317 önkormányzat több mint 80 ezer kötelezően közzéteendő adatait megvizsgálva kiderült: nincs olyan magyarországi település, amely minden egyes törvény által előírt adatot feltöltött volna a honlapjára. Mitöbb, az országos reprezentatív mintába csak kettő olyan helyhatóság került be (Bátonyterenye és Dunaújváros), amelynek weblapján az információk háromnegyede szerepelt – emelték ki a kutatók.

Hozzátették: általánosságban véve az önkormányzatok 17 százalékban teljesítik az előírásokat. Ráadásul az adatok kétharmadát nem (62 százalék), vagy nem teljes körűen (3 százalék) teszik közzé. A 2000 fő alatti településeken az arányok még rosszabbak: itt csupán a tudnivalók 11 százaléka érhető el teljes körűen, míg a 2000 fő felettiek esetében alig több mint egyharmados teljesítési arányról beszélhetünk – mutatott rá az elemzés.

A kutatás másik alapvető megállapítása az volt, hogy a magyarországi települések igen jelentős részének még mindig nincsen saját honlapja. A mintánkba beválasztott 317 önkormányzat közül mindössze 261 helyhatóságnak volt önálló weboldala, 56-nak egyáltalán nem. Ez azt jelenti, hogy a hazai helyhatóságok nagyjából egyötödéről átláthatóság szempontjából nem rendelkezünk érdemi információval – írták.

Hiányzó szerződések

Az eDemokrácia Műhely Egyesület kutatói kiemelték, az adatfelvétel pillanatában a mintába került önkormányzatok közül mindössze két település, Dunaújváros és Csanytelek teljesítette törvényben lefektetett kötelezettségeit a gazdasági információk vonatkozásában. Míg az aktuális információk legalább felét 13 helyhatóság, vagyis alig 4 százalék osztotta meg online portálján, addig a harmaduk legalább 25 százalékos feltöltöttségi szinten áll a gazdálkodási adatok vonatkozásában.

Az elemzés különösen aggasztó viszonyokat tárt fel az ötmillió forintot meghaladó szerződések kapcsán: az ezekre vonatkozó információkat csak minden tizedik önkormányzat tette nyilvánossá. Az unió segítségével megvalósult fejlesztések általános leírása a települések 28 százalékánál volt elérhető, de ezek közül is minden ötödik részleges vagy elavult adatokat jelentett. Ráadásul az ezekhez kapcsolódó szerződések – amelyek érdemben hozzájárulnának az átláthatóság növeléséhez – a magyar önkormányzatok 90 százalékánál teljesen hiányoztak.

Elavultak az adatok

A 317 vizsgált település közül nem volt olyan, amely minden egyes kötelezően előírt tevékenységre és működésre vonatkozó információt megosztott volna az internetes oldalán – jegyezték meg a kutatók. Sőt, a mintában olyan települést sem találtak, amely ezen tudnivalók legalább háromnegyedét feltöltötte volna. Arról már nem is beszélve, hogy az adatok felét szintén csak a helyhatóságok töredéke (3,5 százalék) tette közzé.

Bár a képviselők neve és beosztása a települések 83 százalékánál fellelhető, ezek több mint harmada elavult információt jelent. Aminél talán csak az volt meglepőbb, hogy a helyi képviselőtestület tagjainak telefonszáma és elektronikus levélcíme mindössze a települések 5 százalékánál volt feltöltve az adatfelvétel pillanatában - írták az elemzők.

Az elemzésből egyebek mellett az is kiderült, hogy a tevékenységre és működésre vonatkozó információk közül legmagasabb arányban (49 százalék) a testületi ülések döntéseit (rendeletek, határozatok), és az arra vonatkozó általános információkat teszik közzé a magyarországi települések. Ugyanakkor itt érdemes megjegyezni azt is, hogy ezek harmada évek óta nem frissült – hangsúlyozták.

Közel háromszáz szempont

Noha többen megközelítették, az összes törvény által előírt szervezeti és személyzeti adatot egyetlen mintába került önkormányzat sem jelenítette meg internetes portálján. Vitathatatlan ugyanakkor, hogy öt településnek (Dunavecse, Kecel, Bátonyterenye, Hajdúszoboszló és Dunaújváros) sikerült feltöltenie az ide vonatkozó tudnivalók több mint 90 százalékát. A szervezeti és személyzeti információk legalább háromnegyedét 22 mintába került helyhatóság (7 százalék) tette elérhetővé a weblapján.

Az önkormányzatok átláthatóságát vizsgáló kutatás három híján háromszáz szempont szerint elemezte a hazai települések honlapjait. A témában megjelent korábbi tanulmányoktól eltérően az eDemokrácia Műhely Egyesület nem csak a nagyobb városokat vonta be a kutatásba, hanem minden magyar települést. Az úgynevezett szisztematikus mintavételezést követően 317 darab település került be az elemzés alapjául szolgáló mintába.

A szempontrendszer gerincét a jogszabályok - különös tekintettel az Információszabadság törvény - által előírt egyes közzétételi kötelezettségek pontról pontra történő végigvétele adta. Ez összesen 249 szempontot jelentett, amiből az Információszabadság törvény előírásai 227 szempontot tettek ki. A további 22 közzétételi kötelezettséget különböző ágazati jogszabályok írják elő az önkormányzatok számára. A fennmaradó 48 szempont vizsgálata során a nem kötelezően előírt tájékoztatás minőségére voltunk kíváncsiak.

Munkatársunktól/eDemokrácia Műhely Egyesület