Kontrát Károly, a Belügyminisztérium államtitkára expozéjában hangsúlyozta a kormány korrupcióellenes intézkedéseit, így például a Nemzeti Védelmi Szolgálat létrehozását - amely a közhivatalok megtisztítását szolgálja - és a nemzeti korrupcióellenes program megalkotását. Utóbbi nemcsak a közigazgatásra, hanem az üzleti életre is intézkedéseket fogalmaz meg - közölte.

Úgy fogalmazott: miután az MSZP nyolcéves kormányzása alatt veszélyesen megrendült az állammal szembeni közbizalom, 2010-ben az Orbán-kormány azonnal zéró toleranciát hirdetett a korrupció ellen. A kabinet célul tűzte, hogy Magyarország a világ legkisebb korrupcióval fertőzött országai között legyen.

Jelezte, hogy az alaptörvény is rögzíti: átlátható költségvetési és gazdálkodási gyakorlatot kell érvényesíteni.

Völner Pál igazságügyi minisztériumi államtitkár a korrupció elleni büntetőjogi szigorításokról számolt be. Kiemelte, hogy a közélet tisztasága elleni bűncselekmények később évülnek el, valamint azt is, hogy az új büntető törvénykönyv (Btk.) különbséget tesz a gazdasági életben elkövetett bűncselekmények és a hivatalos személyekkel, eljárásokkal kapcsolatos cselekmények között. A Btk. korszerűsítette a gazdasági bűncselekmények körét is, a költségvetést károsító bűncselekmények pedig kiemelt megkülönböztetést kaptak - tette hozzá.

Az államtitkárok szerint az ellenzék van tele korrupciós ügyekkel. Kontrát Károly erre példaként említette, hogy az MSZP-s Hiszékeny Dezső ellen vesztegetés bűntettének gyanúja miatt zajlik eljárás, Kovács Béla jobbikos európai parlamenti képviselő ügye pedig "Európa legnagyobb korrupciós botránya", amelyet a mai napig nem tisztázott a Jobbik.

Völner Pál azt elevenítette fel, hogy a volt MSZP-elnökhelyettes Simon Gábor több százmillió forintot tartott külföldi bankokban. Megjegyezte azt is, hogy a múlt héten felfüggesztett börtönre ítélte Juhász Ferenc volt szocialista honvédelmi minisztert a bíróság hűtlen kezelés miatt.

Tállai András, a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára a gazdaság kifehérítése érdekében tett kormányzati lépéseket ismertette, így például az online pénztárgépek és a közúti áruforgalmat ellenőrző elektronikus rendszer bevezetését. Az ellenzék egyiket sem szavazta meg - tette hozzá.

Rámutatott arra is, hogy a 2016-os költségvetésben már mintegy ezermilliárd forinttal több áfabevételt terveznek, mint amennyi 2010-ben befolyt.

Tállai András az ellenzéket bírálva arról is beszélt, hogy a szocialisták benne lehettek áfacsalásokban, amiből működtethették a párt "feketekasszáját".

A Jobbikkal kapcsolatban megjegyezte: képviselőjük, Volner János cégei úgy tűntek el, hogy köztartozást hagytak maguk után.

Fidesz: Rágalmaz az ellenzék

Németh Szilárd, a Fidesz vezérszónoka a vitanapot úgy jellemezte: a korrupció bugyrában összefonódott ellenzékiek alaptalanul és gátlástalanul kívánják rágalmazni a kormányfőt, a kormányt és a Fideszt, hogy saját korrupciós ügyeikről eltereljék a figyelmet.

Értékelése szerint az ellenzéket a kormányzati sikerek zavarják. Ezek közé sorolta a rezsicsökkentést, a migrációs helyzet kezelését, a magyar földművesek helyzetbe hozását és a bűnözés visszaszorítását.

Azt hangoztatta: a kormánypárti felszólalók világossá fogják tenni, hogy az ellenzék "am block" tele van korrupciós ügyekkel, az MSZP-től Gyurcsány Ferencen át Vona Gáborig.

Tűrhetetlennek nevezte, hogy köztörvényes váddal az MSZP-s Hiszékeny Dezső és a jobbikos Kovács Béla mentelmi jogát is fel kellett függeszteni. Felvetette, hogy az Együtt mikor számol el a hozzá köthető alapítvány külföldi támogatásaival és az LMP bármely vezetője, tagja tett-e feljelentést amiatt, hogy az Állami Számvevőszék megállapításai szerint nem tudtak elszámolni a költségvetési támogatásukkal.

Németh Szilárd kiemelte azt is, hogy Juhász Ferenc volt honvédelmi miniszter és egykori államtitkára felfüggesztett börtönbüntetést kapott hűtlen kezelés miatt, a csillebérci úttörőtábor "lenyúlását" pedig a gátlástalanság és cinizmus állatorvosi lovaként jellemezte.

MSZP: állami szintűvé vált a korrupció

Tóbiás József, az MSZP egyik vezérszónoka felszólalásában azt hangoztatta, hogy állami szintűvé vált a korrupció. Kifejtette: az elmúlt 25 évben minden kormánynak volt 1-2 ügye, de most jogszabályi szintre emelték azokat.

Példaként hozta, hogy a családok biztonságára és egészségére hivatkozva átalakították a szerencsejáték-piacot, ami most magánkézben összpontosul, s a trafikmutyit is törvénnyel tették legálissá. Visszaéléseket feltételezett az állami földek értékesítésében is, jelezve, hogy a bérleti rendszer feltételeinek megváltoztatásával szerinte valahogy majd meg lehet gazdagodni.

