Az államtitkár azt mondta: már csak néhány százmilliárd forintos vitatott - például útépítési, kórházfejlesztési - tétel van. Kiemelte viszont, hogy ezek olyan viták, amelyeket szakmai és jogi megalapozottsággal meg lehet nyerni. Így ezek lezárultával Magyarország lehet az egyetlen olyan uniós tagállam, amely száz százalékban realizálta az időszakban rendelkezésére álló uniós forrásokat - mondta.

Csepreghy Nándor jelezte: a következő pár hónapban a Miniszterelnökségen megvitatják az elmúlt uniós ciklus legfontosabb tanulságait, ennek során áttekintik, hogyan hasznosultak a felhasznált források, lehetett volna-e több új munkahelyet létrehozni, vagy a gazdaságot jobban dinamizálni.

A cél, hogy a múlt tapasztalataiból merítve sikeresebb, még hatékonyabb fejlesztéspolitikát folytasson a jövőben a kormány - emelte ki.

A Miniszterelnökség államtitkára elmondása szerint új alapokra helyezik a fejlesztéspolitikát. A jövőben csak azok a beruházások kapnak pénzt Magyarországon, amelyek vagy a munkahelyteremtési, vagy a gazdasági növekedési célokhoz járulnak hozzá.

Lipők Sándor Szabolcs megyei fejlesztési miniszteri biztos pontosította az adatokat.

Elmondta, a hétéves programozási időszakban eredetileg 8200 milliárd forintos kerettel rendelkezett az ország, az árfolyam-különbözet miatt azonban további 700 milliárd forint forrás lehívására nyílt lehetőség.

Hozzátette: az idén minden eddiginél nagyobb kifizetés teljesült, egy hónappal a zárás előtt 2238 milliárd forintot fizettek ki számlára, illetve előleg elszámolás formájában. Ez az összeg 2013-ban 1700, míg 2014-ben 1850 milliárd forintot tett ki.

Lipők Sándor a sajtótájékoztatón megjegyezte, a kifizetések fedezetét immár nem a Brüsszelből érkező források jelentik, mivel azt már felhasználta Magyarország, hanem a költségvetés tartalékból jutnak pénzükhöz a vállalkozások.

A miniszteri biztos felidézte, 2012 nyarán még nagyarányú, 25-30 százalékos forrásvesztéssel számolt Magyarország esetében az Európai Bizottság, a negatív prognózis és az előző kormány által elkövetett hibák miatt a 2010-ben hivatalba lépő kabinet a pályázati és kifizetési rendszer átalakításáról döntött.

Az ezzel kapcsolatos központi koordináció a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ) megszüntetésével 2013 második felében a Miniszterelnökséghez került át, a lépésnek köszönhetően 25 százalékponttal növekedett 2013-ról 2014 végére az uniós támogatások kifizetési aránya - ismertette Lipők Sándor. Elmondta, az európai bizottsági kifizetések százalékos aránya szerinti rangsorban a közép-európai országok között a 85 százalékos arány elérő Lengyelország után második helyet foglalja el Magyarország 73 százalékkal, amelyet Csehország 71, Szlovákia 66, valamint Románia 56 százalékkal követ.

A vállalkozások 1654 milliárd forintos támogatásban részesültek, ami közel 43 ezer támogatott projektet jelent, a kedvezményezetteket tekintve pedig az 5 ezer milliárd forintot is meghaladják az önkormányzati és költségvetési szervek programjai - sorolta a biztos. Hozzátette, az állami vállalkozásokat 3017 milliárddal támogatta az EU, ebből - a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. beruházásainak köszönhetően - például utakat, kerékpárutakat építettek és újítottak fel, valamint a vasútvonalak rekonstrukcióját végezték el.

A magyar reformok működnek, Európában példaértékűnek tekintik az előző időszakban a forráslehívással kapcsolatban elvégzett munkát, amely 2016-ban is folytatódni fog - fogalmazott Lipők Sándor.

Munkatársunktól/MTI