Öt jelentést mutattak be az Állami Számvevőszék központjában április elején. Egyet a BKK ellenőrzéséről, négyet pedig a BKV, valamint három vidéki közlekedési társaság utóellenőrzéséről.
Holman Magdolna, a Számvevőszék tervezési vezetője az ÁSZ ellenőrzéseinek módszertani hátteréről szólva emlékeztetett arra, hogy az önkormányzati tulajdonú gazdasági társaságok ellenőrzésének lehetőségét az ÁSZ 2011. január elsején kapta meg az Országgyűléstől, korábban nem volt rálátása erre a területre. A közszolgáltató cégek gazdálkodásának értékelése ezt követően éppen a közlekedési vállalatokkal, a BKV-val, a debreceni, miskolci és szegedi közlekedési társaságok ellenőrzésével indult meg. Most az akkor elsőként ellenőrzött közlekedési társaságokhoz tértünk vissza, hogy megnézzük, hogyan hajtották végre javaslatainkat – fejtette ki a tervezési vezető.

A kockázatértékelés újabb ellenőrzések szükségességét is felvetheti

Holman Magdolna kitért az utóellenőrzések rendszerére is. Mint mondta, az utóellenőrzések során alapvetően azt értékeli az ÁSZ, megtörténtek-e azok az intézkedések, amelyeket a feltárt hibák kijavítására vállaltak az ellenőrzöttek, illetve hogyan hajtották végre az ÁSZ korábbi ellenőrzés során tett javaslatait. Ennek megállapítása azonban önmagában még nem elég, itt még nem is zárul le a folyamat – hívta fel a figyelmet. „Az ÁSZ folyamatosan dolgozik azon, hogyan tudunk valódi következményeket kapcsolni azokhoz az esetekhez, amikor azt kell megállapítanunk, hogy a korábbi ellenőrzött nem, vagy nem teljes egészében hajtotta végre a megállapításaink és javaslatainak alapján összeállított intézkedési tervben megfogalmazottakat” – szögezte le Holman Magdolna.

Ilyenkor további kockázatértékelésre kerülhet sor, amely alapján akár újabb ellenőrzéseket készíthetünk elő. Élhetünk figyelemfelhívó levéllel az ellenőrzött felé, de az Országgyűlés illetékes bizottságánál is kezdeményezhetjük a téma napirendre vételét. Végső esetben a törvény által biztosított, úgynevezett vagyonmegóvó intézkedés elrendelését is javasolhatjuk az ÁSZ elnökének. Ezen eszközök gyakorlati alkalmazásán, annak bevezetésén jelenleg is dolgozik az ÁSZ – hangsúlyozta.

A négy utóellenőrzés mellett a sajtótájékoztatón egy további jelentést is bemutatott az ÁSZ, amellyel a fővárosi közösségi közlekedés jelenleg is napirenden lévő megújításához is hozzá kíván járulni. „A BKK Zrt. ellenőrzése során szerzett tapasztalatainkat a kockázatkezelési rendszerünkben is hasznosítjuk, amely felveti például a BKV újabb ellenőrzésének szükségességét is” – hívta fel a figyelmet az ÁSZ tervezési vezetője.

A szükséges kritériumok meghatározását követően teljesítményellenőrzések bevezetésén is dolgozik az ÁSZ

Kitért arra, hogy az elmúlt évek tapasztalatai alapján a jövőben más jellegű ellenőrzéseket is tervez az ÁSZ. Úgynevezett helyénvalósági kritériumok meghatározására törekszik, erre jó példa a szervezeti integritás kérdése, amelyet az utóbbi évek során sikerült megismertetni az ellenőrzöttekkel, akik már alkalmazzák, az ÁSZ pedig így ellenőrizni tudja ennek szintjét és meglétét. „Az új típusú ellenőrzések körébe tartozik a teljesítményellenőrzések bevezetése is az ÁSZ ellenőrzési rendszerébe, ahol már nem csak azt tudjuk majd értékelni, megfelel-e az adott szervezet működése, gazdálkodása a jogszabályi előírásoknak, hanem azt is, mennyire gazdaságos és hatékony ez a működés. Ehhez mérhető kritériumokra, az ellenőrzötteknél pedig kialakított és működtetett teljesítmény-indikátorokra van szükség” – szögezte le Holman Magdolna.

