Az állami feladatú közszolgáltatásokról, az adótörvények változásairól és a közbeszerzési szabályok alakulásáról is konzultáltak a 23 megyei jogú város polgármesterei Zalaegerszegen, ahol november végén rendezték meg a Megyei Jogú Városok Szövetségének (MJVSZ) kétnapos közgyűlését.

Szita Károly (Fidesz-KDNP), Kaposvár polgármestere a szövetség elnökeként elmondta: ülésük talán legfontosabb témájáról, a közszolgáltatásokról mint állami feladatról Szabó Zsolt, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium fejlesztés- és klímapolitikáért, valamint kiemelt közszolgáltatásokért felelős államtitkára tájékoztatta a polgármestereket.

Mielőtt zárt körben folytatódott volna a közgyűlés, házigazdaként Balaicz Zoltán (Fidesz-KDNP) polgármester tartott prezentációt Zalaegerszeg jelenéről és jövőjéről, elsősorban a gazdaságfejlesztési lépéseket ismertetve, amelyeket a tavaly ősszel alakult új önkormányzat legfontosabb feladataként jelölt meg.

A települések érdeke is számít

A kormány kivételesen sürgős eljárást kérve nyújtja be a parlamentnek a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) átszervezésével kapcsolatos törvénymódosító javaslatát, amelyben a települési adókivetést érintő kérdéseket is rendezi - mondta el Kósa Lajos Zalaegerszegen, a Megyei Jogú Városok Szövetségének kétnapos ülését záró sajtótájékoztatón.

Kifejtette: a kormány a vidéki városokat a magyar gazdaság helyi motorjaként tartja számon, és a szabályozásokat is ezekhez kívánja igazítani. Ennek példája az adótörvények módosítása, amely kitérne arra is, hogy a vállalkozások nullás bevallását a pontos adatfeldolgozás érdekében a NAV és az önkormányzatok egyaránt megkapják. Rendezni kívánják azt a lehetőséget is, hogy az önkormányzatok adókedvezményt adhassanak a helyben jelentős kutatás-fejlesztési tevékenységet folytató vállalatoknak.

Elmondta, a kormányzat és a nagyvárosok közötti párbeszéd példája még, hogy egyeztetés alatt van a közterület-felügyeletek által beszedett bírságok kérdése, de a közeljövőben jelentős feladat lesz, hogy az új közbeszerzési törvény életbe lépése utáni önkormányzati tapasztalatokat felhasználják majd a jogszabály későbbi felülvizsgálatánál.

Helyben döntenek majd

Szita Károly, a MJVSZ elnöke a sajtótájékoztató keretében írt alá együttműködési megállapodást a Megyei Önkormányzatok Országos Szövetségével (MÖOSZ) arról, hogy a két szervezet számára rendelkezése álló, összesen 1200 milliárd forint európai uniós fejlesztési forrást összehangoltan használják fel.

Kaposvár Fidesz-KDNP-s polgármestere emlékeztetett, a kormány döntése szerint nem a fővárosban vagy Brüsszelben határozzák meg, hogy a vidéknek milyen fejlesztésekre van szüksége, ezt a lehetőséget a helyi programok kidolgozásával a helyben élőkre bízták. A kormány elvárása csupán az, hogy a megyei jogú városok rendelkezésére álló 388 milliárdos, illetve a megyei önkormányzatoknak biztosított mintegy 700 milliárd forintos forrást minimum 60 százalékban a helyi gazdaság és a munkahelyek fejlesztésére fordítsák.

A megállapodásról Pajna Zoltán, az MÖOSZ társelnöke - egyben a Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat (Fidesz-KDNP-s) elnöke - kiemelte: modern városok mellett élhető vidékre is szükség van, s a megyéket és a megyei jogú városokat nem lehet szétválasztani az alapján, hogy ki hol él és dolgozik. Olyan együttműködésre van szükség, amely fokozza a települések megtartó erejét, a helyben való foglalkoztatást, élhetőbbé teszi a városokat a szociális, egészségügyi fejlesztések révén is.

A rászoruló gyerekekre is gondoltak

Szita Károly a MJVSZ kétnapos ülésén tárgyalt témák közül kiemelte: Czibere Károly, az Emberi Erőforrások Minisztériumának szociális ügyekért és társadalmi felzárkózásért felelős államtitkára támogatást és segítséget kért és kapott a 23 nagyváros vezetőjétől a rászoruló gyerekek szünidei étkeztetéséről szóló törvényjavaslat támogatására.

Ennek értelmében nemcsak a nyári szünetben, hanem az őszi, téli, tavaszi iskolamentes időszakban is ingyen kapnának étkezést az arra rászorulók, ennek megszervezése az önkormányzatok feladata, a költségeket pedig a kormány állja.

A megyei jogú városok ipari parkok közművesítésére, intézményeik energiahatékonysági beruházásaira, hátrányba került városi területek rehabilitációjára, illetve turisztikai beruházásokra fordítják majd a rendelkezésükre álló pénzeket, ami a foglalkoztatás növelésével és a növekvő adóbevételekkel a tágabb környéken élőket is szolgálja - részletezte Szita Károly.

Polgármesteri kamarát akarnak

A Magyar Önkormányzatok Szövetsége (MÖSZ) nem hatalmat akar szerezni, hanem a polgárok komfortosabb életéért, az önkormányzati érdekek minél hatékonyabb érvényesítéséért dolgozik - mondta Gémesi György, a szervezet elnöke a szövetség megalakulásának 25. évfordulója alkalmából rendezett konferencián, a gödöllői királyi kastélyban.

