A politikus elmondta, míg 2007 és 2013 között az uniós források 16 százalékát fordították gazdaságfejlesztésre, addig a mostani pénzügyi ciklusban az ország számára rendelkezésre álló 12 ezer milliárd forint 60 százaléka jut ugyanerre a célra.

A szándék az, hogy az állam kevesebbet költsön önmagára, és a vállalkozói szektorral együttműködve hajtsa végre a gazdaságot megerősítő fejlesztéseket - tette hozzá.

A kormány szándéka, hogy szolgáltatóbaráttá teszi a közigazgatást, az a legfontosabb célkitűzés, hogy az állam valóban szolgáltasson akár az állampolgároknak, akár a cégeknek.

Ezzel kapcsolatban felidézte, hogy Lázár János, a Miniszterelnökséget vezető miniszter az Országgyűlésnek közigazgatási bürokráciacsökkentéssel összefüggő törvénymódosítási javaslatot terjesztett be, amely több mint száz törvény megváltoztatását tartalmazza, ennek elfogadása esetén egyszerűsödhetnek az általános eljárási szabályok.

Csepreghy Nándor azt hangoztatta: 2020 után várhatóan csökken az uniós fejlesztési forrás, ezért a jelenlegi lehetőségekkel úgy kell élni, hogy az Európai Unió felzárkóztatási támogatása nélkül is legyen legalább akkora gazdasági növekedés az országban, mint most.

Prioritást a kötött pályás közlekedés

A következő öt évben 2600-2800 milliárd forintot fordíthat Magyarország a közúti, a vasúti, a légi és a vízi közlekedés fejlesztésére - mondta a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium közlekedéspolitikáért felelős államtitkára Hajdúböszörményben, a Sugárutak fejlesztése Hajdúböszörményben című projekt keretében felújított gyűjtőutak átadásán.

Tasó László szerint Magyarország jövője a következő néhány évben dől el, az pedig, hogy milyen fejlesztések valósulhatnak meg, a következő hónapokban.

"Kellő erőre, szigorra van szükség, hogy a források felhasználása az első perctől hatékony legyen" - fűzte hozzá a közlekedésfejlesztési államtitkár.

Az államtitkár kiemelt jelentőségűnek nevezte az elővárosi vasúti közlekedés fejlesztését, aminek keretében a MÁV 50, a GYSEV 10 új motorvonatot állít üzembe.

Rövidesen megkezdődik a Hódmezővásárhely-Szeged közötti villamosvasút tervezése, a megvalósuló beruházással a településeken villamosként, a két város között pedig vonatként használják majd a pályát a szerelvények - fűzte hozzá.

A debreceni repülőtér kapcsán Tasó László megjegyezte, hogy ott működik a régió egyetlen trimodális - vasúti, közúti és légi közlekedési kapcsolattal rendelkező - központja.
Papp László (Fidesz-KDNP), Debrecen polgármestere hozzátette: a repülőtér a régió gazdasági motorja, fejlesztése igazi debreceni sikertörténet.

Szavai szerint 2010-ben az Orbán-kormány volt az első kormány, amelyik nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségűnek tekintette a debreceni repülőtér fejlesztését.

A többfunkciós közlekedési központok - intermodális központok - kialakítására az Integrált Közlekedésfejlesztési Operatív Programban (IKOP) 42 milliárd forint áll rendelkezésre, de törekednek a keret megduplázására - közölte a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) közlekedéspolitikáért felelős államtitkára.

Csökkenő bürokrácia

Sokkal inkább pályázóbarát a 2014-2020-as új uniós pályázati időszak, a Magyar Államkincstár bevonásával egyszerűsödik az állami struktúra, csökken a bürokrácia - mondta a Miniszterelnökség államtitkára. Csepreghy Nándor hangsúlyozta, hogy a 2014-2020-as új pályázati időszak - a munkahelyteremtés mellett - a gazdaságfejlesztésre fókuszál, és új területi megközelítést alkalmaz: döntően a helyi, megyei önkormányzati igényekre koncentrál. A területi programokban a régiók helyett tehát a megyékre helyeződik a hangsúly, a pályázók támogatása megyei szinten, egyszerűbben és gyorsabban valósul meg.

