Az elfogadott fővárosi költségvetési rendelet az önkormányzat bevételét 228 milliárd 86 millió 173 ezer forintban, míg kiadásait 313 milliárd 529 millió 61 ezer forintban állapítja meg. Az így keletkező 85 milliárd 442 millió 888 ezer forintos hiányt az előző év költségvetés 70 milliárd 442 millió 888 ezer forintos maradványának igénybevételével, valamint a hitelszerződések alapján lehívni tervezett 15 milliárdból finanszírozzák.

A testület 21 igennel, 7 nem szavazat ellenében és 3 tartózkodás mellett fogadta el a költségvetést.

Bagdy Gábor pénzügyekért felelős főpolgármester-helyettes azt mondta: nehéz és feszített helyzetben gazdálkodik a fővárosi önkormányzat, a költségvetés biztosítja a főváros működését és a szükséges fejlesztéseket. Ugyanakkor megjegyezte, hogy továbbra sem teljesen megoldott a közösségi közlekedés finanszírozása.

Kovács Péter (Fidesz), a költségvetési bizottság elnöke azt mondta, hogy a főváros legfontosabb feladata a közösségi közlekedés működésének biztosítása, és ez maradéktalanul megvalósul a költségvetéssel. Közölte, a fejlesztéseket a fővárosi önkormányzat, az állam és Európai Unió közösen valósítja meg. Szólt arról is, hogy folytatódik a fővárosi útfelújítási program, nagy valószínűséggel nyáron és ősszel útfelújítások lesznek Budapesten.

Azokra az ellenzéki kijelentésekre, hogy évek óta csökken a főváros költségvetése, Kovács Péter úgy reagált: a bírálók csak az egyik oldal összegeit hasonlítják össze, hiszen a bevételek mellett a kiadások is csökkentek. Példaként említette, hogy az állam átvette az egészségügyi és oktatási intézményeket.

Az elfogadott előterjesztésben azt írták, hogy az idei költségvetési törvény az előző évihez hasonlóan a feladatfinanszírozás elvén alapul. Az így biztosított állami támogatások a legtöbb feladat esetében nem térnek el jelentősen az előző évi támogatástól. 2015-ben ugyanakkor a költségvetési törvény 24 milliárd forintot adott a közösségi közlekedés ellátására, míg a 2016-os költségvetési törvényben a feladatra szánt támogatás 6 milliárd forinttal csökkent. A kötelezően ellátandó közösségi közlekedési feladat biztosításához az állam 18 milliárd forintos támogatással járul hozzá.

Az államháztartásból származó működési célú támogatások az előző évinél 7,8 milliárd forinttal nagyobb összegben tervezhetők. Ennek elsődleges oka, hogy noha a központi kormányzat 2016-ban 6 milliárd forinttal kevesebb támogatást biztosít a helyi közösségi közlekedés finanszírozására, beterveztek 12,4 milliárd forint állami támogatást a helyközi közösségi közlekedés finanszírozására.

Nőnek a saját bevételek

Továbbá a fővárosi önkormányzat nem tervezi, hogy 2016-ban befizetési kötelezettséget írjon elő a Csarnok- és Piacigazgatóságnak.

A közhatalmi bevételek 14,7 milliárd forinttal haladják meg az előző évi tervezett előirányzatot. Ez elsősorban az iparűzési adónak köszönhető, amely összfővárosi szinten a 2015-ös 209 milliárd forinthoz képest 232 milliárdban tervezhető.

A fővárosi önkormányzatra jutó, 121,8 milliárd forintra tervezett iparűzésiadó-bevétel 15 milliárddal haladja meg az előző évi tervszámot. Az idegenforgalmi adó tervezett 77,1 millió forintos bevétele tartalmazza a Margitszigethez kapcsolódó, nem megosztandó bevételt, valamint a fővárosi önkormányzat 3,1 millió forintos részesedését a megosztott bevételekből. Az egyéb közhatalmi bevételek előirányzata 271,5 millió forinttal elmarad a 2015-ös előirányzattól.

A reálisan tervezhető osztalékbevételek mértéke több mint 1,7 milliárd forinttal csökkent a 2015. évihez képest. A csökkenés elsősorban a BVK Holding Zrt. leányvállalataihoz kapcsolódik, amelyek közül kizárólag a Budapest Gyógyfürdői és Hévizei Zrt.-től várható - félmilliárd forintnyi - osztalék.

