Döntött a kéményseprő-ipari tevékenység újraszabályozásáról az Országgyűlés. A Pintér Sándor belügyminiszter által kezdeményezett jogszabály-módosítás szerint az önkormányzatok a törvény hatályba lépésétől számított huszonegy napon belül dönthetnek, hogy a hatályos közszolgáltatási szerződésük alapján, annak lejártáig biztosítják a szolgáltatást, vagy 2016. július 1-től felmondják azt, a tevékenységet pedig a kormány által kijelölt szerv, szolgáltató látja el.

A helyhatóság a hatályos közszolgáltatási szerződést nem hosszabbíthatja meg és nem köthet helyette újat. A szabályozás rögzíti azt is, hogy magánszemély tulajdonában lévő ingatlan esetében a szolgáltató az előzetes írásbeli értesítése szerinti első és második időpontban térítésmentesen végzi feladatait, a harmadik időpontban viszont a közszolgáltatási díj harminc százalékát meg kell fizetnie az ügyfélnek kiszállási díjként. Nem természetes személy esetében díjköteles a közszolgáltatás.

A díjakat a településüzemeltetésért, kéményseprő-ipari tevékenységért felelős miniszter rendeletben állapítja meg. A módosítások 2016. július 1-jétől hatályosak. A módosításokat 112 igen, 39 nem szavazattal, 25 tartózkodás mellett fogadta el a parlament.

Az élet védelme a cél

Az élet- és vagyonvédelem fenntartását tartja a kéményseprőipari tevékenységet szabályozó törvénymódosítás legfontosabb céljának a Fidesz országgyűlési képviselője. Németh Szilárd a változtatás parlamenti elfogadását követő sajtótájékoztatóján rámutatott ugyanakkor arra is: a rezsicsökkentés folytatása, a lakossági kéményseprés teljes ingyenessé tétele is szempont volt.

Kijelentette, a piac több szereplőssé tételével minden kéményseprőnek és adminisztratív dolgozónak lesz munkája. Közölte: a katasztrófavédelem január 1-jétől lép be a kötelező közszolgáltatás piacára, az önkormányzatok azonban jelenlegi szerződéseiket megtarthatják addig, amíg azok érvényesek, de dönthetnek úgy is, hogy átadják a feladatot az állami szervnek. A szolgáltatást azonban minden esetben ingyenesen kell biztosítani a lakosságnak.

Önkormányzati és magáncégek a jövőben is jelen lesznek a piacon, Németh Szilárd szerint a nem lakossági ágazatban szinte teljes egészében az utóbbiak látják majd el a feladatot. A képviselő a piac több szereplőssé tételétől innovációt és minőségi javulást vár, de a fogyasztói tudatosság erősödésére is számít, ahogy a közönségszolgálatok megerősítésére is. Megerősítette: a szolgáltatás az első két alkalommal lesz ingyenes az embereknek, a harmadik kiszálláskor már fizetni kell azért.

Nem kell a szakképzettség?

A Kéményseprők Országos Szakszervezete (KOSZ) bár üdvözli az új kéményseprő-ipari törvény megszületését, ugyanakkor továbbra is problémásnak tartja, hogy a jogszabály nem ír elő a kéményseprők számára szakképzettséget, valamint, hogy a végrehajtási részletszabályok még nem ismertek - közölte a KOSZ.

A szakszervezet szerint aggodalomra ad okot, hogy a törvény a kéményseprő-ipari tevékenység ellátásához nem ír elő szakképzettséget, csupán büntetlen előéletet, valamint azt, hogy a munkavállaló ne legyen a foglalkozástól eltiltva. Álláspontjuk szerint ez felveti annak a lehetőségét, hogy a jövőben esetleg közfoglalkoztatottak lássák el a kéményseprő tevékenységet.

A KOSZ sürgeti továbbá, hogy mielőbb megszülessenek a törvényhez kapcsolódó végrehajtási részletszabályok. Vámos Csaba, a Kéményseprők Országos Szakszervezetének elnöke elmondta, hogy visszavonták korábban letétbe helyezett felmondásukat a kéményseprők, miután a parlament elfogadta az új jogszabályt.

Visszásságok a szabályozásában

Korábban visszásnak találta a kéményseprőipari közszolgáltatás szabályozását, az alkalmazott joggyakorlatot és a közszolgáltató eljárását Székely László alapjogi biztos, aki ezért felkérte a belügyminisztert, hogy kezdeményezze a szabályozás átfogó módosítását - közölte az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala még november közepén.

Mint a közleményben olvasható, az alapvető jogok biztosához folyamatosan érkeztek - többségében a főváros különböző kerületeiből - a kötelező kéményseprőipari közszolgáltatást, illetve az azzal kapcsolatos eljárást sérelmező beadványok. A panaszosok legtöbbször azt nehezményezték, hogy elmaradt a szolgáltatás, vagy a szolgáltatási díjat olyan kéményekre is kivetették, amelyeket bizonyíthatóan nem is használnak.

Az ombudsman szerint a tulajdonos rendelkezési jogát csak az élet, az egészség és testi épség megőrzésével összefüggésben lehet korlátozni, és ilyen veszélyhelyzet lehetősége a használaton kívüli, illetve nem üzemelő kémények esetében fel sem merülhet. A jelenlegi jogi szabályozás viszont önkényes jogalkalmazásra ad módot a monopolhelyzetben lévő szolgáltatónak, amely nem fogadja el annak igazolását, hogy egy kéményt nem használnak és arra is kiveti a szolgáltatási díjat.

Székely László felkérte a belügyminisztert, hogy kezdeményezze a kéményseprőipari közszolgáltatás szabályozásának átfogó módosítását, amely megteremti annak összhangját az alaptörvény rendelkezéseivel. A Belügyminisztérium Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatósága vezetőjét pedig arra kérte, intézkedjen, hogy a tűzvédelmi hatóságok az ügyfelek által indított hatósági eljárásokban is biztosítsák a jogorvoslathoz való jog érvényesítését.

Harc a szakszervezetek között

A kormány idén március 10-én nyújtotta be a parlamentnek a kéményseprésről szóló új törvényre vonatkozó javaslatát, amely szerint az önkormányzatoktól a katasztrófavédelemhez kerülne a lakossági kéményseprési közszolgáltatás. A KOSZ november elején közölte, hogy a kéményseprők helyzetének rendezetlensége miatt 322 kéményseprő helyezte letétbe felmondását december 21-i határidővel.

A Magyarországi Kéményseprők Országos Ipartestülete (MKOI) és a Magyarországi Kéményseprőmesterek Szövetsége (MOKÉSZ) ugyanakkor elhatárolódott a Kéményseprők Országos Szakszervezete elnökségének kezdeményezésétől, miszerint a kéményseprők helyezzék letétbe felmondásukat 2015. december 21-i határidővel.

Az MKOI és a MOKÉSZ leszögezte, nem értenek egyet a KOSZ elnökének több nyilatkozatával, így a közszolgáltatás államosításával sem. Rámutatnak: a közszolgáltató vállalkozások garantálják, hogy a lakossági ingyenes szolgáltatást megfelelő kompenzáció mellett, folyamatosan el tudják látni 2016. január 1-jétől, ez az alkalmazott kéményseprők jövedelmének megfelelő rendezését eredményezné egyben.

Munaktársunktól/MTI