Indul az idei tanyafejlesztési program, amelyre 725 millió forint jut - jelentette be a földművelésügyi miniszter.

Fazekas Sándor elmondta, a tanyán élők három célterületre pályázhatnak. A települési és térségi fejlesztések támogatására biztosított keretösszeg 200 millió forint, a tanyagazdaságok indításának és fejlesztésének mezőgazdasági csekély összegű támogatására pedig 400 millió forint áll rendelkezésre. Emellett a tanyák lakóépületeinek felújítására, valamint lakó- és vagyonbiztonságot szolgáló egyéni fejlesztésekre is lehet pályázni, 125 millió forintos keretösszeggel.

A miniszter felidézte, hogy a tanyafejlesztési program 2011-ben indult, öt év alatt 1440 pályázatot bíráltak el pozitívan, amely mintegy 7,4 milliárd forint támogatást jelentett. A tanyafejlesztési programot nemzeti forrásból finanszírozzák - tette hozzá.

V. Németh Zsolt, a Földművelésügyi Minisztérium (FM) környezetügyért, agrárfejlesztésért és hungarikumokért felelős államtitkára elmondta: az eddigi tapasztalatok alapján 75 százalékra emelték a nyertes pályázatokhoz nyújtható előlegfizetési lehetőség mértékét. A korábbi években ez 25, illetve 50 százalék volt.

Továbbá a tanyafejlesztési programot a vidékfejlesztési programhoz (VP) igazították, hogy elkerülhető legyen a párhuzamos finanszírozás, ez uniós szabály is - jegyezte meg. Így például a tanyafejlesztési programban már nem lehet pályázni külterületi utak fejlesztésére, útkarbantartó gépek vásárlására, valamint villany-, víz- és szennyvízberuházások támogatására sem.

Tanyasi termékek védjegyére is lehet pályázni

Az államtitkár ismertette, hogy a települési és térségi fejlesztések támogatása körében pályázni lehet például a tanyasi termékek védjegy- és minőségrendszerének bevezetésére, fejlesztésére. bben a programban egy-egy pályázó - például helyi önkormányzatok - 5 millió forintot kaphat 90 százalékos támogatás mellett. A tanyagondnoki szolgálatok fejlesztésére - például kis értékű gépek beszerzésére, képzésre - szintén lehet pályázni, a pályázható összeg 10 millió forint 90 százalékos támogatás mellett.

A tanyagazdaságok indításának és fejlesztésének támogatására 3 millió forint pályázható általában 75 százalékos támogatottsággal. De a 40 év alatti fiatal gazdák számára a támogatottsági szint 90 százalékos. A tanyák lakóépületének felújítására, valamint lakó- és vagyonbiztonságot szolgáló egyéni fejlesztésekre ugyancsak kapható támogatás, ami maximum 4 millió forint lehet 75 százalékos támogatottsági szinttel.

Az államtitkár elmondta még: a pályázati felhívások a kormany.hu weboldalról tölthetők le, illetve elérhetők a www.hoi.hu honlapon is. A pályázatok benyújtásához az internetes felület a Herman Ottó Intézet honlapján (www.hoi.hu) a pályázati felhívások megjelenését követő 30. naptól, várhatóan ez év június első felében nyílik majd meg, a pályázóknak így 30 napjuk lesz a felkészülésre.

A szociális földprogramra 130 millió forint jut

Ebben az évben 130 millió forintra pályázhatnak rászoruló családok a szociális földprogram keretében - közölte az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) szociális ügyekért és társadalmi felzárkózásért felelős államtitkára Hajdúszováton, egy a programba több éve bekapcsolódott roma család portáján tartott sajtótájékoztatóján.

Czibere Károly elmondta, hogy ebből 80 millió forintra azok a családok számíthatnak, amelyek most kapcsolódnak be a programba.

Ötvenmillió forintot pedig azoknak biztosítanak, akik már több éve részt vesznek a szociális földprogramban, és szeretnének a továbblépéshez, például raktározáshoz, feldolgozáshoz, értékesítéshez támogatást kapni - ismertette.

