A főváros legkésőbb március 31-éig tartja fenn az agglomerációs tömegközlekedést, mivel az állam 2015-ben és 2016-ban nem biztosított forrást a szolgálgatáshoz, a kormány pedig vállalta a feladat visszavételét. A döntés értelmében ha a határidő lejártáig nem történik meg az átadás-átvétel, akkor az állam és a főváros ideiglenes megállapodás köt a költségek megtérítése mellett. A döntés értelmében a főváros a folyamat befejezéséig biztosítja a szolgáltatást.

A fővárosi közlekedési rendszerbe integrált agglomerációs autóbuszos és HÉV-es személyszállítási szolgáltatások a fővárosi lakosokon kívül 26 agglomerációs település 350 ezer lakosa számára is közlekedési lehetőséget biztosítanak.

Tarlós István a napirend vitájában közölte, hogy az ügyben folynak az egyeztetések, Orbán Viktor miniszterelnök és Seszták Miklós nemzeti fejlesztési miniszter pozitívan áll a kérdéshez.

Decemberen valóban elvi megállapodás született az ügyben, azonban a részletei nem lettek kibontva, az egyeztetések ezért folytatódnak - mondta.

Megjegyezte, Budapest, ahhoz képest, hogy nettó befizetője a költségvetésnek, nem kap annyit vissza, mint amennyi megilletné.

A főpolgármester hangsúlyozta: olyan megállapodást írnak csak alá, amelyet a Fővárosi Közgyűlés jóváhagy.

Tarlós István szólt arról is, soha nem javasolta, hogy vonják meg a nyugdíjasoktól a fővárosi utazási kedvezményeket.

"Én nem akarok az öregektől elvenni semmit, azt akarom, hogy valaki kifizesse ezeket" - közölte.

A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium arról tájékoztatta az MTI-t, hogy Seszták Miklós Tarlós Istvánnal folytatott egyeztetésén hangsúlyozta: a kormány kész viselni az agglomerációs közlekedés költségeit 2016. január elsejétől. Amíg a feladatot az állam helyett más végzi, addig a jegybevétellel nem fedezett költségeket az állam állja.

Az ellenzék szerint romlani fog a minőség

A Párbeszéd Magyarországért (PM) szerint drágább és rosszabb szolgáltatást eredményez az agglomerációs közlekedés állami átvétele, amely a budapestieknek, a környéken élőknek és a magyar költségvetésnek is kárt okoz.

Karácsony Gergely, Zugló PM-es polgármestere úgy fogalmazott, a budapesti közösségi közlekedés a "fideszes belháború áldozatává vált".

Kiemelte, az agglomerációs közlekedés átszervezése egy olyan felesleges átgondolása a rendszernek, amely rengeteg párhuzamosságot eredményez majd, miközben Budapest nem spórol a lépéssel.

Az ellenzéki fővárosi képviselő szerint a fővárosi közösségi közlekedést a széttagolás helyett tovább kellene egységesíteni. "A főpolgármester nem tudott értelmes kompromisszumot kötni a kormánnyal, és egy olyan megoldás születik, amelynek csak vesztesei lesznek" - fogalmazott.

Az LMP szerint Budapestnek ki kell kényszerítenie akár peres úton is azt a 25-40 milliárd forintot az államtól, amellyel elmaradt a közösségi közlekedés finanszírozásában.

Csárdi Antal, az ellenzéki párt budapesti képviselője azt mondta, a Fidesz úgy akar egy olimpiát "Budapestre erőltetni", hogy még a közösségi közlekedéssel kapcsolatos problémákat sem tudja megoldani.

Kiemelte, a BKK és a fejlesztési minisztérium közötti megállapodás alapján a tárcának 2013 májusa óta finanszíroznia kellett volna az agglomerációs közlekedés azon kiadásait, amelyeket nem fedtek le a jegyárbevételek.

"Nem mehet az úgy tovább, hogy az állam elvégezteti saját feladatát és nem ad pénzt hozzá" - fogalmazott Csárdi Antal, aki szerint a kormány folyamatosan sakkban tartja a fővárost ahelyett, hogy partnerként kezelné.

Az MSZP szerint a jelenleginél rosszabb minőségű szolgáltatásokra jelentene garanciát a HÉV-vonalak integrálása a csődközeli helyzetben lévő állami vasúttársaságba.

Horváth Csaba, az ellenzéki párt budapesti képviselője elmondta, az MSZP benyújtotta a közgyűlés elé azt a korábban ismertetett javaslatát, amely 4 százalékról 6 százalékra emelné a budapestiek által befizetett adó fővárosnál maradó részét.

A város ezzel 100-115 milliárd forintos többletre tehene szert - fejtette ki Horváth Csaba, aki szerint a főváros ebből maradéktalanul finanszírozni tudná a közlekedési kiadások mellett a szükséges fejlesztéseket is és "nem kellene a kormányzatnál kuncsorogni".

A Demokratikus Koalíció (DK) szerint ha az államnak van elég pénze a fővárosi agglomerációs közlekedés üzemeltetésére, akkor a kormánynak azt Budapestnek kell adnia.

Gy. Németh Erzsébet, az ellenzéki párt budapesti képviselője kiemelte, a Budapest környékére kijáró HÉV-et 70 százalékban a város közigazgatási határain belül használják, így a járatok állami átvétele rendkívüli sok fővárosi lakosnak is problémát jelenthet.

Gy. Németh Erzsébet emellett szólt arról is: a közgyűlés előtt fekvő javaslatból nem derül ki, mi lesz a HÉV 70 milliárd forint értékű vagyonával, továbbá milyen bérletekkel lesznek használhatók a szerelvények és azok megjelennek-e a BKK Futár-rendszerében.

Tarlós: az utasok nem érzik meg az átalakítást

Az agglomerációs tömegközlekedés költségeit vállalja az állam, és bármilyen lassú is lesz az átalakítás folyamata, ebből az utazóközönség semmit nem fog megérezni - jelentette ki a főpolgármester csütörtök reggel a Kossuth Rádió 180 perc című műsorában.

Tarlós István közölte: a lebonyolítás legapróbb technikai részleteinek befejezéséig a főváros változatlan formában ellátja a szolgáltatást.

Az agglomerációs tömegközlekedés kérdésében kezdettől fogva finanszírozási és nem szolgáltatási problémáról beszélünk - mondta. Hozzátette, hogy a tárgyalásokon elsőként azt vetette fel, hogy az állam biztosítsa az agglomerációs közlekedés fedezetét, de Orbán Viktor miniszterelnök a decemberi elvi megegyezéskor az átvétel mellett döntött.

Tarlós István kitért arra is, hogy a kérdésben a főváros tud az állammal egyezkedni. A jelenlegi egyeztetési hangulat nem ilyen, de - mint mondta - kivethetik a jövőben bevezetendő dugódíjat az összes Volán-buszra, felszámíthatnak pénzt a buszfordulókért, továbbá megfontolhatják a "behajtási díj kivetését akár a MÁV-ra is". Szerencsére nem ebbe az irányba halad a dolog, de a fővárosnak is vannak adui – fogalmazott.

Munkatársunktól/MTI