Rövidesen lezárul a Városliget tájépítészeti és a Néprajzi Múzeum építészeti pályázata, ezekkel pedig az egész Liget Budapest projekt pályázati szakasza - közölte az M1 aktuális csatorna adásában Baán László március legvégén.

"Május közepére pontosan látni fogjuk, hogyan fog kinézni a Liget 2019-ben, amikor elkészül a projekt" - fogalmazott a miniszteri biztos. Ennek hiányában születhettek tévképzetek - emlékeztetett Baán László: sokan ugyanis olyasmiről beszéltek, amit pontosan nem lehetett látni.

Az biztos, hogy a Városliget zöldfelülete nőni fog: 60-ról 65 százalékra, ez jól látható majd vizuálisan is a tájépítészeti pályázat lezárultával, ahogyan az is, hogy ma még nem létező, új rekreációs funkciókkal is gazdagodik a park - hangsúlyozta.

Tiltakoztás a fák kivágása ellen

Korábban ellenzéki pártok és civilek tiltakoztak a budapesti Városliget fáinak kivágása, illetve a terület beépítése ellen. A jogállami eszközök kimerülése után csak polgári engedetlenséggel lehet megakadályozni a Városliget fáinak kivágását és a terület beépítését - jelentette ki a PM-es Karácsony Gergely, Zugló polgármestere.

Csárdi Antal, az LMP fővárosi képviselője úgy fogalmazott, hogy Budapest ellenségei rárontottak a város tüdejére, de a közjogi eszközök kimerülése ellenére mindent megtesznek azért, hogy a Liget megtartsa rekreációs, közpark jellegét. Ez nem politikai kérdés, eljött az ideje a közös cselekvésnek - hangsúlyozta.

Várnai László, a Civil Zugló Egyesület vezetője emlékeztetett arra, hogy immár 20 ezer, a projektet ellenző aláírást gyűjtöttek össze, amit átadtak a projekt vezetőinek, ám ezt nem veszik figyelembe. Most azt tervezik, hogy az épületeket tervező japán építészirodákhoz is eljuttatják az aláírásokat, hogy ők is lássák: a lakosság tiltakozik a projekt megvalósítása ellen.

Csak a szégyenfoltokat tüntetik el

A Városliget Zrt. szerint ugyanakkor a park megújításának alapja, hogy minél hamarabb elbontsák a területet évtizedek óta csúfító, mára romossá vált épületeket; így csak a "szégyenfoltokat" tüntetik el. A társaság azt írta, a demonstráció akadályozza az évtizedek óta üresen álló, helyenként életveszélyes romépületek eltakarítását és a Városliget átfogó parkrehabilitációját.

A fejlesztés célja, hogy a liget ismét a főváros büszkesége lehessen - tette hozzá. Kitértek arra, hogy szakértői vélemények is alátámasztják: a parkrendezés indokolt, hiszen a városligeti fák nyolcvanöt százaléka ápolásra szorul, tizenkét százaléka pedig egyenesen balesetveszélyes.

A Városliget Zrt. leszögezte, a feladatok végrehajtásakor a jogszabályokban meghatározott módon, az előírt eljárásrendet széleskörűen tiszteletben tartva jár el, az épületek bontása és a területek előkészítése kapcsán semmilyen jogellenes lépést nem tett és nem is fog tenni a jövőben.

Feljelentést tettek az ügyben

Ennek ellenére a Párbeszéd Magyarországért (PM) feljelentést tesz hivatali visszaélés miatt a városligeti fairtás ügyében. Karácsony Gergely hozzátette, emellett az ombudsmanhoz fordulnak, mivel úgy ítélik meg, hogy a kormány súlyosan megsértette a budapestiek egészséges környezethez való alkotmányos jogait.

A PM szerint az V. kerületi kormányhivatal "furcsa határozata alapján indultak be a fűrészgépek" az egykori Hungexpo-telek helyén, hiszen a március 16-án kiadott engedély azonnal hatályba lépett, tekintet nélkül az esetleges fellebbezésre. Bár a kiemelt beruházásokról szóló törvény elvben lehetőséget ad egy ilyen lépésre, ez egy jogállamban nem lehet törvényes.

Szél Bernadett, az LMP társelnöke sajtótájékoztatóján illegitimnek nevezte a Városliget beépítését, hangsúlyozva, hogy a projektet a fővárosban élők háromnegyede ellenzi. Hozzátette, hogy a kutatások szerint a szálló por magas koncentrációja miatt a budapestiek rövidebb élettartamra számíthatnak mint a vidékiek, a port pedig elsősorban a fák köthetnék meg.

Neves tudósok is támogatják

A tiltakozás ellenére nyolcvan közéleti személyiség, köztük huszonöt Kossuth- és Széchenyi-díjas tudós és művész biztosította támogatásáról nyilatkozatban a Városliget megújítását - mondta el Baán László, a Liget projektért felelős kormánybiztos a Kossuth rádiónak adott interjújában.

"Mint azt a támogatói névsor is mutatja, több mint 80 kiemelkedő közéleti személyiség, köztük 25 Kossuth- és Széchenyi díjas tudós és művész biztosította támogatásáról a Liget projektet, ami nem csoda, hiszen ez egy évtizedek óta nem látott léptékű, súlyú és minőségű városfejlesztés" - fogalmazott Baán.

A kormánybiztos egyebek mellett beszélt arról is, hogy a Nyugati pályaudvar környékére tervezett projekt is jelentős zöldfejlesztést jelenthet, hiszen az elhagyott ipari terület megújításával "egy zöld sáv" kapcsolhatná össze a várost a ligettel. Ennek terveiről a kormány a közeljövőben tárgyal – fejtette ki Baán László.

Munkatársunktól/MTI