A 2007-2013-as európai uniós források felhasználását kettősség jellemzi, sikerként könyvelhető el, hogy a keret teljes lehívása garantált, ám a források ténylegesen nem a gazdaság fejlődését segítették - hangsúlyozta Csepreghy Nándor, a Miniszterelnökség politikai államtitkára. A politikus úgy értékelte, a 2007-2013-as forrásokat okosabban is fel lehetett volna használni.

Nem jó társadalompolitikai célokat szolgálva, nem az ország érdeke szerint dőlt el a 2007 és 2013 közötti, mintegy 9223 milliárd forintnyi uniós forrás felhasználása - jelentette ki Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter a parlament erről szóló vitanapján. A korrupció melegágyának nevezte azt a bürokráciát, amely akár a források 45 százalékát is elkölthette a pályázatok lebonyolítására, amire akár 1500 milliárd forint is kifolyhatott - mondta.

Lázár János leszögezte: nem tudható még, hogy a jelenlegi után lesz-e újabb kohéziós támogatás, ezért 2020-ra az ország gazdaságát önjáróvá kell tenni. Ennek érdekében szerepel a jövő évi büdzsében 1000 milliárd forintnyi hazai fejlesztési forrás - ismertette.

A jelenlegi fejlesztési ciklusról szólva elmondta: kevesebb forrás lesz infrastruktúra-fejlesztésre, de egészségügyre vagy oktatásra sem jut annyi, mint 2007 és 2013 között, így az eddig megvalósított beruházásokból kell javuló szolgáltatást nyújtani.

Mint a dualizmusban

A Fidesz ugyanakkor a fejlesztési ciklus hatalmas eredményének tartja, hogy nem ragadtak be az uniós pénzek. Bánki Erik, a kormánypárt egyik vezérszónoka a legjobb közép-európai eredményként hivatkozott a 108 százalékos teljesítésre, amihez értékelése szerint az vezetett, hogy a 2010 utáni kormány átalakította a konstrukciót.

Hörcsik Richárd, a Fidesz másik vezérszónoka is azt emelte ki: az Orbán-kormány 25-30 százalékos forrásvesztést akadályozott meg, Magyarország számára pedig előnyösen alakult az uniós tagság nettó mérlege. Kiemelte, hogy az uniós források nem adományok vagy segélyek az ország számára. Kifejtette, a források hozzájárultak a beruházásokhoz, a foglalkoztatás, a kutatás-fejlesztés és a termelés bővüléséhez. A politikus a dualizmus korához hasonlította a fejlődést.

Köpeczi-Bócz Tamás, az Emberi Erőforrások Minisztériumának európai uniós fejlesztéspolitikáért felelős államtitkára kifejtette, az előző ciklusban számos egészségügyi fejlesztés megvalósult, az újban pedig a hiányokat pótolják, például a gyermeksürgősségi ellátás területén. Prioritásként beszélt az alapellátás megerősítéséről, továbbá a szakdolgozók képzéséről és továbbképzéséről.

Az államtitkár arról is beszámolt, hogy Balog Zoltán miniszter arra tett javaslatot, hogy a hátrányos helyzetű iskolákban eltérhessenek a szabályoktól, így például kevesebb gyermekre jusson egy-egy pedagógus, s több szolgáltatáshoz ingyen férjenek hozzá a diákok és szüleik. Mint mondta, ez is a különbségek csökkentéséhez fog hozzájárulni.

Kisvasútra költik a forrásokat

Szanyi Tibor szocialista európai parlamenti képviselő a vitanapon kijelentette: az unió másik 27 országának adófizetői 600 millió forintot fizethettek a felcsúti kisvasútra. Szerinte ez is illusztrálja, mennyire értelmetlenül költi a forrásokat az Orbán-kormány.

Gyöngyösi Márton (Jobbik) az uniós támogatások gazdasági struktúrát torzító hatásáról beszélt. Kijelentette: csatlakozásunk egy új függési viszonyt hozott létre, gazdasági függőséget eredményezett. Összességében úgy ítélte meg: Magyarországot nettó veszteség érte az országból kivitt jövedelem által.

Sallai R. Benedek (LMP) osztrák példát hozva azt mondta: ha nem lopnák el a pénzeket, akkor lehetne eredményt elérni. Értékelése szerint a források nem jutottak el a hátrányos helyzetű régiókhoz, sok volt a céltalan, "buta" támogatás. Az ellenzéki politikus tipikus hibának nevezte, hogy egy-egy fejlesztés első üteme elnyerte a támogatást, a második ütem viszont nem, így az félbemaradt.

Schmuck Erzsébet (LMP) azt mondta, a támogatások fenntarthatósági szempontból semmit nem lendítettek a gazdaságon. A rendelkezésre álló információk alapján nem lehet bizonyítani a foglalkoztatás-növelő hatást - tette hozzá. A közpénzek pedig végső soron egy szűk, többnyire tehetős kört kedvezményeznek - jelentette ki.

Harangozó Gábor, az MSZP vezérszónoka szóvá tette, hogy uniós forrásokból nem jöttek létre tudásközpontok, nem sikerült javítani a versenyképességet és mélyültek a különbségek az egyes régiók között. Utóbbival összefüggésben kifejtette: a hátrányos helyzetű térségek legfeljebb egy kicsit szépültek, megújultak, de érdemben nem zárkóztak fel.

