Február végére készítette el véleményét a főváros az Európai Csalás Elleni Hivatalnak (OLAF) a budapesti 4-es metró beruházásáról szóló jelentéséről: olyan javaslatokat igyekeztek tenni, amelyekkel a kormány csökkenteni tudja a visszafizetési kötelezettségeket - közölte a főpolgármester budapesti sajtótájékoztatóján.

A legfontosabb pontokról tájékoztatva kifejtette: a jelentésében feltárt hiányosságokról, szabálytalanságokról megállapítható, hogy azok meghatározóan a 2003-ban kezdődött 4-es metróprojekt előkészítéséhez, illetve egyetlen kivétellel a 2004 és 2009 közötti időszakban megkötött szerződésekhez köthetőek, és az ezzel kapcsolatos felelősség nem a jelenlegi önkormányzatot terheli.

A kormány még január 12-én közölte, hogy az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) 166 milliárd forintos károkozást tárt fel a 4-es metró beruházásánál tavaly lezárult, négyéves vizsgálatában. A dokumentum alapján egyebek mellett csalás, hivatali visszaélés, vesztegetés, hűtlen kezelés gyanúja merült fel, az észrevételek egy kivételével a 2005 és 2009 közötti időszakra vonatkoznak.

Az OLAF szerint a korrupcióval és szabálytalansággal érintett szerződések összege 272 milliárd 823 millió 488 ezer 215 forint. Brüsszel azt állítja, hogy 166 milliárd 998 millió 258 ezer 356 forint "elloptak vagy elcsaltak", ezért ezt a pénzt az európai hatóságoknak és a magyar kormánynak vissza kell követelnie. A kormány ismeretlen tettes ellen feljelentést tett.

Igazságon túli világot emleget Demszky

Demszky Gábor volt szabad demokrata főpolgármester szerint az Európai Csalás Elleni Hivatalnak a budapesti 4-es metró beruházásáról szóló jelentése "egyoldalú, megalapozatlan és meghatározóan" egy olyan - 2010-ben - elkészített állami számvevőszéki jelentésre épül, amely Orbán Viktor miniszterelnök "szája íze szerint íródott".

Mindazonáltal Demszky Gábor "a magyar érdekeket védve" az ügyben felajánlotta segítségét a kormányzatnak. Szerinte Putyin, Trump és Orbán Viktor nevével fémjelzett, "igazságon túli világra" jellemző az OLAF-dokumentum. Hozzátette, "megdöbbentő tapasztalat" volt számára, hogy valamennyi főbb állítást ismerte korábbról.

Kifejtette, az Állami Számvevőszék (ÁSZ) 2010-ben, a metróról készült jelentése "egy az egyben visszaköszön az OLAF-jelentésben". A valóság az, hogy az ÁSZ feljelentette a fővárost, az ügyészség vizsgálódott, a Budapesti Rendőr-főkapitányság két éven keresztül nyomozott, és arra jutott: 11 közbeszerzési eljárás esetében valóban szabálytalanságok történtek.

Azért voltak ezek szabálytalanságok, mert a magyar jognak megfeleltek ugyan, de az uniós szabályoknak nem. Vagyoni hátrány ugyanakkor nem következett be, kötelességszegés nem történt, így a hűtlen kezelés elemeinek megvalósulásának hiányában bűncselekmény nem történt - idézett az akkori dokumentumból Demszky Gábor.

Kinek van takargatnivalója?

Tisztázni kell, hova kerültek a metrópénzek, ha komoly visszafizetési kötelezettsége lesz a magyar költségvetésnek a 4-es metró ügyében, legalább azt meg kell tudni, kiket terhel a felelősség, kiket gazdagítottak a költségvetési forrásokból - mondta Bánki Erik (Fidesz), az Országgyűlés gazdasági bizottságának elnöke sajtótájékoztatóján.

Bánki Erik kifejtette: a politikai felelősség kérdése megáll, és talán nem véletlen, hogy korábban egyetlen szocialista vagy szabaddemokrata politikus sem jött el a gazdasági bizottság meghallgatására, sem a három meghívott volt miniszterelnök, Medgyessy Péter, Gyurcsány Ferenc és Bajnai Gordon, sem pedig Demszky Gábor korábbi főpolgármester. "Nyilvánvalóan van takargatnivalójuk", ezért nem jöttek el - vélekedett a politikus.

A képviselő arra is kitért, hogy március 14-én remélhetőleg Medgyessy Pétert is meghallgatják, ő ugyanis korábban jelezte, hogy áll a bizottság rendelkezésére, ha az országban van. Mint mondta, olyan kérdéseket akarnak tisztázni, amelyek az OLAF jelentésében is szerepelnek, így azt, hogy egy ilyen nagy volumenű beruházás költsége hogyan nőhetett meg ennyire nagy mértékben.

A 4-es metró beruházásával kapcsolatos ügyek között van, amely csaknem tíz éve történt, így lassan kifutunk az időből a vizsgálattal - mondta Hadházy Ákos, az LMP társelnöke az Országgyűlés gazdasági bizottságának ülését követően. Nagy valószínűséggel így ezeknek az ügyeknek nem lesz büntetőjogi felelőssége - mutatott rá.

Kiemelte: a metróügy rendkívül sok kérdést vet fel a 2010 előtti és az azt követő időszak vonatkozásában is. Nyilvánvalónak látszik, hogy a felelősség nem egyforma a jelenlegi és a korábbi fővárosi vezetés esetében, azonban célszerű lenne Tarlós István jelenlegi főpolgármestert is meghívni, akit a kifizetések leállításáról kellene kérdezni - vélekedett.

Schmuck Erzsébet, az LMP országgyűlési képviselője hozzátette, megdöbbentő, hogy a főváros volt szocialista vezetői nem veszik komolyan az Országgyűlés gazdasági bizottságát, illetve a 4-es metró beruházásakor elkövetett korrupciót és csalást. Schmuck közölte: kritika illeti a kormánytöbbséget is a 4-es metró ügyében, mert hét éve vannak kormányon, de megvárták az OLAF jelentését.

Ez azt mutatja, hogy az elmúlt 27 évben a politikai elitnek, ha pénzről vagy az európai uniós támogatásokról volt szó, nem állt érdekében, hogy ezeket az ügyeket felderítsék - fogalmazott. A képviselő kijelentette: az európai uniós támogatások felhasználása most sincs megfelelően ellenőrizve, ebben szintén megvan a kormány felelőssége.

Felfüggesztik az utalásokat

Ha a magyar kormány felfüggeszti az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) metróberuházásáról szóló jelentése miatt a mintegy húsz milliárd forint utalását, akkor a főváros sem fog utalni - közölte Budapest főpolgármestere a TV2 Mokka című műsorában.

Lázár János a Kossuth Rádió Európai idő című műsorának adott interjúban a kifizetés felfüggesztéséről szólva kifejtette, amíg "nincs pont" az OLAF-vizsgálat végén, és amíg nem tisztázódik a felelősség, addig az államháztartási törvény szerint "Magyarország az adófizetők pénzét nem adhatja oda", miután az ügyben "bűncselekmények sokasága" valószínűsíthető.

Tarlós István, a Lázár János által elmondottakra reagálva úgy fogalmazott: "nincs akkora baj, túl azon, hogy kicsit kevesebb mint 20 milliárd ez a pénz, de (...), ha a magyar kormány felfüggeszti ennek az utalását, akkor mi sem fogunk tovább utalni, vagyis likvid problémát nem valószínű, hogy a fővárosnak fog a dolog okozni".

Munkatársunktól/MTI