A sokrétű önkormányzati feladatkörből a hulladékgazdálkodó és a távhőszolgáltató gazdasági társaságoknál az Állami Számvevőszék eddig összesen 52 szabályszerűségi ellenőrzéssel volt jelen a 2008-tól 2012-ig, illetőleg 2013-ig terjedő időszakra vonatkozóan. Az 52 gazdasági társaság közül 9 hulladékgazdálkodó és 43 távhőszolgáltató. Jelentései közül az ÁSZ 36-ot 2015 januárja és októbere között folyamatosan hozott nyilvánosságra, míg 16 ellenőrzés jelenleg is folyamatban van.

Dr. Horváth Margit az Állami Számvevőszék „Jó gyakorlatok – Fókuszban a közszolgáltatás” című konferenciáján megtartott előadásában összefoglalóan bemutatta az önkormányzati többségi tulajdonban lévő társaságoknál és a tulajdonosaiknál lefolyatott ellenőrzések tapasztalataiból leszűrhető, mindenki számára is hasznosítható információkat.

A felügyeleti vezető előadásában szemléltette a tulajdonosi joggyakorlásban és a társaságok működésében feltárt jellemző hiányosságokat, példákkal illusztrálta a feltárt jó gyakorlatokat, valamint felvázolta az ellenőrzésekkel lefedett társasági vagyon nagyságrendjét.

Az ÁSZ igazgatója elmondta: az ellenőrzési tapasztalatok bemutatása nemcsak azt a célt szolgálja, hogy a pénzügyi szabályszerűségi ellenőrzéseknél feltárt, jellemzően ismétlődő hibákra fókuszáljuk az érintettek figyelmét, hanem azt is célul tűzte ki, hogy az ezekből a hibákból leszűrhető, az egyes rendszerekre kivetíthető problémák középtávú kihatásaiból eredő kockázatokra felhívjuk a figyelmet és azokkal próbáljunk meg közösen a legmegfelelőbb megoldást megkeresni, akik a gyakorlatban releváns ismeretekkel rendelkeznek az adott területeken.

Dr. Horváth Margit rámutatott: ellenőrzéseinkben egységes szempontok alapján minősítettük a gazdasági társaságok gazdálkodásának szabályozottságát, a vagyongazdálkodási tevékenységüket, a beszámolási kötelezettségük teljesítését, a közfeladat-ellátásuk bevételeinek, ráfordításainak elszámolását, a közszolgáltatás díjainak megalapozottságát. Kiemelt figyelmet fordítottunk a közfeladat-ellátás megszervezésére vonatkozó önkormányzati döntésekre és azok előkészítésének szabályszerűségére, továbbá a gazdasági társaságok közfeladat-ellátásának és működésének felügyeletére, a tulajdonosi jogok eszköztárának alkalmazására is. Ugyanakkor az ellenőrzések keretében átvett adatok és dokumentumok széles köre módot nyújtott arra, hogy a szabályszerűségi szempontokon túlmutató elemzéseket is végezzünk. Ennek a munkának az eredményét tesszük közzé most elkészült

Teher-e tulajdonosnak lenni?

Az elszámoltathatóság, a felelős közpénzfelhasználás és vagyonkezelés egyik biztosítéka a megfelelő tulajdonosi joggyakorlás, illetve az érdemi tulajdonosi ellenőrzés. A hulladékgazdálkodó és a távhőszolgáltató gazdasági társaságok esetében lefolytatott számvevőszéki ellenőrzések rávilágítottak, hogy ezt a területet is hiányosságok jellemzik, habár számos pozitív példa hozható fel.

Az ellenőrzések tapasztalatai az Önkormányzatok többségénél arra mutatnak rá, hogy a tulajdonosok megmaradnak a jogszabályi kötelező előírások betartásánál, csak esetenként élnek az eszköztár bővítésének lehetőségeivel. A tulajdonosi ellenőrzés területén az FB ellenőrzési tevékenysége volt a legjellemzőbb, viszont hat esetben e felügyeleti testületek jogszabályban kötelezően előírt ügyrend nélkül látták el tevékenységüket. Előfordult, hogy az egyes önkormányzatok Képviselő-testülete nem az FB írásbeli jelentése ismeretében fogadta el a gazdasági társaság beszámolóját. A tulajdonosi joggyakorlás hiányosságaként említhető még, hogy több társaság számára elmulasztották javadalmazási szabályzat elkészítését, továbbá az üzleti tervek megvalósításáról, a bevételi-kiadási teljesítések tervektől való eltéréséről mindössze a társaságok harmada készített olyan beszámolót, amelyben az adatok is összehasonlíthatóak voltak – mondta el Dr. Horváth Margit.

