Győri Péter, a Menhely Alapítvány kuratóriumának elnöke, aki egyúttal a felmérést végző Február Harmadika Munkacsoport tagja, elmondta: immár 18. éve, hogy kérdőíves adatfelvételt készítenek hajléktalan emberek körében. Az idén február 3-án, a tél leghidegebb napján 10 206 ilyen helyzetben lévő ember válaszolt a kérdéseikre.

Megjegyezte, a felmérés nem mutatja, hány hajléktalan él az országban, de annyit biztosan jelez, hogy minimum hányan voltak hajléktalanok február 3-án.

Győri Péter közölte, a kérdőívre Budapesten 3968 hajléktalan ember válaszolt, a vidéki városokban 6238. Az összes, 10 206 megkérdezett közül 3422-en közterületen, 6784-en hajléktalanszállón tartózkodtak.

Kiemelte, a vidéki városokban legalább olyan súlyos a helyzet, mint a fővárosi aluljárókban. A vidéki városokban a hajléktalanellátás lényegesebb szűkebb, mint a fővárosban, ezért is "vannak többen kint fedél nélkül" - mondta Győri Péter.

Kitért arra, Budapesten 2009-ig nőtt a közterületen fellelt emberek száma, akkor 1400-an élhettek utcán. Számuk csökkenni kezdett, ma ez a szám 1200 körül mozog. Budapesten tehát enyhe csökkenés, inkább stagnálás figyelhető meg - tette hozzá.

Elmondta azt is, hogy például Szegeden és Pécsen több ember tartózkodott közterületen február 3-én, mint ahányan szállón kaptak helyet.

Összegzése szerint az elmúlt öt évben legalább 50 ezer ember volt "effektív hajléktalan" Magyarországon.

Győri Péter közölte, a felmérés adatai szerint a válaszadók tizedének januárban nem volt 100 forintnál több pénze, és a megkérdezettek csaknem harmada roma vagy romának tartja a környezete.

Szólt arról is, hogy a felmérés szerint január 1-je és február 3-a között, 34 nap alatt 115 ember vált hajléktalanná Magyarországon, azaz naponta három ember. Győri Péter ennek kapcsán megjegyezte, hogy az előző évekhez képest a hajléktalanok számában nem látnak dinamikus növekedést.

Az idei felmérésben az ország 78 településének mintegy 253 hajléktalanellátó szolgálata vett részt.

Győri Péter kérdésre válaszolva elmondta, ellátásra az állam évek óta nagyjából évente 8-9 milliárd forintot költ hajléktalanszállókon keresztül.

Gurály Zoltán, a Menhely Alapítvány módszertani munkatársa azt közölte, hogy az alapítvány hajléktalan emberek jogvédő fóruma kiáltványt adott ki a helyzet megváltoztatása érdekében.

A Norvég Civil Támogatási Alap támogatásából megvalósult, A hajléktalan emberek esélyegyenlőségéért című program zárásaként megalkotott kiáltvány a hajléktalan emberek jogaival kapcsolatos állításokat tesz és jogszabályi változtatásokra irányuló javaslatokat fogalmaz meg.

Kezdeményezik például, hogy a büntetés helyett inkább azt foglalják helyi és országos jogszabályokba, hogy ha valaki segítségre szorul, akkor a helyi közösség más tagja nyújtson neki - a lehetőségeihez mérten - segítséget közvetlenül, vagy ha erre nem képes, akkor legalább hívja a megfelelő szervezetet vagy embert.

A kiáltványban javasolják azt is, hogy ne legyen tiltott magatartás a szabálysértést nem megvalósító néma koldulás, a gyűjtögetés és a közterületen található hulladéktárolókból, azok mellől olyan tárgyak elvétele, amelyekről azok tulajdonosa lemondott.

Ombudsman: javulnak a téli ellátásának körülményei

Az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala közleményében utalt arra, hogy Székely László ötödik éve vizsgálja és mutatja be jelentésben a téli krízisidőszak hajléktalanellátásának helyzetét.

Ezen a télen aluljárókban, pályaudvarokon és a legjelentősebb hajléktalanszállókon jártak az alapjogi biztos munkatársai, akik információkat kértek az ellátóhelyektől, a fővárosi önkormányzattól és a Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivataltól.

Az ombudsman azt írta, hogy alapvetően hatékony az ellátásban közreműködő szervezetek és intézmények közötti együttműködés. Télen minden olyan hajléktalan embernek jutott szálláslehetőség, aki igénybe akarta venni. Ugyanakkor megoldatlan a pszichiátriai gondozásra szoruló, a lábadozó, valamint a speciális igényű, például mozgáskorlátozott hajléktalanok ellátása, és a pozitív változások mellett is maradtak problémák az adminisztrációval.

Székely László felhívta a figyelmet arra, hogy bizonytalan a budapesti, Albert Flórián úti fertőtlenítő fürdetőállomás ingatlanjának tulajdonjoga. Ez az egyetlen olyan hely, ahol várakozási idő nélkül végzik el a fertőtlenítő kezelést, és adnak ki igazolást az élősködőmentességről, ami ahhoz szükséges, hogy a hajléktalanellátó intézmények helyet adjanak az igénylőnek. Az ombudsman hangsúlyozta: ha a tulajdonjogi problémák miatt szüneteltetni kellene a fertőtlenítő fürdető működését, az jelentős járványügyi kockázattal járna.

A vizsgálat azt is jelezte, hogy szükség volna a pszichiátriai, addiktológiai gondozásra, a tartós kezelésre szoruló hajléktalanok bentlakásos ellátására, de ilyen ma nem létezik. Meg kellene oldani a bármely szempontból speciális igényű, például mozgáskorlátozott hajléktalan emberek elhelyezését, és létre kellene hozni tiszta profilú, csak lábadozóknak szánt átmeneti szállókat.

Az alapvető jogok biztosa megállapította, hogy a szociális szolgáltatások igénybevételéről vezetett nyilvántartás rendszerének világos, következetes és hiteles működtetéséhez szükséges garanciális elemek hiánya veszélyezteti a hajléktalanellátás finanszírozásának biztonságát, ami a jogsérelem közvetlen veszélyét hordozza magában. Egyes - például pszichiátriai, addiktológiai - ellátástípusok működtetésének jogszabályi és finanszírozási környezetében tapasztalható hiányosságok, bizonytalanságok pedig továbbra is a jogbiztonság követelményével összefüggő alapjogi visszásságot idéznek elő és tartanak fenn.

Jelentését Székely László ismételt figyelemfelhívásnak szánta. Felkérte az emberi erőforrások miniszterét, hogy a Nemzeti Fejlesztési Minisztériummal együttműködve sürgősen rendezze a főváros egyetlen fertőtlenítő fürdetési lehetőséget is nyújtó ingatlanjának tulajdonviszonyait.

A minisztert arra is kérte, hogy kezdeményezze a nyilvántartási rendszer és jogszabályi környezete további fejlesztését, orvosolja a rendszer problémáit. Továbbá fontolja meg és kezdeményezze a lábadozók jogszabályi és finanszírozási körülményeinek pontosítását, különös tekintettel az életkoruk és rossz egészségi állapotuk miatt fokozott gondozásra szoruló hajléktalan emberek növekvő számára - olvasható a közleményben.

Munkatársunktól/MTI