Nemzetgazdasági érdek, hogy a vidékfejlesztési beruházások minél hamarabb megvalósuljanak - mondta Kis Miklós Zsolt, a Miniszterelnökség agrár-vidékfejlesztésért felelős államtitkára.

Az előző uniós költségvetési ciklusban tapasztalt erőteljes forráskoncentráción - a támogatások felét a potenciális pályázók 1 százaléka igényelte - változtatni akart a kormány, a kis- és közepes vállalkozásokat, családi gazdálkodásokat kiemelten kívánja segíteni - tudatta a politikus.

A már lezárult pályázatok alapján a tapasztalat az, hogy a rendelkezésre álló források két-háromszorosára érkezik be igény a beruházási támogatások esetében - közölte Kis Miklós Zsolt.

Kiemelt cél a munkaerőigényes ágazatok - állattenyésztés, kertészet, erdőgazdálkodás - fejlesztése, valamint a mezőgazdasági termékek feldolgozását segítő beruházások támogatása - hangsúlyozta az államtitkár.

Február 25-től lehet a pályázatokat benyújtani az élelmiszer-feldolgozással kapcsolatos beruházásokra, melyek támogatására 151 milliárd forint áll rendelkezésre. Kertészeti fejlesztésekre - ültetvénytelepítés, üvegházak, fóliák kialakítása, hűtőházak építése, gomba-, gyógy- és fűszernövény termesztés - 75 milliárd forintos keretet különítettek el, 66 milliárdnyi pályázat pedig már megjelent – mondta. Közölte azt is, hogy az idei évben megjelenik valamennyi vidékfejlesztési pályázat, a rendelkezésre álló összesen 1300 milliárd forintnyi forrásból 610 milliárdra már jelentkezhetnek az érintettek

Bitay Márton, a Földművelésügyi Minisztérium állami földekért felelős államtitkára közölte, a Földet a gazdáknak program első ütemében a földhaszonbérleti-pályázatokon összesen 290 ezer hektár állami területet adtak bérbe, ebből 60 ezer fiatal gazdáknak jutott.

Az állami földek tavaly ősszel elindult értékesítése során összesen 130 ezer hektárt adtak el, ebből 10 ezer hektár 3 hektár alatti birtoktest. A földeladásból származó bevétel meghaladja 170 milliárd forintot - tudatta a politikus.

Az államtitkár hangsúlyozta, a földértékesítés során összességében találkozott az agrártársadalom igénye és a kormányzati szándék. Az árveréseken 41 hektár körül alakult az átlagméret, a területek 38 százalékát a 40 év alatti gazdák szerezték meg.

A helyi eredményekre kitérve Bitay Márton elmondta, Csongrád megyében az országos átlaghoz hasonlóan a meghirdetett terület 59 százaléka kelt el.

A földértékesítés második körében március 1-jétől 142 ezer hektárra licitálhatnak a gazdálkodók. Csongrád megyében 1300 birtoktestet, összesen 7700 hektárt hirdetnek meg - tudatta az államtitkár.

Pályázatok kistelepüléseknek

Hat új pályázati felhívás jelent meg február elején a vidékfejlesztési program keretében, mintegy 138 milliárd forint összegben, a pályázatok az önkormányzatok, a mezőgazdasági termelők, valamint a magánjogi erdőgazdálkodók számára biztosítanak fejlesztési forrást.

A pályázatok keretösszegéből 12 milliárd forint a 2000 lakosnál kevesebbel rendelkező települések autonóm és természetközeli szennyvízkezelési megoldásait, 26,9 milliárd forint pedig a vidéki térségek kisméretű infrastruktúrájának és alapvető szolgáltatásainak fejlesztését szolgálja.

A gazdálkodók a Natura 2000 erdő-, valamint mezőgazdasági területek, illetve a természeti hátránnyal érintett területek számára nyújtott kompenzációs kifizetésekre is beadhatják kérelmüket mintegy 74,97 milliárd forintig. A mezőgazdasági biztosítási díjhoz 23,7 milliárd forint támogatást különített el a szaktárca - írták.

A most megjelent felhívásokkal együtt a Miniszterelnökség mintegy 610 milliárd forint pályázati forrást nyitott meg a vidékfejlesztési program keretében. Ez a 2014-2020 közötti uniós programozási időszakban a rendelkezésre álló 1300 milliárd forintnak közel a fele. A fennmaradó forrást pedig majd az éves fejlesztési keret szerint még az idén kiírják - tették hozzá.

LMP: A kalandoroknak kedvez a rendszer

Az LMP bírálja az európai uniós források "gyors kiszórását". Az ellenzéki párt szerint a kifizetéseket azért gyorsítja fel a kormányzat, mert csak így tudja fenntartani a gazdasági növekedést, valamint azért, mert a Fidesz gazdasági hátországa "minél hamarabb rá akarja tenni a kezét az összegekre".

Schmuck Erzsébet, az ellenzéki párt frakcióvezető-helyettese szerdai budapesti sajtótájékoztatóján kijelentette: a pénzosztás előtt értékelni kellene a korábbi hét év tapasztalatait, a támogatásokat pedig 2022-ig egyenletesen kellene felhasználni, kiszámíthatóan. Megjegyezte: ha a kiutalások a jelenlegi ütemben zajlanak, 2019-ig elfogy a hétéves uniós költségvetési ciklusban biztosított keret.

A korrupció melegágyának nevezte a képviselő a gyors pályáztatást, amely gyakran pontatlan, hibás kiírásokat eredményez.

Szerinte a pályázatoknak nem a multikat, hanem a hazai kis- és közepes vállalkozásokat kellene szolgálnia, és oldania kellene a gazdaság rossz szerkezetét. Felhívta a figyelmet arra, hogy míg az Audi egy munkahely létrehozásához 19,5 millió forintot kapott, addig egy hazai kisvállalat mindössze 1,5 milliót.

Az ellenzéki párt limitálná a nyertesek alvállalkozóinak számát, mert szerintük a valódi kivitelezőknek "már csak a morzsa jut".

Sérelmezte, hogy - állítása szerint - a magyar gazdaság csak külső erőforrások által képes növekedni: az uniós pénzeknek, a külföldön élő magyarok által visszautaltaknak és a multiknak köszönhetően.

Szerinte a kormány "kirakatpolitikája" helyett valódi gazdaságélénkítésre lenne szükség: a hazai vállalatok vagy a mezőgazdaság megerősítésére.

Munkatársunktól/MTI