Czibere Károly emlékeztetett rá: a kormány 2011-ben fogadta el a társadalmi felzárkózási stratégiát azzal a céllal, hogy az oktatás, a foglalkoztatás, az egészségügy terén különféle eszközökkel segítsen a hátrányos helyzetű embereken. Az államtitkár a stratégia egyik legfontosabb elemének nevezte a foglalkoztatás, illetve a foglalkoztathatóság növelését, ami "esélyt, lehetőséget jelent egy jobb élet megteremtéséhez".

Az öt éve tartó program egyik legfontosabb eleme a szociális földprogram, amely nem segélyt, hanem hosszútávú befektetést, hosszútávon fenntartható beruházást jelent a társadalom jövőjébe - magyarázta Czibere Károly.

Hozzátette: 2011 óta 1,3 milliárd forintot osztottak ki a program keretében, eddig 22 ezer családot értek el, az idén pedig további 8 ezer kapcsolódhat be a hátrányos helyzetű családoknak indított földprogramba.

Czibere Károly szerint a program ott rendkívül sikeres, ahol a kormányzati szándékhoz helyi közösségi akarat is párosul, mint Hajdúszováton. Ez a program ugyanis egyszerre járul hozzá a családok szociális helyzetének a javításához, a községfejlesztéshez, a térség hátrányainak mérsékléséhez, de növeli a későbbi foglalkoztatás esélyét is, kitörési lehetőséget biztosít a hátrányos helyzetből és csökkenti a migrációs kényszert - sorolta a szociális államtitkár hozzátéve: a kormány elkötelezett a program folytatásában.

Emelkedik a kistelepülési polgármesterek jövedelme

Még május elején nyújtotta be az Országgyűlésnek Boldog István fideszes országgyűlési képviselő azt a javaslatot, amelynek értelmében nőne a kistelepülési polgármesterek jövedelme.
A helyi önkormányzatokról szóló törvény módosításáról szóló javaslat

szerint a megyei jogú város polgármestere és a fővárosi kerületi polgármester havi illetményének összege "megegyezik a helyettes államtitkár közszolgálati tisztviselőkről szóló törvényben meghatározott alapilletményéből, illetménykiegészítéséből, vezetői illetménypótlékából álló illetményének összegével". A közszolgálati tisztviselőkről szóló törvény szerint a helyettes államtitkárok illetménye - kiegészítéssel és pótlékkal együtt - csaknem bruttó 750 ezer forint.

A javaslatban az áll: az 500 lakosú települések polgármestereinek illetménye a 750 ezer forint 20 százalékáról 30 százalékára, az 501-1500 lakosú települések polgármestereié 40-ről 50 százalékára nőne. Bevezetnének egy új kategóriát, az 5001-10 000 lakosú települések polgármesterei a törvényben meghatározott összeg 65 százalékát kapnák.

A többi lakosságszám szerinti kategóriában nem lenne változás: az 1501-5000 lakosú települések polgármesterei a törvényben meghatározott összeg 60, a 10 és 30 ezer lakos közötti települések vezetői 70, míg a 30 ezresnél nagyobb települések polgármesterei 80 százalékát kapják.

A javaslat kiegészítené a törvényt azzal, hogy a helyi képviselő-testülete megemelheti a polgármester illetményét az önkormányzat saját bevételeiből legfeljebb bruttó 200 ezer forinttal, ha a település vezetője kiemelkedő munkát végez.

A javaslat indokolásában Boldog István hangsúlyozta: az 1500-nál kevesebb lakosú kistelepülések polgármesterei a jelenleg hatályos szabályok szerint lényegesen kevesebb illetményre jogosultak, mint az 1500 lakosnál nagyobb települések polgármesterei. A polgármesterek által elvégzett munka "nem tükröződik a jövedelmi viszonyokban".