Pótdíjbehajtással küzd a BKK

A fővárosi közösségi közlekedés átalakítása alapvetően szabályszerű volt, az eladósodottság azonban nem oldódott meg rendszerszinten

A fővárosi közösségi közlekedés intézményi átalakításáról, illetve a BKK Zrt. ellenőrzéséről szólva Dr. Horváth Margit felügyeleti vezető kiemelte, a szervezeti átalakítás, a tulajdonosi joggyakorlás, a BKK gazdálkodásának szabályozottsága, vagyongazdálkodási tevékenysége és a közfeladat ellátását szolgáló vagyon nyilvántartása összességében szabályszerű volt, kisebb hiányosságokat tártak fel például a számviteli szabályzatoknál az ellenőrzött időszak elejére vonatkozóan. Az ÁSZ megállapította ugyanakkor, hogy a BKK Zrt. szervezetét hatástanulmányok készítése nélkül, folyamatában alakították ki – hívta fel a figyelmet a felügyeleti vezető.

Mint mondta, a BKV eladósodottságát rendszerszinten nem oldották meg az állami támogatások az ellenőrzött időszak végéig, a fejlesztések, pótlások elmaradása, a járműpark és az infrastruktúra elhasználtsága pedig az ellenőrzött időszak során a közlekedés biztonságát veszélyeztette. A BKV Zrt.-nél 2010. évtől 2012. évig a műszaki berendezések, járművek használhatósági foka folyamatosan romlott, jelentősebb javulást csak 2014-ben, az M4 metró üzembe helyezése jelentett – szögezte le Dr. Horváth Margit.

Az ellenőrzött időszakban meredeken nőttek a pótdíjkövetelések, a behajtás azonban nem vált hatékonyabbá

Kitért még a pótdíjkövetelésekkel és azok behajtásával kapcsolatos megállapításokra. Eszerint a BKK Zrt. pótdíjazásokból származó követelése a 2010-es 4 milliárdról 2014. végére 19,4 milliárd forintra nőtt, melynek csupán öt százalékát tudták behajtani.

A megállapítások alapján az ÁSZ a BKK Zrt. vezérigazgatójának, valamint a főpolgármesternek fogalmazott meg javaslatokat, amelyekre 30 napon belül intézkedési tervet kell készíteniük – hívta fel a figyelmet az ellenőrzés felügyeleti vezetője.

Utóellenőrzések vidéken

A BKV, és három vidéki közlekedési társaság 2013-as ellenőrzésének utóellenőrzését is elvégezte az ÁSZ

A BKV, valamint a szegedi, debreceni és miskolci közlekedési társaságok utóellenőrzéséről Böröcz Imre felügyeleti vezető adott tájékoztatást. Mint mondta, az ÁSZ korábban 2013-ban értékelte a négy közlekedési társaság közfeladat-ellátását, most pedig az akkor megfogalmazott javaslatok alapján készült intézkedési tervek utóellenőrzését végezte el.

A Budapesti Közlekedési Zrt. az intézkedési tervében foglalt tizenhárom feladatot többségében végrehajtotta – tájékoztatott Böröcz Imre. A társaság vezérigazgatója által elkészített intézkedési tervben vállalt feladatok közül hetet határidőben, négyet határidőn túl, egy feladatot részben hajtottak végre, egy további feladat teljesítése az utóellenőrzés időpontjában nem volt időszerű – mondta el a felügyeleti vezető. A DKV Debreceni Közlekedési Zrt. esetében a jegyző, illetve a társaság vezérigazgatója által elkészített, intézkedési tervek kettő-kettő feladatot tartalmaztak az ellenőrzött szervezetekre vonatkozóan. Az intézkedési tervekben foglaltak végrehajtásáról Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata és a DKV Zrt.. határidőben gondoskodott.

Az ÁSZ megállapította, hogy Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata és a Szegedi Közlekedési Kft. az intézkedési tervekben foglaltakat döntően, 4 feladat kivételével végrehajtotta – hangsúlyozta a szegedi közlekedési társaság utóellenőrzéséhez kapcsolódóan Böröcz Imre. Az önkormányzat által vállalt feladatok közül három nem volt időszerű, kettőt határidőben, négyet határidőn túl, kettőt részben hajtott végre, kettőt pedig nem teljesített. A társaság határidőben végrehajtotta feladatát – mondta el. Végül, a miskolci társaságról szólva kiemelte, hogy az ÁSZ 2013-ban a társaság vezérigazgatójának három javaslatot fogalmazott meg, az ez alapján vállalt három feladatot a társaság határidőben végrehajtotta.

Munkatársunktól/ÁSZ