A szocialista frakció vezetője bírálta, hogy a közbeszerzések több mint felét nyílt pályázat nélkül bonyolítják, s naponta több gyanús eset kerül napvilágra, mint az elmúlt 20 évben. Szerinte meg kell hallgatni, amikor az unió vagy az amerikai nagykövet sérült alkotmányos berendezkedésről beszél, mert a jelenlegi hatalomkoncentráció eredménye, hogy homályban marad az orosz hitelszerződés, a paksi szerződések.

Az MSZP másik vezérszónoka, Bárándy Gergely szerint az állam működési alapja a korrupció, érdekeknek megfelelően hoznak törvényeket, tönkretesznek egy szektort, majd monopóliumként átadják valakinek. Az ország diplomáciai és erkölcsi hitelessége kockáztatásának tartotta, hogy Magyarország üzleti érdekeltségért cserébe átadta a baltás gyilkost Azerbajdzsánnak.

Bárándy Gergely azt is kiemelte: a Nemzeti Adó- és Vámhivatal nem üldözi, hanem hitelesíti a korrupciót, az ügyészség részre hajló, az Állami Számvevőszéket és a Magyar Nemzeti Bankot volt fideszes politikus vezeti és az Alkotmánybíróságnak is szinte csak Fidesz által megválasztott tagja van. Felvetette, hol van ehhez képest az olasz vagy az amerikai maffia. Szerinte itt maga a miniszterelnök a keresztapa, sok rokonnal a kormányban és helyi szinten.

Jobbik: a korrupció maga alá temetheti az országot

Vona Gábor (Jobbik) szerint a korrupció és a migráció az a két súlyos probléma, amely maga alá temetheti az országot. Kijelentette: az antikorrupcióval kampányoló pártok kormányra kerülve maguk váltak a korrupció melegágyává.

Az elmúlt 25 év magyarázata nem az, hogy a kormányerők "megbuktak gyarlóságból". A Fidesz és az MSZP története szerinte sokkal inkább hasonlít egy ócska maffiafilmhez - folytatta -, hiszen már ellenzékben is korruptak voltak, pártjukat is erre építették, azt üzenve az embereknek: az viszi valamire, aki lop.

Mindennek nemzetbiztonsági kockázatára mutatott rá, megjegyezve: nem érti, milyen kivizsgálást várnak tőle a Kovács Béla ügyben, hiszen az lenne a furcsa, ha képes lenne kivizsgálni egy orosz kémügyet. Hangsúlyozta: az amerikai kitiltási botrány jelent valódi nemzetbiztonsági kockázatot.

Korruptnak nevezte azt a miniszterelnököt, aki korrupt emberekkel veszi magát körbe, és feltette a kérdést: ki merné tűzbe tenni a kezét Andy Vajnáért, Habony Árpádért vagy Mészáros Lőrincért?

A Fidesz ugyanakkor megpróbálja szétteríteni a felelősséget - mondta, hozzátéve: az MSZP kapcsán ezen nem is csodálkozik, azt azonban nem érti, hogy pártját hogyan keverhetik ide, hiszen jobbikos önkormányzatokban nem találnak korrupciót.

A mentelmi jog eltörlését szorgalmazta, hogy korrupt politikusok ne bújjanak azok mögé, valamint azt, hogy a politikusok hozzátartozóinak vagyonnyilatkozata is megismerhető legyen, emellett súlyosabb büntetést szorgalmazott a politikusok esetében.

"Önök mindent szétloptak az elmúlt 25 évben. Ha a korrupció sport lenne, a szocialisták vb-aranyat nyernének, de a Fidesz Olimpiát" - fogalmazott.

LMP: a Fidesz-KDNP "vérszívó" pártokként működik

Szél Bernadett (LMP) szerint a rendszerváltás utáni pártok felelőssége a korrupció elburjánzása, mindebből pedig a Fidesz-KDNP-nek rendkívüli felelősség jutott, mivel legyengítették ezt az országot. "Önök igazi vérszívó pártokként működnek" - jelentette ki.

Nő a dolgozói szegénység, aggasztó mértéket öltött az elvándorlás, szétverték a mezőgazdaságot - sorolta a problémákat, a legnagyobbnak azonban azt nevezte, hogy a pénzek "kitalicskázása" elsőbbséget élvez a kormányzással szemben.

A felépített gépezet pedig nagyon sokat fogyaszt - fogalmazott, emlékeztetve a Simicska-ügyre, ami szerinte arra utal, hogy a háttérhatalmaknak nagyobb befolyásuk volt, mint a miniszterelnöknek. Tragédiának nevezte, hogy a harc nem a korrupció felszámolását eredményezte.

A "földrablást" bírálva kijelentette: önök másodszor rabolják le az egész magyar vidéket, hogy feltőkésítsék a második generációs oligarchákat. Paksról szólva azt mondta: annak semmi köze az olcsó áramhoz, hanem ahhoz a 4000 milliárd forinthoz, amelyet le lehet nyúlni a projektből.

A kaszinókoncessziók elosztásáról is említést tett, annak "forgatókönyvét" úgy írta le: állami eszközzel lenyúlnak egy piacot, hogy odaadják egy saját emberüknek.

A NAV-botránnyal kapcsolatban sem látunk tisztán - fűzte hozzá -, az emberek így nem érezhetik biztonságban az adóforintjaikat, ahogy az uniós pénzek "széthordására" is tökéletes rendszer működik - jegyezte meg.

Emlékeztetett pártja törvénymódosító javaslataira, amelyeket azonban a kormányoldal "elkaszált", a többi közt a burkolt pártfinanszírozás felszámolása vagy az uniós pénzek költésének átláthatóvá tétele érdekében.

Az LMP elszámolt 2014-es kampányköltéseivel, és a civil korrupcióellenes szervezetek is azt állapította meg a pártról, hogy nem lépte át a törvényes keretet - jelentette ki.

Munkatársunktól/MTI