Az önkéntes felmérésben évről évre egyre több szervezet vesz részt, mivel felismerték, hogy a kérdőív kitöltésével és a felmérés eredményei alapján készült nyilvános elemzések révén jobban tudják azonosítani a korrupció által veszélyeztetett tevékenységeiket, illetve a korrupcióval szembeni ellenállóképességük gyenge pontjait. Az ÁSZ ellenőrzései során is értékeli az integritásszemlélet érvényesülését.

Hozzátették: az Állami Számvevőszék küldetésének tekinti a korrupció elleni fellépést, a korrupció megelőzését, ezért - ebben az évben már hatodik alkalommal végzett - integritásfelmérésével az integritás kultúrájának a megteremtését kívánja elősegíteni. A felmérésben részt vevő költségvetési szervek tudatosíthatják, melyek működésüknek a korrupció által veszélyeztetett területei, és nyilvánvalóvá válik számukra, hogy milyen kontrollok kiépítésére, illetve eredményesebb működtetésére van szükség szervezeti integritásuk érzékelhető javulása érdekében - írták.

Tavaly a válaszadó 2557 szervezet döntő többsége vállalta a kérdőívek évenkénti kitöltését, szerdán az ÁSZ 7255 költségvetési szervet kért fel elektronikus levélben, hogy vegyen részt az integritásfelmérésben. Az elektronikus kérdőív kitöltésére június 24-ig van lehetőségük a költségvetési szerveknek.

A felmérésben alkalmazott kérdőív, valamint az annak kitöltéséhez szükséges tudnivalók az Integritás Portál (http://integritas.asz.hu/) Adatfelvétel 2016 menüpontja alatt érhetők el.

Az eddigi felmérések eredményeit összefoglaló tanulmányok elérhetők az Integritás Portálon (http://integritas.asz.hu/arop_1_2_4). Az elemzések rámutatnak az egyes intézménycsoportok feladatköréből adódó és tevékenységében rejlő korrupciós kockázatokra, illetve jelzik az ezek kezelésére hivatott kontrollok kiépítettségének szintjét.

Erősíteni kell az állam cégek korrupciós védettségét

Tovább kell erősíteni az állam cégek korrupciós védettségét, a többségi állami tulajdonú gazdasági társaságok egy részénél ugyanis még jelentős fejlődési lehetőség van az integritáskontrollok kiépítésére, ugyanakkor a társaságok jelentős része rendelkezik a jogszabályban kötelezően előírt szabályozásokkal - mondta el az Állami Számvevőszék (ÁSZ) elnöke.

Domokos László a Jó gyakorlatok - Fókuszban az állami vállalatok integritás helyzete című szemináriumán bemutatta az állami tulajdonú cégek korrupciós kockázatait és védettségét feltérképező számvevőszéki tanulmányt.

Az ÁSZ 160 kérdést tartalmazó kérdőívet állított össze, amely rákérdez a tipikus korrupciós kockázatokra, valamint a korrupció megelőzést szolgáló kontrollokra. Ezek egy részének kiépítését jogszabályok írják elő. A kérdőív azonban a nem kötelező kontrollok meglétére is kitért, ugyanis a nem kötelező elemek alkalmazása tanúskodik arról, hogy a társaság vezetése elkötelezett-e a korrupció megelőzése iránt - ismertette Domokos László.

Az ÁSZ első alkalommal elvégzett, gazdasági társaságokat érintő integritási felmérése keretében 252 társaság küldött be értékelhető kérdőívet. A résztvevőknek egyrészt a kitöltés időpontjában fennálló állapotokról kellett nyilatkozniuk, másrészt pedig a 2013. január 1. - 2015. december 31-re vonatkozó adatokat kellett megadniuk. A beérkezett válaszok alapján a munkatársak összefoglaló elemzést készítettek, amely csütörtöktől már az ÁSZ honlapján is megtalálható, onnan letölthető - olvasható a számvevőszék közleményében.

A közlemény szerint a felmérés tapasztalatait összegezve Domokos László elmondta: bár a társaságok jelentős része rendelkezik a jogszabályban kötelezően előírt szabályozásokkal, ez azonban még csak szükséges, de nem elégséges feltétele a szervezeti integritás megteremtésének.

Az ÁSZ elnöke hozzátette: a feltárt összefüggések alapján megállapítható, hogy időszerű volt a számvevőszék integritás felmérését kiterjeszteni a többségi állami tulajdonú gazdasági társaságokra, és ily módon felhívni a tulajdonosok és a társaságok vezetőinek figyelmét a korrupciós kockázatok tudatosításának, és az ellenük irányuló célirányos védekezésnek a fontosságára.

Az ÁSZ már megkezdte az állami tulajdonú gazdasági társaságok teljesítményét és a társasági menedzsment tevékenységét is értékelő ellenőrzési módszerek kidolgozását - hívta fel a figyelmet a szervezet elnöke.

Kifehéríthető a gazdaság

A gazdaság fenntartható kifehérítésére kell törekednie a magyar gazdaságpolitikának Domokos László, az Állami Számvevőszék (ÁSZ) elnöke szerint.

Domokos László, Az adózás Európában című, idén 10. alkalommal megrendezett nemzetközi konferencia sajtótájékoztatóján Budapesten kifejtette: a gazdasági növekedés lehetőségét a költségvetési bevételek stabilizálása teremtette meg, így a gazdaság további fehérítése mellett az adóbeszedés hatékonyságának a növelése a legfontosabb prioritás, ezekre további lehetőségek vannak.

Domokos László szerint célszerű lenne bevezetni az adórendszer átalakításában az úgynevezett fenntartható kifehéredés fogalmát. Ennek a lényege, hogy a gazdaság kifehérítéséből eredő többleteket az állam kisebb adókulcsok vagy célzott kedvezmények formájában hagyja az adózóknál, a kisebb adókulcsok révén pedig tovább fehéredhet a gazdaság - mondta.

Az ÁSZ elnöke aláhúzta: a magyar gazdaság adószerkezete stabilizálódott, hozzájárult a magyar gazdaság konszolidációjához. Az online pénztárgépek és az elektronikus közútiáruforgalom-ellenőrző rendszer (ekáer) bevezetése, valamint a tervezett elektronikus számlázás azonban jelentős bevételeket hoz a GDP szokásos növekedésén túl, aminek a visszaadása aktuális kérdéssé vált.

Véleménye szerint meg kellene vizsgálni a kifehéredésből eredő bevételi többletek visszaadásának időzítését, a kormányzati javaslatok között ez a jövő évi költségvetésben a célzott áfacsökkentések formájában már megjelenik. A jövőben a foglalkoztatáshoz kapcsolódó adók és járulékok ügyében kellene továbblépni - mutatott rá. A fenntartható fehérítés megvalósításához szigorú költségvetési politikára és az államadósság szisztematikus csökkentésére van szükség - mondta.

Munkatársunktól/MTI