A tulajdonosi joggyakorlás az ellenőrzés tapasztalati szerint jellemzően a jogszabályban előírt kötelező elemek betartásáig terjedt, ugyanakkor voltak pozitív tapasztalatok, amikor a társaság a tulajdonostól a kötelezően előírtnál több figyelmet kapott. Így például 13 tulajdonos önkormányzat belső ellenőrzési egysége ellenőrzést folytatott le a társaságoknál több esetben függetlenül azok gazdasági helyzetétől. Továbbá annak ellenére, hogy jogszabály nem írja elő, az ellenőrzött társaságok többsége elkészítette üzleti tervét, amelyet a szabályozás függvényében a tulajdonos önkormányzat képviselő-testülete, vagy a képviselő-testület felhatalmazása alapján a polgármester, illetve a taggyűlés jóváhagyott. Ezen túlmenően öt társaság üzleti terve szakmai mutatókat is tartalmazott.

Jellemző hibák és jó gyakorlatok az önkormányzati vállalatoknál

Az önkormányzati tulajdonban lévő gazdasági társaságok, így a hulladékgazdálkodási és távhőszolgáltatással foglalkozó gazdasági társaságok ellenőrzése során a gazdasági társaságok ügyvezetésének tett 123 javaslatból 46 a gazdálkodás szabályszerűségének helyreállítására, 23 a szabályozás javítására vonatkozott, míg 54 a helytelen vagy hibás gazdálkodási gyakorlat korrigálására irányult. A szabályozottság területén a számviteli politika és a számviteli politika keretében elkészített szabályzatok ellenőrzése nyomán fogalmazódott meg a legtöbb javaslat. A mintavételi tesztek értékelésének eredménye alapján 15 javaslatot fogalmaztunk meg a közfeladat bevételeinek, ráfordításainak szabályszerű elszámolása és a vagyon szabályos nyilvántartásának javítása érdekében. A számviteli beszámolók tartalmi követelményeknek való megfelelése, határidőben történő letétbe helyezése érdekében 9 javaslatot fogalmazott meg az ÁSZ – mondta el Dr. Horváth Margit.

Az ellenőrzések során megállapította az ÁSZ, hogy a társaságok elmulasztották javadalmazási szabályzataik elkészítését, illetve azok nem tartalmaztak egyértelmű teljesítmény-követelményeket. Több jó példa azonban erre cáfolatul szolgált, így például a Szegedi Környezetgazdálkodási NKft. esetében a közgyűlés előremutató, teljesítményt valóban ösztönző, azaz „erőfeszítést igénylő”, feladatokat határozott meg prémiumfeladatként. A prémiumfeladatok objektív, azaz az üzleti terv számait meghaladó és egyedi feladatok teljesítéséből álltak. A premizálás feltételei és számításának módjai a közgyűlési határozatokban is rögzítésre kerültek. Ugyanígy a PÉTÁV Pécsi Távfűtő Kft. esetében a prémium kifizetését az áremeléshez, a lakossági költségminimalizáláshoz, a kintlévőségek és a működési költségek csökkentéséhez, az üzemi eredmény minimum 100 M Ft-os eléréshez kötötték. A súlyszámok maximális mértéke 30% volt, tehát legalább három feltételt kellett teljesíteni évente. Az ellenőrzött években a prémiumfeltételek teljesítéséről a beszámoltatás megtörtént, a prémiumok kifizethetőek voltak – fejtette ki előadásában számvevő igazgató asszony.

A társaságok gazdálkodásának szabályozása területén feltárt jellemző hiányosságok között megjelentek a gazdasági társaságok számviteli szabályzatainak hiányosságai, illetve azok aktualizálásának hiánya, valamint a számviteli szabályzataikban nem rögzítették a számviteli szétválasztás szabályait, továbbá az önköltség-számítási szabályzat nem biztosította az átlátható és keresztfinanszírozás-mentes elszámolást. A társaságoknál előfordult még, hogy a követelések értékeléséről és az értékelés alapján szükséges értékvesztés elszámolásáról nem rendelkeztek, illetve egyes gazdasági társaságoknak nem volt az önkormányzat jegyzője által jóváhagyott üzletszabályzata. Ezen esetekben is voltak azonban olyan pozitív példák, melyek bemutatásával az ÁSZ támogatta a konferencián résztvevő hallgatóság mindennapi munkáját.

Munkatársunktól/ÁSZ