A reálisan tervezhető működési kiadások 18 százalékkal nőttek a 2015. évi eredetileg tervezetthez képest. Ennek elsődleges oka, hogy a közösségi közlekedéshez kapcsolódóan 2015-ben a forrásigényhez képest 15 milliárd forinttal kevesebbel lehetett csak számolni. Az idei évben betervezték a teljes, várhatóan felmerülő működési kiadást a közösségi közlekedéshez kapcsolódóan.

Budapest idei költségvetése szerint a BKK a tavalyinál 20 milliárd forinttal többet, 91 milliárd forintot kap a közösségi közlekedés szervezésére. A büdzsé készítői ezzel összefüggésben megjegyzik, hogy a feladatra 18 milliárd forint állami támogatást kap a város, míg további 12,5 milliárd forintra ígéretük van a kormánytól.

A főváros kulturális feladatokra a 2015-ösnél 518 millió forinttal, vagyis 4,1 százalékkal kevesebbet, 12 milliárd forintot költ 2016-ban, sportra pedig 466 millióval, 62 százalékkal kisebb keret jut, 285 millió forint.

LMP: Megalapozatlan a büdzsé

Az LMP szerint a főváros vezetése a folyamatos vagyonfelélés ellenére csak több megalapozatlan bevétellel tudta elkészíteni Budapest idei költségvetését.

Csárdi Antal, az ellenzéki párt budapesti képviselője a Fővárosi Közgyűlés ülését megelőzően tartott sajtótájékoztatóján példaként említette, hogy a városvezetés aránytalanul magas parkolási bevételekkel számol. Elfogadhatatlannak nevezte továbbá, hogy a büdzsében szerepel a 12,6 milliárd forintos állami támogatás az agglomerációs közlekedésre, miközben arról nincs hivatalos megállapodás.

Kiemelte, hogy a 3-as metró felújítását csak úgy tartják elfogadhatónak, ha a vonal használatát a mozgáskorlátozottaknak is lehetővé teszik. Csárdi Antal a rendőrség által betarthatatlannak nevezte a városvezetés szmogriadóról szóló javaslatát, amely az autók környezetvédelmi besorolása alapján vezetne be tiltásokat. Az LMP ezért azt javasolja, hogy Budapest térjen vissza ahhoz a gyakorlathoz, amelyben a páros és páratlan rendszámmal rendelkező autók csak váltott napokon közlekedhetnek a szmogriadó alatt.
DK: Ez egy válságköltségvetés

A Demokratikus Koalíció (DK) szerint Budapest válságban van és ezt jól mutatja az idei büdzséje is, amely egy válságköltségvetés.

Gy. Németh Erzsébet, az ellenzéki párt budapesti képviselője a Fővárosi Közgyűlés ülését megelőzően tartott sajtótájékoztatón úgy fogalmazott, a városvezetés 2010 után letért arról az utról, amely a működési megtakarításokkal teremtett fedezetet a fejlesztésekre.

Kiemelte, a költségvetés kiadásai és bevételei közti 85 milliárd forintos különbségből 70 milliárd forintot a tartalékokból, míg 15 milliárd forintot hitelfelvételből teremtenének elő.

Gy. Németh Erzsébet kockázatként említette, hogy a bevételek között szerepel 12,6 milliárd forint, amelyet a kormány ígért meg az agglomerációs közlekedésre, ugyanakkor az elmúlt évek tapasztalata alapján ennek folyosítása kétséges.

A DK képviselője szólt továbbá arról is, hogy a közgyűlés azért vette le napirendjéről a 3-as metró pótlására szánt új buszok beszerzését, mert a kérdésben nincs egyetértés a főpolgármester és a Fidesz között. Elfogadhatatlannak nevezte, hogy értesüléseik szerint felmerült az óbudai buszgarázs bezárása, ami 650 munkahelyet veszélyeztetne.

Gy. Németh Erzsébet sajtótájékoztatója végén a csepeli HÉV villamosvonallá alakításának terve ellen tiltakozott arra hivatkozva, hogy a kérdésben egyetlen helyi lakos véleményét sem kérték ki.

PM: Az eladósodás és a szűkölködés évei következnek

A Párbeszéd Magyarországért (PM) szerint az eladósodás és a szűkölködés évei következnek Budapesten a város idei költségvetése alapján.

