Átlagosan 30 százalékos illetménynövekedést, sávos illetményrendszert, a pótlékok bérbe épülését hozhatja a kormány törvénymódosítási javaslata, ha a parlament elfogadja a kormány előterjesztését.

Kovács Zoltán, a Miniszterelnökség területi közigazgatásért felelős államtitkára a törvényjavaslat ismertetésekor azt mondta, kultúraváltást akarnak meghonosítani a szektorban, és a korábban többlépcsős, normatív rendszer helyett egy felelősségre, a munkakörhöz igazított teljesítményre alapuló rendszert vezetnének be, hogy megemeljék a munka presztízsét.

Kifejtette, hogy július 1-től a járási és kerületi, 2017. január elsejétől pedig a teljes területi közigazgatási rendszerben bevezetni tervezett módosítások jelentősen átalakítják az előmeneteli és illetményrendszert, utóbbit sávossá alakítják, így képesek lesznek a teljesítménnyel arányosabb illetmény megállapítására.

Emellett megszüntetik az illetmény kiegészítését, vagy eltérítését, a pótlékok beépülnek a fizetésbe, és átlagosan 30 százalékos béremelés várható. Kovács Zoltán hangsúlyozta, hogy 16 és 51 százalék között is mozoghat egyes személyeknél a fizetésemelés mértéke.

Új előmeneteli rendszer

A javaslat módosítaná az állami tisztviselők előmeneteli rendszerét is: egy általános és egy kiemelt ügyintézői osztályba, azon belül pedig több fokozatba lehetnének besorolhatók. Az első előmeneteli fokozatban minden ügyintézőnek három évet kellene eltöltenie, a következőben nyolcat, míg a negyedik eléréséhez huszonöt év állami szolgálati jogviszonyra lenne szükség.

Az előterjesztés mellékletében szereplő táblázat alapján az érettségizett általános ügyintézők a legalacsonyabb előmeneteli fokozatban, állami fogalmazóként 160-200 ezer forint közötti illetményre, míg felsőfokú végzettségű társaik 180-300 ezer forintra számíthatnak. Vezetői munkakörben az osztályvezetők 420-720 ezer forintot, a főosztályvezetők 530-800 ezer forintot kaphatnak.

Új elem az indítványban az is, hogy az állami tisztviselő jogviszonya azonnal megszüntethetővé válhat abban az esetben, ha az érintett - munkahelyén vagy azon kívül - olyan magatartást tanúsít, amely "súlyosan rombolja" beosztása tekintélyét, munkáltatója jó hírnevét, a jó közigazgatásba vetett bizalmat vagy ami miatt elveszti a vezetője bizalmát.

A hatalomhoz lojális tisztviselő

Vas Imre, a Fidesz vezérszónoka felszólalásában azzal indokolta a törvényjavaslat megfogalmazását, hogy helyre akarja a kormány állítani a munka tekintélyét. Kiemelte, hogy a javaslat kellő teret ad a munkáltatónak a bérek megállapításához, ami azért is "szerencsés", mert a munkavállalókat is teljesítményre tudják ösztönözni.

Az MSZP vezérszónoka, Bárándy Gergely egyetértett abban az előterjesztővel, hogy a közszférában szükség van béremelésre, ha másról nem szólna a javaslat, akkor támogatnák. Hozzátette ugyanakkor, hogy nem egyértelmű az illetménynövekedés, mert lesz olyan, akinek nem emelkedik majd a bére.

Arra sem lehet választ adni, hogy mekkora elbocsátásokra lesz szükség. Bárándy elmondása szerint egy ideológiai képzésen átesett, bármikor elmozdítható, a hatalomhoz feltétlenül lojális tisztviselő a kormánynak a legjobb, ezt támogatja ez a javaslat is, ezért nem szavazzák meg az előterjesztést.

Gyüre Csaba (Jobbik) azt kifogásolta, hogy a kormány nem egyeztetett a szakszervezetekkel, a benyújtott javaslatot egyetlen érdekképviselet sem látta. A képviselő szerint ugyanakkor a legnagyobb probléma, hogy érthetetlen, miért választják két csoportra a köztisztviselőket, holott egyszerűbb lenne egységesen kezelni őket.

Nem áll le a bürokráciacsökkentés

Az adminisztrációs terhek, a bejelentési kötelezettségek csökkentése a célja a közigazgatási bürokráciacsökkentés folytatásáról szóló, a Miniszterelnökséget vezető miniszter jegyezte törvényjavaslatnak.

A parlamentnek benyújtott előterjesztésében Lázár János javaslatot tesz a bejelentési kötelezettségek csökkentésére, hogy az ügyfelek a mostaninál kevesebbszer legyenek kötelesek hatósághoz fordulni.

Azt is tartalmazza az indítvány, hogy ha valakinek ellopják az adó-, illetve a TAJ-kártyáját, és erről a kiállító hatóság hivatalból - a rendőrségtől - tudomást szerez, akkor intézkednie kell az igazolvány pótlásáról.

Emellett az előterjesztő több mint 70 olyan törvényt is hatályon kívül helyezne, amely ugyan még hatályos, vagyis része a jogrendszernek, de nem fejt ki érdemi joghatást, mivel normatív tartalommal nem vagy csak alig rendelkezik.

Munkatársunktól/MTI