Tarlós István még december 11-én jelentette be, hogy december 21-én egyeztet Orbán Viktor miniszterelnökkel a BKV hosszú távú finanszírozásáról, továbbá más fontos fővárosi kérdésekről.

A főpolgármester ezúttal is hangsúlyozta, hogy a fővárosi tömegközlekedés hatékonyságának javításával 2010 óta 10 milliárd forintos megtakarítást és ugyanekkora bevételnövekedést tudtak elérni a BKV-nál, amelynek költségvetéséből ennek ellenére is 30-31 milliárd forint hiányzik az állami díjkedvezmények és az agglomerációs közlekedés biztosítása miatt.

Utóbbival kapcsolatban kiemelte, az agglomerációs közlekedés biztosítására nincs törvényi kötelezettsége a fővárosnak, ezért állami támogatást sem kapnak ezen kiadásaikra. A főpolgármester kérdésre válaszolva reális alternatívának nevezte, az agglomerációs közlekedés leállítását abban az esetben, ha annak finanszírozásáról nem születik megállapodás.

Tarlós István szerint ennek tudatában az eddigi 24 milliárd forintos állami feladattámogatás is kevésnek bizonyult, a kabinet jelenlegi szándéka alapján pedig ez az összeg jövőre 6 milliárd forinttal, a következető két évben pedig további 3-3 milliárd forinttal csökkenne.

Tarlós István további kérdésekre válaszolva tehetséges politikusnak nevezte a Miniszternökséget vezető Lázár Jánost, akinek szerinte a "virgácsszerepkör" nagyon tetszik, míg a boxzsák szerepe már nem. "Pedig ha valaki szeret virgács lenni, kénytelen boxzsák is lenni" - fogalmazott a főpolgármester, aki szerint kettőjük között nem személyes vita van, hanem Budapest és a vidék küzdelme a költségvetési forrásokért.

A Parlamentben már eldőlt

December 15-én módosították a fővárosi önkormányzat és a kerületi önkormányzatok közötti forrásmegosztásról szóló törvényt, amely szerint a fővárosi önkormányzat jövőre és az azt követő évben is 1,5 százalékponttal növelheti részesedését a kerületi önkormányzatokkal osztottan megillető bevételekből. A főváros ezzel 2017-re az osztott bevételek 54 százalékával rendelkezhet majd, amelyből a jelenlegi 4 százalék helyett annyit fordít közösségi közlekedésre, amennyit szükségesnek lát.

Még a javaslat megszavazása előtt, az előterjesztés keddi vitájában a fővárosi forrásmegosztásról Rogán Antal azt mondta, a kormány teljesíti Tarlós István kérését, a főpolgármester elérte a célját: ha a javaslatot a parlament elfogadja, akkor a fővárosi kerületek nagyobb mértékben fognak hozzájárulni a tömegközlekedés finanszírozásához, mint eddig.

Természetesen nem így látta ezt a főpolgármester, aki szerint az a pénz másra kell, és a most megkapott pluszforrás sem oldja meg a BKV nehézségeit.

Orbánban bízva

Bár a meccs már 15-én lejátszottnak tűnt, a főpolgármester még mindig reménykedett, hogy képes lesz megfordítani a dolgok állását a miniszterelnökkel történt találkozását követően. Az eszmecseréjüket követő napon a következőket nyilatkozta: Budapest a jövőben nem foglalkozik az agglomerációs közlekedés finanszírozásával .

A politikus hangsúlyozta, a kérdésről az agglomerációs településeknek az állammal kell tárgyalniuk.

Kitért arra is, hogy főpolgármesterként nem fogadhatja el azokat az előző héten megszavazott törvénymódosításokat, amelyek - közlése szerint - Budapest költségvetésében 20,7 milliárd forintos működési hiányt okoznak.

Tarlós Istvánt sajtónyilatkozata végén nem lehetett kérdezni, ugyanakkor jelezte: Orbán Viktor kormányfő ígérete alapján januárban folytatódik a kormány és a városvezetés közötti egyeztetés.

A főpolgármester emlékeztetett, hogy az Országgyűlés által december 15-én elfogadott úgynevezett salátatörvény rendelkezik a helyi adókról, illetve a forrásmegosztásról szóló törvény módosításáról.

Ezek a módosítások elvileg a fővárosi tömegközlekedés működési finanszírozását hivatottak biztosítani - mondta.

"A módosításokban foglaltak nem azt tartalmazzák, amit én kezdeményeztem" - jelentette ki Tarlós István, majd úgy folytatta: a fővárosi tömegközlekedés 25 éves finanszírozási problémáját csak azon az áron "oldja meg" az új törvény, hogy a fővárosi önkormányzat többi kötelező feladatát teszi forráshiányossá.

Az állam a módosítással semmit nem tett hozzá az általa adott feladat ellátásához, hanem az eddigieknél is kevesebbel járul hozzá a kötelező önkormányzati feladatok ellátásához - mondta Tarlós István, hozzátéve, hogy a 2016. évi elvonásnál jóval kevesebb a helyi iparűzési adó fővárosi részesedésének kismértékű, 1,5 százalékos emelése, de azt sem az állam adja többletként, hanem a kerületeknek eddig átadott kontingensből - a kerületi költségvetésekből - veszi el.

