Korszerű, minden igényt kielégítő honlapok meglepően alacsony áron.

Az ország összes polgármesterét elérheti. Pályázatok kötelező nyilvánosságát is biztosítjuk.

Teljesítse könnyedén az elektronikus információszabadság törvényt!

A hétköznapi életet segítő, közhasznú híreket nemcsak olvasni érdemes, de fel is teheti honlapjára.




Jó évet zártak a nemzetiségek

Jelentősen nőtt a nemzetiségi intézmények száma és lényegesen többen vannak azok is, akik nemzetiséghez tartozónak vallják magukat – árulta el Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere. Ráadásul már biztosra vehető az is, hogy pályázati pénzekből 2017-ben sem lesz hiány.


Megjelentek a nemzetiségek tevékenységének támogatására kiírt pályázatok. Az Emberi Erőforrások Minisztériuma által kiírt pályázatok keretösszege 1,075 milliárd forint - jelentette be Soltész Miklós egyházi, nemzetiségi és civil társadalmi kapcsolatokért felelős államtitkár. 2016-ban ez a keretösszeg még csak 945 millió forint volt.

Négy kategóriában írtak ki pályázatot: nemzetiségi civil szervezetek működési támogatására, Magyarországon és az anyaországban megvalósuló táborok támogatására, az anyaországok közreműködésével megvalósuló nemzetiségi pedagógus-továbbképzések és a nemzetiségi kulturális kezdeményezések támogatására – mondta Soltész.

Az anyaországban megvalósuló táborok jelentősége óriási, ezért az erre fordítható pályázati forrás 2013-ról 2016-ra kilencszeresére nőtt, aminek köszönhetően több mint háromszorosára emelkedett a megvalósult táborok száma. 2013-hoz képest 2017-ben a táborokra fordított keretösszeg a tizenkétszeresére nőtt, azaz 30 millió forintról 360 millióra.

Támogatják a kettős identitást

A pályázatok kiírásával szinte egy időben átadták a Nemzetiségekért díjakat is. Az ünnepségen Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere azt mondta, hisznek benne, hogy a nemzetiségek egymást és Magyarországot is gazdagítják. Az erősödő Magyarország ugyanakkor nem azt jelenti, hogy "feloldódunk egymás kultúrájában" - szögezte le.

Hozzátette: jelentősen nőtt a nemzetiségi köznevelési és kulturális intézmények száma, továbbá népszámlálási adatok szerint lényegesen többen vannak azok, akik nemzetiséghez tartozónak vallják magukat. Ez annak eredménye, hogy a kormány nemcsak elfogadja, hanem támogatja is a kettős identitást.

A miniszter közölte: azt szeretnék, hogy az erősödő nemzetiségi kultúra az anyaországokból is Magyarországra vonzza az értelmiséget, és ezáltal olyan erős közép-európai régió alakuljon ki, amelynek szava nem csupán Brüsszelig hallatszik el, hanem még tovább, a globális döntéshozókig.

A Nemzetiségekért díjat egyébként azok az emberek, szervezetek vagy nemzetiségi önkormányzatok vehették át, akik, illetve amelyek példaértékű munkát végeztek a nemzetiségek érdekében közéleti, oktatási, kulturális, egyházi, tudományos területen vagy a tömegtájékoztatásban, illetve a gazdasági önszerveződésben.

Németek és szlovákok a fókuszban

Soltész Miklós az Emberi Erőforrások Minisztériumának egyházi, nemzetiségi és civil társadalmi kapcsolatokért felelős államtitkára szólt arról is, hogy az utóbbi időben jelentős mértékben erősödtek a magyar és szlovák politikai kapcsolatok, ezen belül különösen a kultúra és az oktatás területén, ami a két országot közösen erősíti.

Hollerné Racskó Erzsébet, az Országos Szlovák Önkormányzat elnöke arról beszélt: fontos, hogy a kisiskolások elsajátítsák a szlovák nyelvet, a kötődést a szlovák közösséghez, hogy később - bekapcsolódva a szlovák tehetséggondozó programba - tanulmányaikat a két magyarországi szlovák gimnázium valamelyikében folytassák.

A német-magyar barátság megkérdőjelezhetetlen érték minden magyar kormány számára a rendszerváltás óta - hangsúlyozta Gulyás Gergely, az Országgyűlés alelnöke, a magyarországi német önkormányzatok napján rendezett ünnepségen.

Gulyás elmondta, a magyarországi németek a második legnagyobb nemzetiséget alkotják, és több százezren vannak azok, akik a német nyelvet és kultúrát ápolják, gazdagítva ezáltal az országot. Emlékeztetett, hogy a magyar kormány világosan elutasítja az asszimilációt, és az itt élő nemzetiségek anyanyelvére és kultúrájára pozitív értékként tekint.

Az Országgyűlés alelnöke végezetül szólt arról is, hogy Magyarország számára a magyar-német kapcsolatok fontosak külpolitikai és gazdasági szempontból egyaránt. Mint fogalmazott, ha a németeknek jól megy, akkor nekünk is, és a két ország ezért is kölcsönösen érdekelt egymás sikereiben.

Munkatársunktól/MTI