Történelmi jelentőségű pillanatnak számít a Balaton életében, hogy forrást is rendeltek az üdülőrégió stratégiai céljainak megvalósításához, amire a rendszerváltás óta nem volt példa - mondta Bóka István, a Balaton Fejlesztési Tanács (BFT) elnöke Balatonfüreden, ahol bejelentették, hogy a 2014-2020-as uniós fejlesztési ciklusban több mint 300 milliárd forint jut a balatoni térség fejlesztésére.

A kormánydöntésről a kabinet, valamint a kiemelt üdülőkörzet országgyűlési képviselői együtt tartottak sajtótájékoztatót.

Vitályos Eszter, az európai uniós fejlesztésekért felelős államtitkár úgy fogalmazott, soha ekkora nagyságú forrással nem gazdálkodhatott még az üdülőövezet, mint most. A régió olyan régi álmai valósulhatnak meg, mint a balatoni körvasút, a bringaút fejlesztése, a Sió-zsilip és a Sió-csatorna rekonstrukciója, vagy az aktív turizmus széleskörű fejlesztése, és olyan fontos beruházások valósulhatnak meg, amelyek helyzetbe hozzák a vállalkozásokat - tette hozzá.

Manninger Jenő Zala megye fejlesztési biztosa arról beszélt, hogy a Balaton fejlesztése azért is szükséges, mert a második legnagyobb turisztikai célpont az országban a főváros után. Fontosnak ítélte, hogy a meghatározott célok megvalósítása lehetőséget teremt a minőségi turizmus feltételeinek megteremtésére, fizetőképes vendégkört vonzva a Balatonhoz.

Új komp a tavon

Móring József Attila Somogy megye fejlesztési biztosa kiemelte a Budapest-Nagykanizsa vasútvonalon, a Szántód-Kőröshegy és Balatonszentgyörgy közötti szakaszon folytatódó 44 milliárd forintos felújítási munkát, valamint azt, hogy megújulhat a Fonyód-Kaposvár közötti vasútvonal is. Sor kerülhet a balatonfenyvesi kisvasút felújítására és bővítése, tovább a második balatoni kompjárat beindítására Fonyód és Badacsony között. Kistelepüléseket összekötő utak épülhetnek meg, a munkahelyek és turisztikai attrakciók elérhetőségét jobbá téve - tette hozzá.

Witzmann Mihály (Fidesz-KDNP) országgyűlési képviselő közölte, a korábbi uniós fejlesztési ciklus legnagyobb hibája az volt a Balaton-régió számára, hogy hiányzott a célok komplexitása, ezért egymástól elkülönült fejlesztések jöttek létre. Az előző uniós ciklusban, valamennyi önkormányzati, vállalkozói és civil támogatást is beleértve, összesen 230 milliárd forint jutott a fejlesztésekre.

Ehhez képest nagy előrelépés a komplex stratégia, és a több mint 300 milliárd forintos keret. Hangsúlyozta, ebből 25 milliárd forintot a kormány biztosít. Kiemelte, hogy Siófok térségben is régóta várt fejlesztések valósulhatnak meg. A vasútfelújítás folytatása mellett megtörténhet Kereki vár teljes rekonstrukciója 375 millió forintból.

Kifejtette, a balatoni fejlesztések egyik legnagyobb tétele a Sió-csatorna meder-rehabilitációja, a Sió-zsilip átépítése lesz, amire mintegy 12 milliárd forint jut. Megjelenhetnek az elektromos buszok Siófokon, Balatonfüreden és Keszthelyen, több mint 25 milliárd fordítható a vállalkozások támogatására a kis- és középvállalkozói szektorban, a balatoni hajózási társaság pedig 2 milliárd forintot költhet a hajóflottája megújítására, és 2 milliárdot kikötőépítésre.

Összehangolt beruházások

Kovács Zoltán Veszprém megye fejlesztési biztosa emlékeztetett arra, hogy hosszas egyeztető munka előzte meg a kormánydöntést, amely meghatározza az üdülőrégió fejlesztési irányait, a tó körüli 3 megye beruházásait összehangolva. Beszámolt arról is, hogy a megyei kormányzatok által gondozott területi operatív programokból is jut a Balatonra. Veszprém megyében például a 45,1 milliárd forintos forrásból 13 milliárd fordítható a tó északi partjára.