Nem segítették a célokat

Az uniós pályázati lehetőségeket 2006-ban nem úgy dolgozták ki, hogy a fejlesztési terv legfontosabb céljait, a munkahelyteremtést és a gazdaság felpörgetését el lehessen érni - idézte fel az Állami Számvevőszék (ÁSZ) a 2007-2013 közötti időszakban Magyarországnak járó uniós források felhasználásáról szóló politikai vitanaphoz kapcsolódó tájékoztatójában.

A 2010 óta lezajlott számvevőszéki ellenőrzések szerint az európai uniós források lekötésének hatékonysága fokozatosan javult, ugyanakkor szembetűnő volt a koncentrált stratégiai tervezés hiánya, valamint a források kifizetésének elhúzódása. A tájékoztató szerint a pénzek nehezen és lassan jutottak el a kedvezményezettekhez, ez pedig negatívan befolyásolta az eredményességet.

A 2007 és 2013 közötti időszakban a hazai foglalkoztatási és a beruházási indikátorok időarányosan kedvező teljesülése és a tagállamok között az egyik legnagyobb GDP-arányos - mintegy 16 százalékos - támogatás-felhasználás mellett a magyar gazdaság növekedési teljesítménye 2013-ig nem volt kiemelkedő a 2004-ben csatlakozott kelet-európai tagállamokhoz képest.

Erős vidéket ígér a kormány

Csepreghy Nándor, a Miniszterelnökség államtitkára zárszavában úgy fogalmazott, a vitában elhangzottak alapján a kormány jó irányba indult a 2014-2020 közötti uniós támogatások felhasználásával. "Mi azt gondoljuk, hogy nincs erős vidék erős főváros nélkül, de ez ugyanígy fordítva is igaz" - fogalmazott az államtitkár.

Tasó László közlekedéspolitikáért felelős államtitkár arról számolt be, hogy hazai forrásokból el kell jutni a határokig az autópályákkal, és be kell kapcsolni a megyei jogú városokat a gyorsforgalmi hálózatokba. Ezzel számos ipari régió kinyílik - értékelt. Egyúttal bírálta a ppp-konstrukciós beruházásokat, amelyek nélkül 100 milliárd forinttal magasabb összeg jutna más projektekre.

Gelencsér Attila (Fidesz) elvárásként fogalmazta meg, hogy célzottabb pályázatok legyenek a jövőben, csökkenjen a bürokrácia, csökkenjenek a költségek, feszesebb legyen a tempó. Szűcs Lajos (Fidesz) üdvözölte a tavaly decemberi kormányhatározatot, amelynek értelmében az új ciklusban külön régiót alkot Pest megye.

Horváth István (Fidesz) arról beszélt, hogy a megváltozott feltételek egy valódi vidékfejlesztés alapjait teszik le, a rendszert a partnerség és az objektív értékelés jellemzi.Értékelése szerint korábban nagy aránytalanságok és merev szabályok voltak, egy adott kör tudta csak az időpontokat, a források pedig 2-3 nap alatt kimerültek.

Semmit sem költöttek a jövőre

Szelényi Zsuzsanna független képviselő, az Együtt politikusa azt emelte ki: Magyarország soha nem látott mértékű pénztámogatást kapott az uniótól. Megjegyezte ugyanakkor, hogy az ország nem áll meg a saját lábán és szinte semmit nem költöttek a holnapra.

Mesterházy Attila (MSZP) szerint az EU-s pénzek történelmi lehetőséget adtak Magyarországnak, ugyanakkor azok az országok sikeresebbek voltak, amelyek politikai konszenzust tudtak kialakítani. Azt mondta, kormányzati ciklusokon túl kell gondolkodni. A szocialista politikus a legfontosabb kérdésnek nevezte, hogy mi lesz Magyarországgal, amikor megszűnnek a források.

Gőgös Zoltán (MSZP) a magyar élelmiszeripar nagyobb támogatását sürgette. "Felejtsük már el, ki, hova, mit osztott!" - fogalmazott a kormánypárti képviselők felé fordulva, majd hozzátette, a források felhasználásánál a legfontosabb, hogy "értelmes és hasznos" célokra legyenek elköltve.

Balczó Zoltán, a Jobbik EP-képviselője felszólalásában olyan ökoszociális gazdaság kiépítését sürgette, amelyben a környezetvédelmi, a szociális és a nemzeti érdekek kapják a legnagyobb hangsúlyt. Kiemelte, a külföldi tőkét csak akkor tartják hasznosnak, ha az nem csak a GDP-t jelző statisztikákat, hanem a társadalmi fejlődést is segíti.

Bana Tibor (Jobbik) szerint a presztízsberuházások helyett munkahelyteremtésre lenne szükség, miközben több pénzt kellene fordítani a kutatás-fejlesztés valamint a kis- és közepes vállalkozások támogatására - összegzett. Staudt Gábor (Jobbik) kifejtette, ha a kormány az EU-t megelőzve kezdi a kifizetéseket, akkor annak "nagy koppanás" lehet a vége - jelentette ki.

Munkatársunktól/MTI