Karácsony Gergely, az ellenzéki párt budapesti képviselője, Zugló polgármestere a Fővárosi Közgyűlés ülését megelőzően tartott sajtótájékoztatón elmondta, a büdzsén jól látszik, hogy Budapest kimarad az uniós fejlesztési forrásokból, továbbá az is, hogy a kormány politikája és a rezsicsökkentés mekkora károkat okoz.

Miközben a kormány különböző sport- és más kimelt beruházásokat sok milliárd forintokkal támogat, addig például a 3-as metró felújítása csak hitelből valósítható meg - fejtette ki, hozzátéve, ez is azt mutatja, hogy a költségvetés hitelfelvétel és vagyonfelélés nélkül nem állja meg a helyét.

Karácsony Gergely további intézkedéseket sürgetve kitért a szmogriadóról szóló rendelet napközben tervezett módosítására is. A PM a Levegő Munkacsoporttal közösen kidolgozott indítványában azt kezdeményezi, hogy a főváros térjen vissza ahhoz a korábbi gyakorlathoz, amely alapján szogriadó idején a páros és páratlan rendszámmal rendelkező autók váltott napokon közlekedhetnek - fejtette ki az ellenzéki képviselő, aki szerint a szmogriadó alatt a robogóknak sem lenne szabak közlekednia a nagykörúton belül, ahol azonban a tömegközlekedést ingyenessé kellene tenni.

Jobbik: Ez szegénységi bizonyítvány

A Jobbik szerint Budapest idei költségvetése valójában egy szegénységi bizonyítvány, hiszen az fejlesztesekre csak akkor hagy lehetőséget, ha azok elengedhetetlenül szükségesek.

Tokody Marcell, az ellenzéki párt budapesti képviselője a Fővárosi Közgyűlés ülését megelőzően tartott sajtótájékoztatón elfogadhatatlannak nevezte, hogy a költségvetés sok helyen csökkentett kiadásokkal számol.

Példaként említette a környezetvédelmi alap támogatásának 68,5 százalékos, a Budapesti Rendőr-főkapitányság finanszírozásnak 25 százalékos csökkentését, továbbá azt, hogy az önkormányzati feladatellátás tartaléka a korábbi 800 millió forintról nullára zuhant.

Tokody Marcell kiemelte, a közműcégek rezsicsökkentés miatti folyamatos kompenzációigénye további kockázatokat rejt a költségvetésben. A rezsicsökkentést ezzel tulajdonképpen az állampolgárok fizetik meg, csak nem közvetlenül, hanem az önkormányzaton keresztül - értékelt.

A Jobbik képviselője szólt arról is, hogy a főváros oktatási és egészségügyi feladatainak korábbi állami átvállalása romló szolgáltatásokat hozott, ezért aggódva figyelik, hogy a kormány most a kéményseprést és a hulladékgazdálkodást is központosítani szeretné.

MSZP: Amit Orbán jóváhagy

Az MSZP szerint a főváros idei költségvetése "nyílt beismerése annak, hogy Budapest kizárólag arra kap pénzt, amit Orbán Viktor és emberei jóváhagynak".

Szaniszló Sándor, a szocialisták budapesti képviselője a Fővárosi Közgyűlés ülését megelőzően tartott sajtótájékoztatón elmondta, az idei budapesti költségvetés 85 milliárd forintos hiányt állandósít, emellett 2010-hez képest további 200 milliárd forintos elvonást is tartalmaz, hiszen míg 2010-ban 535 milliárd forint volt a kiadási főösszeg, addig idén ez már csak 313 milliárd forint.

"A főváros emiatt garázsvásár módjára értékesíti a még piacképes vagyontárgyait" - fogalmazott az ellenzéki politikus, aki szerint a városvezetésnek ehelyett a kormánytól vissza kellene vennie az elvett források nagyobb részét.

Szaniszló Sándor ismertette pártja azon javaslatát, amely tízmillió forintos segélyalapot hozna létre a budapesti iskolák támogatására, amelyek "az elhibázott központosítás" miatt szavai szerint sokszor már fűtésszámláikat sem tudják fizetni.

Az MSZP képviselője örömét fejezte ki amiatt, hogy Tarlós István főpolgármester leállította a Bálna épületének értékesítését.

Munkatársunktól/MTI