetiségeket érintő korábbi 4 milliárd forintos pályázati keret 6 milliárdra nőtt. A jövő évben ez az összeg már több mint 8 milliárd forint lesz.

Nőhet a nemzetiségek nézettsége?

Akár háromszorosára is növelhető a közszolgálati média nemzetiségi műsorai által elértek száma, és ehhez partner a közmédia - hangsúlyozta a Közszolgálati Közalapítvány kuratóriumának elnöke az Országgyűlés magyarországi nemzetiségek bizottságának ülésén.

Balogh László kiemelte: segít a színvonalasabb műsorok készítésében, ha a nemzetiségi önkormányzatok színvonalas programokat ajánlanak az adások készítőinek, ugyanakkor közönséget lehet nyerni azáltal is, hogy a fiatal nemzedékeket az interneten keresztül kísérlik meg elérni.

A kuratórium elnöke hozzátette: a közszolgálati média nyitott arra, hogy már sugárzott nemzetiségi programjait átadja az érdeklődő helyi médiumoknak, hogy tetszőleges időpontban műsorra tűzzék, ahogy arra is nyitottak, hogy az adott közösség anyaországában készült műsorok kerüljenek Magyarországon adásba.

Jó példaként felhívta a figyelmet arra: van olyan nemzetiség, amely a közösségi médiában hallatlanul ügyesen népszerűsíti saját műsorait.

Önkormányzat nélkül nincs műsor

Az országos nemzetiségi önkormányzatok beleszólási jogát kérő felvetésekre Balogh László azt mondta: "önkormányzat nélkül nincs műsor", de az érdekképviselet útja ebben az esetben a konzultáció, és a témában érintett minden oldalnak együtt kell gondolkodnia azon, mit és hogyan lehet javítani a produkciókon.

Dobos Menyhért, a Duna Médiaszolgáltató Zrt. vezérigazgatója kiemelte: a közszolgálati televíziós csatornák struktúraváltásával a reggel hét órai híradó közelébe kerültek a nemzetiségi műsorok, ami "nagyon jó időpontnak számít", megjegyezve, hogy egy kivétellel valamennyi nemzetiségi műsor nézettsége emelkedett.

Arra a felvetésre, hogy ne azonnal az első adás után ismételjenek meg a Duna Worldön egy műsort, hanem másik napszakban, Dobos Menyhért türelmet kért, mondván, valószínű, hogy át fogják strukturálni a csatornát, amelynek négy idősávban kell megszólítania a tengerentúli magyarságot.

Az M1 aktuális csatornává válása rengeteg lehetőséget nyit a nemzetiségi hírek előtt - jegyezte meg a vezérigazgató, célként és szempontként említve, hogy az általános hírfolyamba integrálva hangsúlyosan kívánják megjeleníteni a nemzetiségekkel kapcsolatos témákat.

Ellenőriz az Államkincstár

Közben az államháztartásról szóló törvény 2015. január 1-jei hatállyal, európai uniós kötelezettségnek eleget téve, új ellenőrzési feladatot írt elő a Magyar Államkincstár számára: a pénzügyi szabályszerűségi ellenőrzés végzését az államháztartás önkormányzati alrendszerében.

A Kincstár által végzendő pénzügyi ellenőrzés célja, hogy - elősegítendő az önkormányzatok szabályszerű működését - az adott költségvetési évre vonatkozóan elvégzett ellenőrzések alapján megállapítsa, hogy az önkormányzati alrendszer éves beszámolói megbízhatóak-e, valós képet mutatnak-e, és lényeges hibát nem tartalmaznak-e.

Az ellenőrzési feladat a helyi önkormányzatok, nemzetiségi önkormányzatok, társulások, térségi fejlesztési tanácsok és az általuk irányított költségvetési szervek vizsgálatára terjed ki. 2015. évben közel 200 önkormányzatot érintően kezdődik el az kincstári pénzügyi ellenőrzés.

Az ellenőrök felmérik, hogy a szervezetek mennyiben tettek eleget a számviteli szabályok szerinti könyvvezetési kötelezettségüknek és az államháztartás információs rendszerében teljesítendő adatszolgáltatási kötelezettségek szabályszerű teljesítésének, az ellenőrzés továbbá kiterjed az éves költségvetési beszámoló megbízható, valós összképének vizsgálatára is.

Munkatársunktól/MTI