Elsőként a Magyar Önkormányzatok Szövetsége (MÖSZ) kongatta meg a vészharangot, még tavaly év végén, elfogadhatatlannak tartva, hogy az építési törvény módosításával a 300 négyzetméteresnél nem nagyobb új lakóházak építésénél gyakorlatilag megszűnt a polgármester településképi véleményezési lehetősége, és ezzel lehetetlenné válik az egységes településarculat kialakítása, megőrzése.

Az önkormányzati szövetség utalt az Országgyűlés által elfogadott jogszabályra, amely szerint új családi ház építésekor építési engedély helyett elegendő lesz az építési hatóságnak tett bejelentés.

A MÖSZ azt írta, sajnálattal vették tudomásul, hogy az épített környezet alakításáról és védelméről szóló törvény módosítása előtt sem volt érdemi egyeztetés a kormányzat és az önkormányzati szövetségek között.

A Gémesi György elnök - gödöllői polgármester - által jegyzett közleményben arra is felhívták a figyelmet, hogy beláthatatlan következményekkel járhat a települések lakóinak viszonyában, ha az építkezőknek nem lesz kötelező tájékoztatniuk a szomszédokat.

Közölték, arra kérik a kormányt, hogy azonnali hatállyal vonja vissza a jogszabályt, és kezdjen egyeztetést az eredeti szándékokat is érvényesítő, de az önkormányzatok szerepét is figyelembe vevő új jogszabály megalkotására, az önkormányzati szövetségek bevonásával.

Az építészek is aggódnak

A Magyar Építész Kamara elnökségének közleménye szerint a Kormány 1032/2015 (I. 30.) számú határozatában döntött az építésüggyel kapcsolatos társadalompolitikai elképzelések megvalósítását célzó intézkedésekről. Az erre épülő 1567/2015 (IX.4.) Korm. határozatba foglalt intézkedési terv kiemelten kezeli a lakossági építkezések ügyintézésének egyszerűsítését és hatékonyabbá tételét, a teljes építésügy átfogó felülvizsgálata mellett.

A Miniszterelnökség és a Magyar Építész Kamara között létrejött stratégiai együttműködési megállapodás alapján egy éve dolgozunk közösen a szakmánkat felügyelő helyettes államtitkársággal, ennek eredményeként koncepció szinten kialakult egy szakmai garanciákat tartalmazó komplex rendszer. Ez egyértelművé tette az építési folyamat szereplőinek (az építtető, az önkormányzat, a hatóság, a tervező) jogait, kötelezettségeit és felelősségét. A javasolt rendszer biztosította volna a bürokrácia csökkentésére irányuló kormányzati szándék megvalósíthatóságát és az épített környezet jó építészeti minőségét.

A 2015 decemberében kivételes eljárásban elfogadott 2015. évi CCXII. törvény, valamint a 456/2015 (XII. 29.) Korm. rendelet e rendszernek csak egy kis szegmensét szabályozza, ami nem tükrözi az egy éves munka eredményét. Ez a Magyar Építész Kamara elnöksége számára nem elfogadható.

A hatályba lépett jogszabályokban nem biztosított: az épített környezet védelme, mint közérdek (településkép, utcakép, környezet), az önkormányzatok jogszabályban biztosított joga, a védett környezet megóvása (világörökség, természet- és tájvédelem, országos vagy helyi örökségvédelem), az építészeti-műszaki terv alapján történő kivitelezés, a megvalósítás szakmaisága és szakszerűsége,a tervek építészeti-szakmai kontrollja, az elvárható minőség biztosítása.

Ugyanakkor a hatályba lépett jogszabályokban nem tisztázott: az építési folyamatban résztvevő tervezők joga, kötelezettsége és felelőssége, az építési folyamatban résztvevő további szereplők joga, kötelezettsége és felelőssége, az egyszerű bejelentési eljárást „értékelő” kijelölt jegyző és a hatósági bizonyítványt kiállító helyi jegyző jogköre.

A hatályba lépett jogszabályban nem egyértelmű az egyszerűsített bejelentési dokumentáció tartalma.

A fenti problémák kezelésére a Magyar Építész Kamara elnöksége javasolja: az építési, kivitelezési tevékenység műszaki tervdokumentáció alapján történjen, a tervező kövesse végig felelősséggel a megvalósítás teljes folyamatát, a tervezett és megvalósult épület feleljen meg a helyi építési szabályzat illeszkedésre, védelemre, karakterre és a közműellátottságra vonatkozó előírásainak, a bejelentés során az eljáró illetékes jegyző hívhassa fel az építtető figyelmét olyan hiányosságokra vagy hibákra, amelyek a megvalósulás során kárt okoznak és anyagi veszteséggel járnak, a tervezési és megvalósítási folyamat konzekvencia-rendszere legyen egyértelmű.

A Magyar Építész Kamara elnöksége továbbra is felajánlja, hogy szakmai segítséget nyújt a Miniszterelnökségnek a kitűzött célok elérése érdekében.

Lázár János korrigálna?

A kormány február 3-án két új rendeletben foglalja majd össze az otthonteremtési program szabályait - közölte a Miniszterelnökség vezetője.

Lázár János elmondta: az egyik rendelet szól majd a használt lakáshoz jutásról, a másik pedig az új lakáshoz jutás feltételeiről. A szerdai kormányülésen az elvi döntések születtek meg a várható könnyítésekről.

A miniszter ennek alapján megerősítette, hogy a kormány eltörli a 30 millió forintos ingatlanérték-határt és a tulajdoni korlátot. Azok a "bürokratikus szabályok" is megszüntethetők, amelyek a korábban tulajdonolt ingatlan eladásából származó vételár felhasználását írják elő - tette hozzá.

Emellett több más könnyítést is tartalmaznak majd a rendeletek, például új ház építése esetén az összkomfort meghatározásával kapcsolatban. Így ahol nincs ivóvízvezeték, ott az iható víz elérése lesz a kritérium, ahol pedig nincs szennyvízvezeték, ott azépítési szabályokban korábban engedélyezett megoldások tovább élhetnek.

A kormány a családok otthonteremtési kedvezményén (csok) keresztül arra is kész, hogy támogassa a nagyvárosokban a tetőtérbeépítéseket, valamint külterületeken új tanyák építését - mondta a Miniszterelnökség vezetője. Megjegyezte továbbá, hogy belterületi zártkertekben is lehet majd építkezni támogatással.

Tájékoztatása szerint a közfoglalkoztatottaknak arra lesz lehetőségük, hogy használt lakás vásárlásához, illetve lakásfelújításhoz kapják meg a csokot.

Közölte továbbá: az építésztársadalommal közösen akarják meghatározni azokat a garanciákat, amelyek biztosítják az építésiszabályok betartását a megszűnő építési engedélyezés helyett. A kormány célja - mondta - a bürokráciacsökkentés és az egységes településkép.

Az otthonteremtési programmal kapcsolatban Lázár János hangsúlyozta: az elsődleges cél családpolitikai, a másodlagos pedig a gazdasági növekedés, vagyis nem egy szociálpolitikai akcióról van szó.

A kormány megtárgyalta a Nemzeti Otthonteremtési Közösség intézményének tervezett bevezetését is, hogy a lakásmegtakarítással rendelkezők mihamarabb lakáshoz juthassanak - közölte a tárcavezető.

Munkatársunktól/MTI