Hosszú évek óta tart a vita arról, hogy Pest megye fejletlenebb részeinek csak akkor lenne komolyabb esélye a felzárkózásra, ha önálló régióként hozzájuthatna komolyabb uniós fejlesztési forrásokhoz. Ettől ma elzárja az a tény, hogy a közép-magyarországi régió része, ahol relatíve magas az egy főre eső GDP, ami miatt ide nem jut elegendő európai pénz.

Legutóbb 2012-ben indult erőteljesebb kezdeményezés a szétválásért. Akkor Gomba község állt a mozgalom élére. Pest megye 186 önkormányzatának küldött elektronikus levelet a település képviselő-testülete, támogatást kérve ahhoz, hogy a megye önálló régióvá váljon, szakadjon el Budapesttől. A település független polgármestere. Lehota Vilmos elmondta, hogy egy Cegléden tartott megyei területfejlesztési fórum nyilvánvalóvá tette számukra: a fővárossal közös régióban az elkövetkező években is kevés pénzük marad a kisebb településeknek fejlesztésre.

Ekkor döntöttek úgy, hogy kezdeményezik: a jelenlegi közép-magyarországi régió az EU 2014-2020 közötti költségvetési időszakában már két régiót jelentsen, külön Budapestet és külön Pest megyét.

Lehota Vilmos közölte: az EU-s pénzek közép-magyarországi elosztásának igazságtalanságára jó példa, hogy a 3 ezer lakosú Gombának és a környék 12 településének az elmúlt hét évben összesen 700 millió forintnyi támogatás jutott.

Ugyanígy nyilatkozott Érd megyei jogú város polgármestere is. T. Mészáros András (Fidesz) egyebek mellett azt mondta: csak akkor van esélye a fővárossal egy régióba sorolt Pest megyének a felzárkózásra, ha a területfejlesztési törvény módosításával lehetővé tennék, hogy leváljon és önállósodjon.

A főváros is igent mondott

A Fővárosi Közgyűlés december 2-án döntött úgy, hogy támogatja a közép-magyarországi régió jelenlegi közigazgatási határok mentén történő kettéválasztását Budapest, illetve Pest megye önálló NUTS 2 egységekre.

Az erről szóló elfogadott előterjesztés szerint a kormány korábbi határozatának értelmében megvizsgálta a régió szétválasztásának lehetőségét és módját. Ha a kormány indokoltnak ítéli meg a közép-magyarországi régió szétválasztását, akkor az erről szóló kérelmet benyújtja az Európai Uniónak.

A javaslat szerint a közép-magyarországi régió szétválasztásának szükségességét és Budapest önálló NUTS 2 régióvá válását a régión belüli fejlettségi különbségek indokolják. A szétválasztás célja tehát az, hogy a térség egésze a valós fejlettségének megfelelő statisztikai besorolásba kerüljön, ami hozzájárulhat a belső kohézió erősítéséhez, és - a meglévő fejlesztési lehetőségek jobb kiaknázásával - a kedvezőbb versenyképességhez, valamint az itt élők életminőségének javításához - írták.

Budapest és Pest megye önálló NUTS 2 régióvá válása után 2020-tól Pest megye a támogatható tevékenységek tekintetében - a kevésbé fejlett régiókéhoz hasonlóan - a jelenlegihez képest bővebb mozgásteret kapna, és várhatóan több európai uniós pénzügyi forrás lehívására lesz jogosult, ami a fővárossal közösen megvalósítandó projektek esetében nagyobb arányú megyei hozzájárulást is feltételez.

Budapest önálló NUTS 2 régióvá válása esetén a 2021-2028-as európai uniós programozási időszakban már önálló, kizárólag Budapest területére fókuszáló operatív program készülhet, ami a korábbi időszakokhoz képest jelentősebb fővárosi érdekérvényesítést tenne lehetővé.
A Fővárosi Közgyűlés egyhangúlag fogadta el a javaslatot.

Egységesek a megye települései

December 10-éig 180 Pest megyei település jelezte, hogy támogatja Pest megye önálló régióvá válását - tájékoztatta a Pest Megyei Önkormányzat sajtófőnöke az MTI-t. Ambrus András elmondta: a megyei közgyűlés október 30-án egyhangúlag támogatta az önálló Pest megye régió kialakítását, és az ülésen döntöttek arról is, hogy felkérik a megye települési önkormányzatait, képviselő-testületi határozattal fejezzék ki támogatásukat.

Hozzátette: Budapest és Pest megye kettéválasztását a Fővárosi Közgyűlés is egyhangúlag támogatta.

Ambrus András emlékeztetett arra, hogy a kormánynak 2016. februárig kell jeleznie a módosítási szándékot az Európai Uniónak. Az önálló régióvá válás előnyeit Pest megye a következő uniós fejlesztési ciklustól, 2021-től élvezheti - tette hozzá.

Brüsszelhez fordul Magyarország

A december 29-én elfogadott határozat szerint a kormány felhívja a nemzetgazdasági minisztert, hogy a Központi Statisztikai Hivatal elnökével együttműködésben dolgozza ki a Közép-magyarországi régió NUTS-besorolásának módosítására irányuló kérelmet, és azt a brüsszeli magyar Állandó Képviselet útján nyújtsa be az Európai Bizottság Főtitkársága, valamint másolatban az Európai Unió Statisztikai Hivatala (EUROSTAT) részére. Ennek határidejeként 2016. február 1-jét jelölte ki a kabinet.

A kormány egyúttal felkéri a Központi Statisztikai Hivatal elnökét, hogy készítse elő és hajtsa végre az érintett statisztikai adatgyűjtések, adat-előállítási folyamatok, továbbá az azok eredményeit közlő statisztikai adatszolgáltatások módosítását az újonnan létrejött statisztikai célú területi egységeknek megfelelően, és dolgozza ki a statisztikai adatok visszavezetésének módját.

A határozat szerint a kormány azzal is egyetért, hogy Pest megye érintett települései a Közép-magyarországi régió NUTS-besorolásának módosításától függetlenül kezdeményezhetik, hogy az Országgyűlés a települést a területével határos másik megye területéhez csatolja át.

A kabinet emellett a nemzetgazdasági miniszter feladatául jelölte meg, hogy a feladatkörükben érintett miniszterek bevonásával vizsgálja meg, miként lehet a Pest megyei önkormányzatok és a Pest megye területén működő vállalkozások számára a célzott fejlesztési forrásokat biztosítani.

A NUTS (statisztikai célú területi egységek nómenklatúrája) besorolás célja, hogy egységes rendszerben lehessen kezelni a tagállamok régióit. A NUTS 1 besorolás 98 részre, a NUTS 2 besorolás 272 részre, a NUTS 3 rendszer 1315 részre osztja az EU területét. Az EU strukturális alapjaiból való támogatás odaítélésénél a NUTS 2 besorolás alapján számolnak.

Munkatársunktól/MTI