A Magyar Államkincstár szerepe jelentősen kibővült a megalapítása óta eltelt húsz évben, emelkedett a rendszerben szereplő intézmények, szervezetek száma - mondta Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter a Magyar Államkincstár fennállásának 20. évfordulóján tartott nemzetközi konferencián Budapesten.

A kincstár kezeli a teljes magyar pénzforgalom mintegy 25 százalékát; két évtizede kiépült Magyarországon az az intézmény, amely a közpénzek hatékony, takarékos elköltésében példát mutat valamennyi más intézménynek - mutatott rá.

A miniszter bejelentette: a következő hónapokban szeretnék elérni, hogy az önkormányzatok számláit is a Magyar Államkincstár vezesse. Az ehhez szükséges feltételek kialakítása folyamatban van. A kormány hamarosan megvizsgálja annak a lehetőségét, hogy az önkormányzatok főszámlát vezessenek majd a kincstárnál, a kormányzat pedig az állami támogatásokat, normatívákat a kincstári számlára utalja. További kérdést vet fel, hogy hol vezessék az önkormányzatokhoz tartozó vállalkozások, intézmények számláit, tette hozzá a miniszter.

Az intézmény stratégiájának középpontjában a modern kincstár megvalósítása áll, ami magában foglalja az ügyfélorientált működési rendszerré és kormányzati szolgáltató-információ központtá válását is. A célok eléréséhez további fejlesztések szükségesek, a szervezeti keretek, vagy az informatikai rendszerek átalakítására - mondta.

A kincsár legfontosabb feladata a központi költségvetés végrehajtásával kapcsolatos feladatok elvégzése, de a 2017-es költségvetés tervezetének elkészítésénél is az intézmény adatbázisára támaszkodtak - folytatta Varga Mihály.

A pénzforgalom mintegy 25 százalékát a MÁK bonyolítja

Dancsó József, a Magyar Államkincstár elnöke elmondta: a kincstár mintegy 13 ezer intézmény számláját vezeti, és hozzávetőleg 900 ezer közalkalmazott, illetve köztisztviselő számára végez havonta bérszámfejtést, az államkincstárnak napjainkban több mint 4000 munkavállalója van.

A Magyar Államkincstár elnöke kiemelte: a kincstár több mint 200 különböző állami feladatot lát el, ezek közé tartozik a központi, állami intézmények pénzellátása, a likviditásuk menedzselése, ezek között legfontosabbként felelős az állami költségvetés végrehajtása során a pénzforgalom lebonyolításáért és elszámolásáért.

Dancsó József aláhúzta: a közelmúltban fogadták el az intézmény középtávú stratégiáját, a cél az, hogy már a közeljövőben az államkincstár is biztosítani tudjon minden olyan szolgáltatást, amely a központi költségvetés és az alrendszerek számlavezetésével, betéteinek és befektetéseinek biztonságos kezelésével kapcsolatos. Ennek érdekében az elmúlt hónapokban megújították és egységesítették a kincstár számlavezető rendszerét - fejtette ki.

Windisch László, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) alelnöke a konferencián elmondta: az MNB a Magyar Államkincstár bankja, ez azt jelenti, hogy a kincstár az MNB egyik legfontosabb ügyfele is.
Az MNB vezeti az államháztartás elszámolásforgalmát biztosító Kincstári Egységes Számlát (közismert nevén a KESZ-t), itt mutatkozik meg szinte valamennyi költségvetési bevétel és kiadás, az állampapírokkal kapcsolatos számlamozgások, ez az állam "folyószámlája".

A KESZ esetében a kincstáré a számla, az MNB vezeti és az Államadósság Kezelő Központ menedzseli a likviditását - mondta a jegybank alelnöke. Ezért az MNB és leányvállalata, a Giro Zrt. minden pénzforgalmi fejlesztésnél kiemelt szempontként veszi figyelembe az államkincstár igényeit - mutatott rá Windisch László.

Rosszul járnak a bankok

A Portfolio.hu gyors számításai szerint a bankokat és takarékokat ezzel csaknem 600 milliárd forintnyi forrásuktól, vagyis betétállományuk több mint 3 százalékától fosztaná meg a kormány. A lépés a bankok és takarékok jövedelmezőségét és likviditását is ronthatja.

Az MNB legutóbbi adatai szerint a helyi önkormányzatok 572 milliárd forintot tartottak 2015 végén a magyar hitelintézeteknél. Ebből 384 milliárd forint, vagyis az állomány kétharmada volt látra szóló és folyószámla betét, amelyen a bankok feltételezésünk szerint évi 1%-ot közelítő betéti marzsot tudnak jelenleg elkönyvelni,160 milliárd forint, vagyis a fennmaradó rész döntő hányada pedig még kevésbé jövedelmező, rövid lejáratra lekötött betét.

Az állam az elmúlt években az önkormányzatok másik jelentős kapcsolatát már megszüntette a hitelintézetekkel, miután több százmilliárd forintnyi adósságukat konszolidálta. Jelenleg alig több mint 30 milliárd forintnyi önkormányzati hitel található a hitelintézetek mérlegében, hiszen az önkormányzatok hitelfelvételét nagyon korlátozzák a jogszabályok.

A bankok önkormányzati bevételeinek nagy részét az az oldal adta, így a mostani lépés a bankoknak és takarékoknak fájdalmas lehet, de jövedelmezőségi szempontból valószínűleg kevésbé, mint a korábbi adósságkonszolidáció.

A hitelintézetek likviditását nagyobb mértékben ronthatja a lépés, mivel azonban eddig is jó likviditással működtek, és az önkormányzatok a betétállomány mindössze 3-4%-át adják, ez a mérték is elviselhető lehet. Nagy kérdés még, mi lesz azönkormányzati cégek betéteivel, amelyek pontos összegét nem ismerjük – írja a Portfolió.hu.

Megbirkózik-e az Államkincstár a feladattal?

Nemrégiben az Index írta meg, hogy az országban több helyen, Fejér megyétől Budapesten át Gyuláig sok olyan közalkalmazott van, aki 30, 50, vagy akár 100 ezer forinttal kevesebb pénzt kapott, mint kellett volna.

Már tavaly novemberben is gond volt a közalkalmazottak fizetéseivel. Mint az Origo emlkeztet rá, több ezer egészségügyi dolgozó – főként részmunkaidőben, szerződéssel, nyugdíj mellett foglalkoztatott ápoló és mentős szakember – nem kapta meg novemberben időben a fizetését. A bér minden hónap tizedikéig meg szokott érkezni, egy technikai gond miatt csúszott a fizetésük. Gond volt a bérek kifizetésével az Országos Kardiológiai Intézetben, a Péterfy Sándor Utcai Kórházban és a Baleseti Központ több osztályán is.

Sok hiányosságot tárt fel náluk az ÁSZ is, amikor a 2014. évi működésüket vizsgálták. A
kincstár működésében több szabálytalanságot is találtak, megállapították például, hogy a közigazgatási hatósági feladatok végrehajtásához nem alakítottak ki megfelelő kontrollkörnyezetet a családtámogatás, a fogyatékossági ellátások, a törzskönyvi nyilvántartás, és a jogorvoslati eljárások területén.

Mnkatársunktól/MTI