Felhívta a figyelmet arra, hogy egy kistelepülés polgármestere sok helyen "elvégzi a pályázatírással kapcsolatos feladatokat, irányítja a közmunkaszervezést, előkészíti, koordinálja a közfoglalkoztatást, de kiveszi részét akár a hivatali munkából is". Ezért - összegezte Boldog István - fontos, hogy a kistelepülési polgármesterek az erkölcsin túl anyagi elismerésben is részesüljenek.

Folytatódik az adósságkonszolidációból kimaradt önkormányzatok támogatása

Idén is 12,5 milliárd forint áll rendelkezésre fejlesztésekre az adósságkonszolidációban nem részesült önkormányzatoknak - mondta a Belügyminisztérium önkormányzati államtitkára.

Pogácsás Tibor felidézte: a kormány 2011-ben döntött az önkormányzatok adósságkonszolidációjáról, és 2014-ig több mint kétezer önkormányzat 1369 milliárd forintnyi adósságát vállalta át az állam. Ezzel egyidejűleg arról is határoztak, hogy az 1176, hitelfelvétel nélkül gazdálkodó önkormányzatnak létrehoznak egy 50 milliárd forintos fejlesztési keretet, amelyet 2014 óta évről évre meghirdetnek.

Hozzátette, a lakosságszámtól függ, hogy egy-egy önkormányzat mekkora támogatást kap. A pályázat egyszerű, nem igényel pályázati szakértőket. Példaként említette, hogy a támogatás önkormányzati utak, járdák, épületek felújítására, de akár vízelvezetésre, csatornahálózat építésére, településfejlesztésre is fordítható.

Kitért arra: az elmúlt évek tapasztalatai alapján több önkormányzat megvásárolandó ingatlanra szerette volna a pénzt felhasználni, erre eddig nem volt lehetőség, de a tervek szerint az év folyamán a költségvetési törvény módosulásakor ezt a lehetővé teszik.

Pogácsás Tibor azt mondta: az önkormányzatok augusztus 31-éig adhatják le pályázati igényüket, a források elosztásáról pedig november 15-éig egy tárcaközi bizottság javaslatára a belügyminiszter dönt.

Felhívta ugyanakkor a figyelmet arra, hogy ha az adott beruházás építési, illetve létesítési engedélyhez kötött, akkor az önkormányzatoknak ezzel rendelkezniük kell, csak akkor tud velük szerződést kötni a tárca és csak így tudják felhasználni a forrásokat.

Az államtitkár egy másik pályázati forrásról is beszélt: idén 5,5 milliárd forintos keretet szánnak az önkormányzati feladatellátást szolgáló fejlesztések támogatására. Ez a pályázat három részből áll, és új elem, hogy az önkormányzatok valamennyire nem pályázhatnak, csak egy-egy fejlesztésre.

A kötelező önkormányzati feladatellátáshoz kapcsolódó ingatlanok, létesítmények fejlesztésére - például bölcsődei, óvodai, egészségügyi alapellátást nyújtó létesítmények infrastruktúrájának bővítésére - legfeljebb 30 millió forintot nyerhetnek el az önkormányzatok.

A pályázat második részeként óvodai, iskolai sportterületek, sportlétesítmények, utánpótlás-sportlétesítmények felújítására, fejlesztésére lehet pályázni, erre a célra legfeljebb 20 millió forintot kaphatnak az önkormányzatok.

A keret harmadik elemeként településmérettől függően belterületi utak, járdák, hidak fejlesztésére lehet pályázni. Ebben az esetben a tízezer alatti lélekszámú települések 15 millió, az ennél több lakosúak 30 millió, a megyei jogú városok 50 millió, a főváros pedig 100 millió forintot kaphat.

A vissza nem térítendő támogatásra június 2-áig pályázhatnak az önkormányzatok, ezekről az első körben augusztus 5-éig döntenek, majd október 26-áig a második körben újabb döntés születhet a fennálló keretről.

Pogácsás Tibor felhívta a figyelmet arra, ennél a pályázatnál is szükséges, hogy az önkormányzatok rendelkezzenek a szükséges engedélyekkel a forrás felhasználásához.

Munkatársunktól/MTI