Kontrát Károly (Fidesz) országgyűlési képviselő kifejtette, 180 település tartozik a kiemelt üdülőkörzethez, amelynek életében új fejezet kezdődik. Kiemelten fontosnak ítélte a kikötő-, a kerékpárút fejlesztéseket, a kulturális és természeti értékek megóvását, a helyi piacok, a kézműves vállalkozások, a szőlő- és bortermelők támogatását, illetve egyes kistelepülések szennyvízkezelés programjainak megvalósítását. A cél az, hogy 2020-ra a balatoni legyen az unió legbiztonságosabb üdülőkörzete - fogalmazott.

Vitályos Eszter elmondta, az országban más ilyen komplex nagy fejlesztés nincs egyelőre, mint a balatoni. A régiónak szánt keretet az érintett szaktárcák osztják majd, a munkát a Miniszterelnökség koordinálja a BFT bevonásával. A cél a pályázatok mielőbbi megjelentetése, amivel kapcsolatban már a jövő héten összeül egy munkaértekezlet.

Bóka István azt nyilatkozta, a térség elképzeléseinek és a kormány céljainak összehangolásával alakította ki a BFT a régió fejlesztési stratégiáját. "Alapvetően minden terülten sikerült azokat az elképzeléseket keresztülvinni, amit fontosnak tartottunk" - fogalmazott. A konkrét projekttervek 80-90 százaléka valósulhat meg. Problémát az jelent, hogy az Új Széchenyi Tervben és az operatív programokban is a gazdaságfejlesztés, munkahelyteremtés kap prioritást, miközben a balatoni önkormányzatok a turizmusfejlesztést határozták meg leginkább célként - tette hozzá.

Hét milliárd csak szennyvízkezelésre

A siófoki térség szennyvízkezelését közel 7 milliárd forintból fejlesztik, a beruházás részeként határidőre elkészültek a csatornarendszerek, most zajlik a műszaki átadás-átvétel - jelentette be Hidvégi József, a projektgazda önkormányzati társulás elnöke fonyódi sajtótájékoztatóján. A siófoki agglomeráció szennyvíz-projektjében Siófokon, Balatonföldváron, Zamárdiban és Balatonendréden csatornázták azokat az utcákat, településrészeket, ahol eddig nem épült ki a hálózat.

Hidvégi József kifejtette, a fejlesztés legnagyobb nyertese Siófok töreki városrésze, valamint Balatonendréd, ahol korábban egyáltalán nem volt csatornázás. Hangsúlyozta, az uniós támogatású beruházás szükséges önerejét egy friss kormánydöntés értelmében központi költségvetési forrásból fedezik, ami családonként 200 ezer forint megtakarítást jelent.

A projekt keretén belül 953 házi bekötési lehetőség épült ki. A térség szolgáltatója jelentős kedvezménnyel ösztönzi majd az érintett lakosságot, hogy jövő év első hónapjaiban csatlakozzanak rá az új rendszerre. A beruházás része egy új, korszerű, a réginél nagyobb kapacitású szennyvíztisztító telep megépítése is Siófokon, amelynek első üteme ez év végére, a másik része már a következő uniós fejlesztési ciklus finanszírozásában, jövőre készül el a társulási elnök tájékoztatása szerint.

Tárgyalnak az üzletek nyitva tartásáról

Bár a kormány sikeresnek ítéli a vasárnapi pihenőnap bevezetését, a tóparti önkormányzatokat tömörítő Balatoni Szövetség (BSZ) szeretné elérni, hogy az adventi időszak helyett nyáron tarthassanak nyitva a balatoni üdülőrégió üzletei - mondta Balassa Balázs, a BSZ elnöke a szervezet közgyűlésén Tihanyban. Minderről tárgyalásokat folytatnak az illetékes minisztériummal.

A szövetség szeretné elérni, hogy a balatoni üzletek az adventi időszak helyett nyáron, és a jogszabályban megengedett 5 helyett 8 választott vasárnap tarthassanak nyitva, hiszen ezzel megoldódna a nyári főszezon kiszolgálása. A BSZ szeretné elérni azt is, hogy a 200 négyzetméternél kisebb üzletekben alkalmazottakat is bevonhassanak a hétvégi munkába megfelelő túlóradíjak ellenében.

Munkatársunktól/MTI