Csepreghy Nándor áttörésnek nevezte a visegrádi négyek január végén rendezett prágai találkozóján történteket, ahol szavai szerint az Európai Bizottságot sikerült meggyőzni arról, hogy van értelme a kohéziós politika folytatásának.

A Miniszterelnökség parlamenti államtitkára elmondta, hogy a 2020 utáni kohéziós források további működtetéséről szóló vitában az Európai Bizottság a nettó haszonélvező országok érdekeit is képviselné az uniós költségvetés nettó befizetői mellett.

Az államtitkár felidézte, nemrég ért véget a visegrádi négyek európai uniós ügyekért felelős minisztereinek találkozója, ahol a lengyel, cseh, szlovák és a magyar miniszterek mellett részt vett az Európai Bizottság képviseletében Corina Cretu, a kohéziós politikáért felelős uniós biztos, valamint Bulgária, Románia, Horvátország és Szlovénia is.

A számítások szerint három-öt éven belül az uniós költségvetéshez történő hozzájárulás többszöröse áramlik vissza a nettó befizető országokhoz - tette hozzá. A kohéziós politika kérdése az európai napirenden most kezd érdekessé válni, a 2020 utáni szabályozás meghatározása most aktuális - jelezte Csepreghy Nándor.

A kisvállalkozások több mint fele pályázna

A mikrovállalkozások 41 százaléka, a kisvállalkozásoknak pedig az 57 százaléka pályázna uniós forrásra a mostani uniós költségvetési ciklusban - derül ki a Garantiqa múlt év végén készített felméréséből. A mikrocégek 11 százaléka, a kisvállalkozások 9 százaléka volt azon a véleményen, hogy a belföldi munkaerőpiac mellett külföldön is keresnének dolgozókat.

A Garantiqa Hitelgarancia Zrt. felmérése alapján a megkérdezett cégek úgy vélik: Magyarországon nehéz megfelelő munkaerőt találni, ennek ellenére a válaszadó mikrocégek 86 százaléka, a kisvállalkozások 91 százaléka kizárólag Magyarországon keresne új alkalmazottakat.

A kutatás arra is választ keresett, hogy a korábbi uniós pályázatokon elinduló cégek milyen célra fordították a forrásokat. A válaszok alapján mind a mikro-, mind a kisvállalkozások körében az eszközvásárlás volt a fő cél, 46, illetve 50 százalékban erre költötték a pályázati forrásokat.

Elcsalják az uniós pénzeket?

Bűnszervezetben, a minisztériumok részvételével csalják el az LMP szerint Magyarországon az uniós forrásokat. Az ellenzéki párt antikorrupciós szakszóvivője a jelenkori magyar történelem legnagyobb volumenű bűncselekményeként beszélt arról, hogy - mint mondta - az uniós pénzek nagy részét ellopják.

Hadházy Ákos elsősorban a Miniszterelnökséget és az Emberi Erőforrások Minisztériumát nevezte meg, mint amelyek már a pályázatokat is úgy írják ki a mintegy 12 ezermilliárd forintnyi uniós forrás nagy részének elosztására, hogy már megvannak a lebonyolító cégek. A bűnszervezet másik "csápjaként" a politikus a résztvevő cégeket nevezte meg, amelyeknek "házalniuk" kell az önkormányzatoknál, szervezeteknél a projektekkel.

Hadházy Ákos az általa alibi közbeszerzéseknek nevezett folyamatokra példaként az Öveges-programot, vagy a Tiborcz István, a miniszterelnök vejének korábbi tulajdonában álló cég beruházásait hozta. Állítását egy hangfelvétel leiratával is nyomatékosította, amelyet sajtótájékoztatóján osztott ki.

Itt az új Vidékfejlesztési Program

Közben a kormány elfogadta a Vidékfejlesztési Program éves fejlesztési keretét, ami az idén több mint 800 milliárd forint - közölte a Miniszterelnökség. A most rendelkezésre álló keret terhére a Miniszterelnökség 59 felhívás megjelentetését tervezi; ebből 4 pályázatot közbeszerzési eljárással hirdetnek meg.

A közlemény emlékeztet: a Vidékfejlesztési Program keretében a 2014-2020 közötti uniós programozási időszakban mintegy 1300 milliárd forintot különítenek el. Ebből az összegből az idén a Miniszterelnökség több mint 800 milliárd forint keretösszegben hirdet pályázatokat.

A kormány szándékainak megfelelően Magyarországon egy olyan agrár-vidékfejlesztés valósulhat meg a 2014-2020 ciklusban, amely a nagybirtokok helyett a kis és közepes családi gazdaságok érdekeit szolgálja. A Miniszterelnökség éppen ezért kiemelt figyelmet fordít a Vidékfejlesztési Program keretében a beruházási jellegű támogatások biztosítására.

Fejlesztési források elsősorban a kistelepülések önkormányzatai számára mintegy 76 milliárd forint keretösszegben nyílnak meg. Emellett a Leader helyi akciócsoportok is több felhívásra benyújthatják támogatási kérelmüket közel 60 milliárd forint értékben. Emellett a fiatal gazdálkodók is kiemelt célcsoportja a vidékfejlesztési politikának.

Munkatársunktól/MTI