Gémesi sajnálattal jegyezte meg: a szövetség sokszor azért nem tudja elérni, hogy a kabinet a széles rétegeket érintő ügyeket napirendre vegye, mert nincs úgynevezett felterjesztési joga. Ennek a jognak a megszerzése is a szövetség céljai közé tartozik - tette hozzá, majd bejelentette: szeretné megalakítani a magyar polgármesterek kamaráját, amely szövetségként működne az önkormányzatok hatékonyabb érdekérvényesítéséért.

Kelemen Hunor, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke a határon túli önkormányzati rendszerről, a helyhatóságok együttműködésén alapuló magyar-magyar kapcsolatokról, valamint az RMDSZ kezdeményezéseiről is beszélt. Megfogalmazása szerint a most beiktatott új román kormánytól elvárják, hogy a jövő évi parlamenti választásokig minél több jogkört adjon vissza a megyéknek és a helyi önkormányzatoknak.

Kellenek a jó gyakorlatok

Szintén novemberben, de egy másik konferencia keretében beszélt Pogácsás Tibor, a Belügyminisztérium önkormányzati államtitkára arról, hogy a legjobb helyhatósági gyakorlatokból a teljes önkormányzati rendszer profitál, ezért szükség van újításokat bemutató fórumokra.

Számos szimpátiafelmérés mutatja, hogy az önkormányzatban bíznak az emberek, támaszkodnak rájuk - közölte Pogácsás, aki utalt arra is, hogy a polgármesterek szélesebb feladatokkal találkoznak, mint amiket a vonatkozó jogszabályok rögzítenek. Például áramszünet vagy jégverés esetén is hozzájuk fordulnak az emberek. A feladatokat nem egyformán végzik a települések vezetői - mutatott rá, jelezve: nem minőségbeli, hanem módszer- és megoldásbeli eltérésekre gondol.

A legjobb önkormányzati gyakorlatok elnevezésű programban a polgármesterek elmondhatják, bemutathatják, hogy milyen újításaik vannak, legyen szó jól levezetett közfoglalkoztatási programról vagy gazdálkodási tevékenységről - mondta az államtitkár, kiemelve, hogy így az érintetteknek lehetőségük van tanulni egymástól.

A programot a Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége (TÖOSZ) 2008 óta hirdeti meg, a megvalósításában részt vesz a Magyar Faluszövetség, a Magyar Önkormányzatok Szövetsége, a Belügyminisztérium és az Emberi Erőforrások Minisztériuma.

Önálló településfejlesztési törvényt szeretnének

Az önkormányzati rendszer elmúlt huszonöt évének alapvető tanulsága, hogy még várat magára a településfejlesztés konkrét törvényi szabályozása - mondta Patyi András, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) rektora egy másik szakmai konferencián. Az NKE a magyar tudomány ünnepe programsorozat részeként rendezte meg az Önkormányzatiság napjainkban című tanácskozást.

Patyi András arról beszélt, hogy a településfejlesztés - általános fogalmakkal - szerepel ugyan az építési törvényben, de az nem csak építésügyi fejlesztés, mert nagyon sok, az épített környezettől független szegmense van. Ezért - mondta - ez a tevékenység nem az építési törvénybe való, ezt egy annál tágabb, településfejlesztési törvénynek kellene rendeznie.

Zongor Gábor, a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének főtitkára az elmúlt huszonöt évet értékelve kiemelte: az önkormányzatok 1990-ben nem kapták meg az autonómiához szükséges gazdasági önállóságot és alapot, ami a törvény alapján járt volna nekik, innen ered az önkormányzatok finanszírozási nehézsége.

Utalt arra is, hogy a kistelepüléseken a polgármesterek "nincsenek a helyükön". Tarthatatlannak nevezte, hogy egy 500 lakosúnál kisebb település polgármestere fizetésként kevesebb pénzt kap, mint egy közfoglalkoztatott. Jelezte azt is, hogy a jegyző is sajátos helyzetben van, mert miközben államigazgatási feladatokat is el kell látnia, a polgármester elsőszámú beosztottja, ugyanakkor "felsejlik" egyfajta településmenedzseri szerepük is.

Növelni kell a gazdálkodás hatékonyságát

Az államháztartás nagy alrendszerét jelentő önkormányzatok gazdálkodását még hatékonyabbá, még eredményesebbé kell tenni - jelentette ki a Magyar Államkincstár (MÁK) elnöke a 16. Önkormányzati Költségvetési és Adókonferencia sajtótájékoztatóján Egerben. Dancsó József azt mondta: a háromnapos tanácskozáson egyebek mellett áttekintik a jövő évi helyiadó-törvényeket érintő változásokat.

Berczik Ábel, a Nemzetgazdasági Minisztérium kincstárért felelős helyettes államtitkára kiemelte: a kormány törekvése, hogy a gazdaság szereplői és az önkormányzatok számára is stabil gazdálkodási környezetet teremtsen. Ennek érdekében már tavasszal megalkotta a legfontosabb jövő évi adó- és költségvetési jogszabályokat, köztük a 2016-os költségvetési törvényt.

Szavai szerint a jövő évi költségvetés tartalmazza a különböző jóléti intézkedésekhez szükséges költségvetési fedezetet, így az ingyenes bölcsődei és óvodai gyermekétkeztetés nagyarányú kiterjesztését is. Ennek köszönhetően szeptember elsejétől a gyermekek döntő többsége immár térítésmentesen étkezhet az óvodákban, bölcsődékben.

Habis László, Eger polgármestere kiemelte: a 2014-2020-as uniós pénzügyi ciklus fejlesztési pályázataival kapcsolatos feladatok szükségessé teszik az államkincstár és az önkormányzatok közötti napi kapcsolattartást.

Munkatársunktól/MTI