Mint mondta, ismeretei szerint nem történt meg a feladatok és források mértékének összehasonlítása. Az összes többi kivetett adóval pedig nem a főváros rendelkezik, a Budapesten befizetett személyi jövedelemadóból pedig aránytalanul keveset kap vissza.

Tarlós István kiemelte: ezzel az intézkedéssel a főváros költségvetésében 20,7 milliárd forint működési hiány keletkezik. Ezen kívül a módosított törvény figyelmen kívül hagyja a főváros nagyon indokolt, előkészített fejlesztési igényeit, illetve európai uniós pályázatai önrészeit.

A 2014-2020 között Magyarországra érkező uniós pénzeknek amúgy is mindössze mintegy 3 százaléka kerül jelen tervek szerint Budapestre - jegyezte meg.

Tarlós István közölte, Orbán Viktorral ezért a hétfői, hosszú egyeztetésen - bár tettek kisebb lépéseket - ebben a kérdésben nem egyeztek meg.

"A fenti törvénymódosításban foglaltakkal Budapest főpolgármestereként nem értek egyet, nem fogadhatom el, és úgy gondolom, hogy a főváros kötelező feladatellátása elvárható állami finanszírozásának problémáját miniszterelnök úrnak sem sikerült egyelőre korrigálnia" - fogalmazott Tarlós István.

Közölte, megegyeztek viszont abban, hogy az agglomerációs közlekedés finanszírozásával a jövőben nem foglalkozik a főváros. A törvény alapján ez nem is feladata - tette hozzá.

Tarlós István kifejtette: a Budapesti Közlekedési Központ és a szakminisztérium közötti korábbi megállapodásban foglaltak szerinti, a "Budapest 21" szerződés alapján megfogalmazott finanszírozás nem realizálódott, az agglomerációs önkormányzatok csak 0,6 milliárd forinttal járultak hozzá a költségekhez, így a fővárosnak a nem rá tartozó szolgáltatásból évi nettó 11 milliárd forint vesztesége képződött.

Így erről a kérdésről az agglomerációs településeknek az állammal kell egyeztetnie és tárgyalnia a jövőben - mondta.

Pánik az agglomerációban

A közlemény nyomán kisebbfajta pánik keletkezett, sokan azt olvasták ki a nyilatkozatból, hogy január elsejétől leáll az elővárosi közlekedés. Az ügyet a Budapesti Önkormányzatok Szövetsége igyekezett újabb közleménnyel helyretenni.

Cáfolták azokat a "félreértelmezett híreket", amelyek szerint megszűnik az agglomerációs tömegközlekedés. Tarlós István főpolgármester a BÖSZ elnökeként este külön közleményt adott ki, amelyben megerősítette, sehol nem állította, hogy megszűnik az agglomerációs közlekedés.

A Budapesti Önkormányzatok Szövetsége azt írta: a valóság az, hogy korábbi megbeszéléseknek megfelelően Orbán Viktor miniszterelnök és Tarlós István hétfői találkozóján szóba került az agglomerációs járatok állam általi átvétele, de ez nem megszűnést jelent. Konkrét döntés azonban nem született a témában - tették hozzá.

Hangsúlyozták, hogy a kerületi vezetők jelentős többsége közösen megoldandó kérdésként tekint a tömegközlekedés finanszírozására, hiszen az sok százezer budapesti polgár mindennapi életét érinti, függetlenül attól, hogy melyik városrészben él.

A BÖSZ határozottan cáfolja azokat a sajtóértesüléseket, amelyek szerint a kerületi polgármesterek Tarlós Istvánnal közösen tiltakozó levelet írtak volna a miniszterelnöknek az iparűzési adó átcsoportosításával kapcsolatban. Ilyen levelet senki sem írt - hangsúlyozták, hozzáfűzve: a kormánypárti fővárosi polgármesterek támogatták a parlament döntését, és a főpolgármester korábbi elvárásaival összhangban vállalták, hogy a 2012-ben átengedett nyolcmilliárd forinton túl további hatmilliárd forinttal járulnak hozzá a közösségi közlekedés kiadásaihoz.

Tarlós István kedd esti, az MTI-hez eljuttatott közleményében azt írta: sehol nem állította, hogy tiltakozó levelet írtak volna a kerületi polgármesterekkel az iparűzési adó átcsoportosításával kapcsolatban.

Azt sem állította - tette hozzá-, hogy megszűnik az agglomerációs közlekedés, hanem azt, hogy az agglomerációs településeknek az állammal kell tárgyalniuk a finanszírozásáról. Ebben állapodott meg a miniszterelnökkel - tette hozzá. A feladatot a HÉV-vel együtt az állam átveszi - közölte a főpolgármester. Úgy fogalmazott: "az ettől eltérő híreket én sem erősítem meg (...) Sem a BÖSZ elnökeként, sem főpolgármesterként nincs ellentmondás köztem és a kerületi polgármesterek között."

Lapzártánkig nincs információ arról, hogy megkezdődtek-e a tárgyalások az agglomerációs településekkel.

Munkatársunktól/MTI