A Fővárosi Választási Bizottság december közepén hitelesítette az olimpiarendezéssel és a Városliget beépítésével kapcsolatos helyi népszavazási kérdéseket. Korábban Karácsony Gergely, a Párbeszéd Magyarországért társelnöke, a XIV. kerület polgármestere nyújtott be népszavazási kezdeményezést a Városliget beépítése ellen.

Elmondta: 15 nap a jogorvoslati lehetőség a bizottság döntése ellen, és mivel eddig minden ilyen, népszavazással kapcsolatos döntést megtámadtak, arra számítanak, hogy január végén vagy február elején kezdhetik meg az aláírásgyűjtést. Ez azt jelenti, hogy tavasszal vagy nyár elején tarthatják meg a népszavazást - fűzte hozzá.

A politikus kezdeményezésében az a kérdés szerepel: "Egyetért-e ön azzal, hogy a városligeti építési szabályzat ne tegye lehetővé új múzeumi épületek építését a Városligetben?". Karácsony korábban kezdeményezte a Fővárosi Közgyűlésben, hogy írjanak ki helyi népszavazást Budapest olimpiai pályázatáról, a Városliget beépítéséről, valamint a Római-part árvízvédelmi megoldásáról is, de ezeket a közgyűlés többsége nem támogatta.

Az Index hírportál szerint a választási bizottság egy másik népszavazási kérdést is hitelesített. Egy magánszemély, Erdélyi Katalin Krisztina kezdeményezésében ez áll: "Egyetért-e ön azzal, hogy Budapest Főváros Önkormányzata ne pályázzon a 2024. évi nyári olimpiai és paralimpiai játékok megrendezésére?".

Álom karnyújtásnyira?

Budapest kész megragadni a Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) által teremtett esélyt a 2024-es ötkarikás játékok rendezésére - mondta Orbán Viktor miniszterelnök a Magyar Olimpiai Bizottság (MOB) megalakulásának 120. évfordulója alkalmából rendezett ünnepi közgyűlésen december közepén Budapesten.

A kormányfő elmondta: a rendezésre pályázó MOB mögött széles a nemzeti összefogás, ezért ez "össznemzeti ügy", a kormány pedig mindenben támogatja a testületet. Kiemelte, hogy a kandidálás tervének az Országgyűlésben 80, a Fővárosi Közgyűlésben 90, a MOB-ban pedig 100 százalékos támogatottsága volt".

Orbán Viktor kijelentette, Magyarország nemcsak az első budapesti, hanem az első közép-európai nyári játékokat szeretné megrendezni "25 évvel azután, hogy az ország lerázta magáról az elnyomás béklyóit, és kivívta a szabadságát." Hozzátette, hogy Budapest ennek megfelelően az egész közép-európai régió "szimbólumaként" száll harcba a rendezésért.

Orbán úgy fogalmazott: a NOB olcsóbb és gazdaságos olimpiákat előirányzó Agenda 2020 reformprogramját úgy értelmezi, hogy az "karnyújtásnyira hozta azt az álmot, amely egyidős a MOB-bal, azaz azt, hogy 2024-ben Budapesten lobbanjon fel az olimpiai láng." Hozzátette, az Agenda 2020 teret enged azoknak a városoknak, amelyek eddig csak minimális eséllyel szállhattak versenybe.

Budapest, Róma, Párizs

Thomas Bach, a NOB elnöke arról beszélt, hogy az Agenda 2020 a városok igényeihez alkalmazkodik, és ennek az az üzenete, hogy olyan országoknak is megnyílik a lehetősége az olimpiarendezésre, mint Magyarország, és olyan városoknak is, mint Budapest.

Thomas Bach hangsúlyozta: a NOB nagyon örül Budapest pályázatának, hiszen Magyarország már a kezdetektől jelentős szerepet tölt be a nemzetközi olimpiai mozgalomban, és az egy főre jutó olimpiai bajnokok számában is ott van a legeredményesebb országok között.

A NOB-elnök fontosnak nevezte a magyar kormány és a MOB közötti kapcsolatot, és kijelentette, szilárd alapok állnak rendelkezésre a 2024-es olimpiarendezéshez. A budapesti pályázat "sarokkövének" azt nevezte, hogy a MOB magáénak érzi az Agenda 2020-ban foglaltakat, ugyanakkor jelezte: kemény verseny vár Budapestre Los Angeles, Róma és Párizs ellen.

Öntik a pénzt a pályázatokba

Noha a lakók még erről sem döntöttek, a Városliget Zrt. már kiírta a Városliget megújítását szolgáló tájépítészeti pályázatot. A Liget Budapest Projekt részeként meghirdetett, 21,5 millió forint összdíjazású, egyfordulós pályázat eredményhirdetése májusra várható, a park megújításának munkálatai 2017-ben kezdődnek el.

A zöldfelület ma csupán a Városliget területének 60 százalékát teszi ki, és az itt található épületek is csak 5,5 százalékot foglalnak el a parkból: a fennmaradó mintegy 35 százalékot lebetonozott parkolók és utak adják. A tájépítészeti pályázatnak köszönhetően ez utóbbi, burkolt felületek egy részének visszaparkosítása révén 5 százalékkal növekszik majd a Városliget zöldfelülete - olvasható a szövegben.

Az átfogó parkpályázat a zöldterület rehabilitációja, gyarapítása és a növényállomány védelme mellett nagy hangsúlyt fektet az új sétányok kialakítására, új köztéri bútorok kihelyezésére, a régiek felújítására, új játszóterek és sportpályák, többek között egy 2 kilométeres kivilágított futókör kiépítésére, a Városligeti-tó rehabilitációjára, az akadálymentesítésre, valamint az új épületek és a park kapcsolatának megteremtésre.

A pályázat elbírálása és eredményhirdetése 2016 májusára várható, a 12 tagú bíráló bizottság tagjainak többsége tájépítész. A munkálatok 2017-ben kezdődnek el, és a parkhasználók 2019-ben, az új múzeumok elkészültét követően vehetik majd birtokba a minden elemében megújult, zöldebb és vonzóbb Városligetet - írják a közleményben.

Munkatársunktól/MTI