A 2020-ig tartó uniós fejlesztési időszakra úgy is tekinthetünk, mint öt bő esztendőre, ami után még nem tudni, hogy mi következik - mondta Csepreghy Nándor, a Miniszterelnökség parlamenti államtitkára Egerben sajtótájékoztatón.

Kifejtette: az unió nettó befizető tagállamai nyomást gyakorolnak Brüsszelre, hogy a 2004-ben csatlakozott országok 2020 után már ne legyenek jogosultak a fejlesztési forrásokra. A kormány ezért úgy készül, a 2020-ig hátralévő időszak az utolsó lehetőség arra, hogy olyan beruházásokat finanszírozzon, amelyek a gazdasági növekedést tartósan is fenntartható pályán tartják.

Abban kérünk partnerséget a településektől és a vállalkozásoktól, hogy mindenki végezze el a saját házi feladatát, és 2020-ra hozzuk olyan helyzetbe a magyar gazdaságot, ahol sokkal többen tudnak dolgozni, és a gazdasági növekedés nem a külső források beáramlásának, hanem a gazdaság belső teljesítményének függvénye - fogalmazott az államtitkár.

Kitért arra, hogy a 2014-20-as ciklusban a forrásokat hatékonyan kell felhasználni. "Ezért nem engedjük, hogy e pénzekből látványberuházásokat finanszírozzanak, és nem engedjük azt sem, hogy ezen pénzeket egy-egy gazdasági érdekcsoport kisajátítsa" - jelentette ki.

Új értékelési rendszer

Csepreghy Nándor emlékeztetett arra, hogy a kormány egy új pályázati értékelési rendszer kidolgozását is kezdeményezte, annak érdekében, hogy garantálható legyen az uniós források munkahelyteremtésre, illetve gazdaságnövekedést előmozdító beruházásokra való felhasználása.

A törvényjavaslat általános indoklása szerint a kormány egy olyan újjászervezett értékelési keretrendszerre tesz javaslatot, amely garantálja, hogy az értékelés kizárólagosan szakpolitikai szempontok alapján történjen, továbbá biztosítja a bármely külső, piaci szereplő érdekeitől való függetlenséget, a fokozott objektivitást és az átláthatóságot.

Hozzátette: kizárólag a pályázatok beltartalma lehet bírálati szempont, a kabinet ezért arról is döntött, hogy létrehoz egy pályázatértékelői szaknévsort. Az államtitkár szerint ez a rendszer az Európai Bizottság részére is garanciát adhat.

"Ma Magyarországon - az EU-ban nem példa nélküli módon - egy olyan ellenzékkel küzdünk nap mint nap, akinek politikai eszköztárába beletartozik az is, hogy saját hazáját jelenti fel Brüsszelben", az EU és Magyarország közötti viták nagy részének hátterében is ez áll, ami egyrészt erkölcstelen, másrészt komoly károkat okoz az országnak - szögezte le.

Növeli a korrupciót?

Az uniós közbeszerzési pályázatok csökkentik a versenyt és növelik a korrupciós kockázatokat - ez derült ki a Korrupciókutató Központ Budapest kutatásából, amit a központ igazgatója a Kopint-Tárki Zrt. és a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ) közös sajtótájékoztatóján szerdán ismertetett.

Tóth István János elmondta, a 2009 és 2015 között meghirdetett mintegy 135 ezer közbeszerzés adatait elemezve kijelenthető: az időszak alatt nőttek a korrupciós kockázatok, csökkent a versenyerősség, és növekedett a túlárazás mértéke és gyakorisága.

Magyarországon az összes közbeszerzési forrás 40-60 százaléka az uniótól származik. Az európai uniós közbeszerzéseknél magasabb a korrupciós kockázat, mint a magyar forrásból megvalósulóknál. Ahol "túláraznak", ott ennek a mértéke a 140 százalékot is elérheti.

Csökkent az átláthatóság

A tanulmány szerint a 2010-ben bevezetett új közbeszerzési törvény jelentősen csökkentette az átláthatóságot, az uniós közbeszerzések kevésbé transzparensek, mint a magyar forrásból finanszírozottak. A legnagyobb korrupciós kockázatot jelentő egypályázós vagy verseny nélküli közbeszerzések aránya magas, 25-30 százalék között mozog.

Míg 2009-ben és 2010-ben nem jellemezte a közbeszerzéseket az árak "túlméretezése", addig 2015-ben ennek mértéke jelentős volt. A legfertőzöttebb az informatika és az ingatlan, illetve az üzleti szolgáltatások területe, az építőipari árakat azonban általában nem kalkulálják a valóságosnál lényegesen magasabbra.

Egybek mellett kitért arra is, hogy Magyarország helyzetén sokat javítana, ha a közbeszerzések adatait rendszerezett formában statisztikai elemzésre alkalmas módon tennék közzé egy kormányzati honlapon. Ennek hiánya nehezíti a kutatásokat - mutatott rá. Hozzátette: a közbeszerzési korrupció egész Európában általános probléma.

Munkatársunktól/MTI