Pitvaros önkormányzatának tényleg megérte napelemes fejlesztésbe kezdeni. A település ugyanis a napokban kapta meg aktuális villanyszámláját, mely szerint a helyi intézmények havi áramfogyasztása összesen 22 ezer 157 forint volt. Pár éve még tizenegyszer ennyit kellett fizetni – mondta a Délmagyar című online lapnak Radó Tibor polgármester.

Hozzátette: a drasztikus csökkenés a napelemes fejlesztéseknek köszönhető. Ma már a nap energiáját használják az óvodában, a napközikonyhán, a fogorvosi rendelőben, a polgármesteri hivatalban és a művelődési házban is. A beruházásokat pályázati forrásból valósították meg. A közel 63 milliós fejlesztéshez az önkormányzatnak összességében 6,5 milliós önerőt kellett állnia.

A fentiek kapcsán Király Zsuzsanna, az Energiaklub Szakpolitikai Intézet és Módszertani Központ szakértője elárulta: egyre több olyan települési szintű döntéssel találkoznak, amelyek a fenntartható energiagazdálkodást szolgálják.

Újszilvás a legzöldebb hazai település

Összesen 3600 megawattóra megújuló energiával gazdagították az országot, és évi 3500 tonna szén-dioxidtól mentesítették a környezetet azok a hazai önkormányzatok, amelyek az Energia¬klub idei fenntartható települési versenyein szerepeltek. Ez hatásában olyan, mintha ötezer háztartás egy éven át nem használna áramot – adta hírül a napokban a szakpolitikai intézet.

A közlemény arról is beszámolt, hogy idén ismét megrendezték az úgynevezett Napkorona bajnokságot, amelyben a napenergiát legbuzgóbban hasznosító települések mérték össze magukat. 2016-ban Újszilvás község végzett az élen, a faluban működő napelem- és napkollektor-felületek körülbelül 250 család éves áramfogyasztásának megfelelő energiát termelnek.

Az ezüstérmes Nagypáli község lett, a kistelepülésen szinte alig találni olyan intézményt, amely ne hasznosítaná a napenergiát. Az önkormányzat hosszú távú gazdaságfejlesztési koncepciójának szerves része a megújuló energiaforrások intenzív hasznosítása – derült ki az Energiaklub közleményéből.

Szintén eredményt hirdettek a Közbeszerzés zöldebben című versenyben, ahol Ajka lett a nyertes. A város négy kulcsfontosságú intézményének energetikai korszerűsítésével végzett első helyen. A település az energiamegtakarítással évente 110 tonnával kevesebb szén-dioxiddal terheli a környezetet, közben évi ötmillió forinttal csökkennek az energiakiadások.

A tíz- és százezer fős települések kategóriájában Budapest XVIII. kerülete, Pestszentlőrinc–Pestszentimre, a nagytelepülések közt pedig Budapest III. kerülete, Óbuda–Békásmegyer lett a győztes. A verseny a nemzetközi Green-Proca (Green Public Procurement) projekt része, így a kategórianyertesek auto¬matikusan jutnak tovább a nemzetközi mezőnybe.

Pénz is lenne a fejlesztésekre

A nemzetpolitikai államtitkár szerint a magyarság védendő értékei között meg kell őrizni a Kárpát-medence természeti kincseit is, ide sorolva sajátos éghajlatát is. Potápi Árpád János a DIPOL Csoport klímareferensek képzését célzó projektjének tanácskozásán kiemelte: a magyar nemzetpolitika számára is fontos cél a klímaváltozás megállítása, következményeinek csökkentése.

Rámutatott, a 2014-2020-as európai uniós fejlesztési időszak klímapolitikai célú pályázati forrásainak elérhetővé válásával lehetőség nyílik arra, hogy az éghajlat-változás folytatása ellen hatékonyan fellépjenek. Éppen ezért elengedhetetlen, hogy országszerte olyan jól felkészült önkormányzati szakemberek álljanak rendelkezésre, akik képesek e forrásokra jó pályázatokat írni és sikeres projekteket megvalósítani - tette hozzá.

A DIPOL Csoport szervezésében 10 megyében, csaknem 20 helyszínen több mint 300, főként önkormányzati vagy önkormányzati intézményi munkatárs vehetett részt klímareferens-képzésen, öt településen pedig elkészült egy-egy módszertani dokumentum, amely segítséget nyújt a helyi szintű klímastratégiák elkészítéséhez. A program tavaly szeptemberben indult izlandi, liechtensteini és norvég pályázati támogatással.

Munkatársunktól/Délmagyar/MTI