Állami kézbe venné a kormány a közétkeztetést, beleértve a gyermekek étkeztetését is – tudta meg a Magyar Idők. Információik szerint már tárgyaltak is a javaslatról, amely szerint teljes egészében elvennék a terület felügyeletét az önkormányzatoktól.

Lázár János februárban már beszélt annak lehetőségéről, hogy több szolgáltatás mellett a menza biztosítása is az állam feladata lenne. A Miniszterelnökséget vezető miniszter akkor azt mondta, ha jól szervezik meg a szolgáltatást, akár csökkenhetnek is az árak, hiszen a közétkeztetésben jelenleg részt vevő magáncégek főképp a profit megszerzésében érdekeltek.
 
A közétkeztetés egyébként számos területre kiterjed, idetartozik minden olyan rendszeres étkezést biztosító, szervezett közösségi ellátás, amelyet nevelési-oktatási intézményekben, állami és önkormányzati finanszírozású nyári táborokban, fekvőbeteg-szakellátást nyújtó intézményekben, szociális ellátás, gyermekjóléti alapellátás és gyermekvédelmi szakellátás keretében ellátott személyek részére, többnyire előre megrendelés alapján a nap egy meg határozott időszakában, meghatározott időtartamban nyújtanak.

Úgy tudják, a cél az, hogy a legméltányosabb áron a legjobb minőségű étel kerüljön az asztalra megfelelő mennyiségben. Emellett arra is törekszenek, hogy a lehető legtöbb forrás közvetlenül és egyértelműen jusson el erre a célra, és ne olyan szereplők között vesszen el a ráfordított összeg, akik nem ezt szolgálják.

A közétkeztetés sokrétű rendszeré¬ben azt is vizsgálják a jövőben, hogy a jelenlegi beszállítók mellett mennyire vesznek részt az étkeztetésben a helyi beszállítók, valamint kiknek van megfelelő engedélyük, és kiknek nincs. A kormányzatnak fontos, hogy a gyermekek megfelelő idényzöldségeket kapjanak, jól működjön az iskolai gyümölcsprogram, de az is felmerült: miért nem magyar tejet isznak az óvodában, iskolában?

Kétmillió embert érint

Információik szerint a kormány már áttekintette, minek mi az előnye, illetve hátránya, van-e olyan előrelépési lehetőség, amellyel még inkább lehetne garantálni, hogy jobb minőségű, megfelelő mennyiségű étel méltányosabb áron jusson el a gyerekekhez, betegekhez, idősekhez.

A közétkeztetés terén három ellátástípus van, ami csaknem kétmillió embert érint – csak a gyermekétkeztetésben napi egymillió gyerekről van szó. Ezenkívül idetartozik minden olyan rendszeres étkezést biztosító, szervezett közösségi ellátás, amelyet nevelési-oktatási intézményekben, állami és önkormányzati finanszírozású nyári táborokban, fekvőbeteg-szakellátást nyújtó intézményekben, szociális ellátásban, gyermekjóléti alapellátásban és gyermekvédelmi szakellátásban lévő, különböző korú és egészségi állapotú személyeknek, többnyire előre megrendelés alapján a nap egy meghatározott időszakában, meghatározott időtartamban nyújtanak.

Korábban az érintett vállalkozások többször jelezték, ezen a területen nem termelődnek extra profitok, hiszen az, hogy mennyi pénzből kell kihozni az ebédet, azon is múlik, hogy adott helyen, milyen nyersanyagot tudnak felhasználni, a menzareform pedig nem olcsóbbá, hanem drágábbá tette a működést. Tavaly szeptember 1. és december 31. között 1141 közétkeztető főzőkonyhán ellenőrizték a menzareform betartását.

Az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat adatai szerint az országban 921 oktatási-nevelési, és 220 egészségügyi-szociális intézmény konyháján ellenőriztek, 1291 esetben. Három esetben bírságoltak, bár sok helyen továbbra is bő olajban sütnek, kevés halat szolgálnak fel, és nem adnak elegendő tojást. Emellett az óvodásoknak disznózsírral is készítettek ételeket, ami szigorúan tilos.

A Demokratikus Koalíció menza-mutyiról beszél

A Demokratikus Koalíció szerint ha a kormányzat állami kézbe veszi a közétkeztetést, akkor "a trafik-, a föld- és a kaszinómutyi" után "jön a nemzeti menzamutyi".

Oláh Lajos sajtótájékoztatóján azt mondta, a közétkeztetéssel a Fidesznek és a kormánynak az a baja, hogy annak profitja "nem fideszes oligarchák zsebében landol". A "nemzeti menza" kialakítása pedig újabb lehetőség arra, hogy baráti helyekről vásárolják meg a termékeket, Mészáros Lőrinc felcsúti polgármesternek pedig van sertéstelepe, ásványvíz-palackozója - tette hozzá a független képviselő, aki nem tartja kizártnak, hogy az államosítás után fél évvel "barátoknál landol" az összes magyarországi menza üzemeltetésének joga.

Az ételek minőségét nem a nemzeti menzareform, hanem a tisztességes verseny és a korrupciómentes közétkeztetés biztosítja - jelentette ki Oláh Lajos.

Hozzátette: a korábbi államosítások után trafik- és kaszinóperek tömkelege szakad az állam nyakába, amelyek után a kártérítést nem a "trafikmutyi" kitalálói és haszonélvezői, hanem az ország fizeti.

A DK kikéri Lázár János Miniszterelnökséget vezető minisztertől az összes előzetes tanulmányt, hogy lássák, milyen számítások alapján mondják azt, megéri egy kézbe venni a menzákat - közölte.

Munkatársunktól/MTI