Emlékeztetett: 2014-ben azért szüntették meg a Nemzeti Fejlesztési Ügynökséget, hogy a korábbinál jobb rendszer jöjjön létre, amely a pályázók számára valóban szolgáltatást nyújt, és válaszol az ország makrogazdasági kihívásaira.

A rendszer szerinte jól vizsgázott, ezt bizonyítja, hogy a 2007-2013-as ciklusban Magyarország rendelkezésére álló 8200 milliárd forintos keretösszegből 2010-ig mindössze 970 milliárd forintot fizettek ki, míg 2013-tól kezdődően, a Miniszterelnökség irányítása óta eltelt időszakban 5000 milliárd forintot, így a teljes keretösszeget fel tudta használni az ország.

Az új pályázati ciklus sokkal inkább pályázóbarát az előzőhöz képest - jelentette ki az államtitkár, megjegyezve, hogy a Magyar Államkincstár közreműködő szervezetként történő bevonásával a rendszerbe, egyszerűsödik az állami struktúra.

A regionális fejlesztési ügynökségek megszűnésével kapcsolatban Csepreghy Nándor azt mondta: "technikai átalakításról" van szó, amelynek lényege, hogy "még közelebb legyenek egymáshoz a pályázók és az őket szolgáló állami szereplők, megszüntetve minden párhuzamos intézményt".

Az ügynökségeknél dolgozókat a továbbiakban a kifizetések lebonyolításáért felelős Magyar Államkincstárnál, a 19 megyei önkormányzat projektmenedzsment-szervezeteinél, illetve a Széchenyi Programirodánál alkalmazhatják - tette hozzá.

Több mint 1500 milliárd a magyarországi települések fejlesztésére

A kormány a Terület- és Településfejlesztési Operatív Programon, illetve a Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Programon keresztül több mint 1500 milliárd forinttal támogatja a magyarországi települések fejlesztéseit.

Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter ezt annak kapcsán közölte, hogy stratégai együttműködési megállapodást írt alá a Megyei Jogú Városok Szövetségének elnökével, Szita Károllyal, valamint a Megyei Önkormányzatok Országos Szövetségének elnökével, Fehérvári Tamással hétfőn Budapesten.

A megállapodás célja, hogy a gyakorlati feladatokra, azok megoldására koncentrálva legyen párbeszéd a kormány, a megyék és a megyei jogú városok között a fejlesztések megvalósítása során - mondta a tárcavezető.

Hozzátette: mivel a jelenlegi európai uniós költségvetési időszakban a területi fejlesztésekben a megyéknek és a megyei jogú városoknak megkülönböztetett szerep jut, ez az együttműködési forma megfelelően segíti majd az uniós források hatékony felhasználását.

Varga Mihály emlékeztetett arra, hogy 2020-ig 12 ezer milliárd forint uniós forrás érkezik Magyarországra. A forrás hatvan százalékát közvetlenül a gazdaságfejlesztésre, a versenyképesség javítására fordítják majd.

"Megkezdődik (...) minden idők legnagyobb gazdaságélénkítő programjának végrehajtása" - jelentette ki.

Varga Mihály elmondta, hogy mindkét említett területi program a helyi gazdasági fejlesztést és a foglalkoztatás bővítését célozza. A programban a régiók helyett a megyékre helyezik a hangsúlyt - jegyezte meg.

Közölte, a Terület- és Településfejlesztési Operatív Programra több mint 1230 milliárd forint áll rendelkezésre. Ebből 1465 orvosi praxis fejlesztése, 68 ezer hátrányos helyzetű munkavállaló képzése, bértámogatása, valamint 480 kilométer út felújításra és korszerűsítése valósulhat meg.

Varga Mihály elmondta, a programok keretében még az idén várhatóan mintegy 800 milliárd forint összegű pályázatot hirdetnek meg.

Munkatársunktól/MTI