A kormány az eddigi tapasztalatok alapján módosítaná a hulladékgazdálkodás szabályait. V. Németh Zsolt, a Földművelésügyi Minisztérium parlamenti államtitkára expozéjában kifejtette: a módosítás egyik fő területe az üveghulladék gyűjtésének elősegítése úgy, hogy bővítik azon üzletek számát, amelyeknek át kell venniük az üveget akkor is, ha nem bizonyítható, hogy ott vásárolták a terméket. Ennek okaként az államtitkár az üveggyűjtőhelyek alacsony számát jelölte meg.

További változtatásokat eszközölnének a hulladékgazdálkodás jogszabályi környezetében, egyebek közt a stabilitás biztosítása, a közszolgáltatás folyamatos, zavartalan ellátása és az egységes színvonal biztosítása érdekében. Az államtitkár elmondása szerint az anomáliák megszüntetése és kezelése is célja a javaslatnak, de biztosítani szeretnék a közszolgáltatás nonprofit működését is. Utóbbi érdekében előírják, hogy a közszolgáltatók alvállalkozói is csak nonprofit formában működhetnek.

Emellett a tervezet rendelkezik arról is, hogy a fizetési felszólításokat egységes tartalommal készítsék el, és személyes adatok kezelésével is megbízzák a Nemzeti Hulladékgazdálkodási Koordináló és Vagyonkezelő (NHKV) Zrt.-t.

Bartos Mónika, a Fidesz vezérszónoka - amellett, hogy frakciója támogatásáról biztosította az előterjesztést - kiemelte az üveggyűjtéssel és a nonprofit működéssel kapcsolatos pontokat is.

LMP: Kilopják a pénzt a rendszerből

Heringes Anita (MSZP) szerint ezzel újabb szöget vernek a hulladékgazdálkodás koporsójába. Felvetette a kérdést: ha az alvállalkozóktól elvárják, hogy nonprofitok legyenek, akkor az NKHV miért nem lesz az? A képviselőnő emellett felháborítónak nevezte, hogy nincs lehetőség a lakásokban szelektíven gyűjteni az üveget és életszerűtlennek nevezte, hogy a boltokba vigyék vissza az üveghulladékot a lakosok. Szerinte a korábbi, szigetszerű pontokon jól működött ez a rendszer, de megszüntették.

Földi László (KDNP) azt hangsúlyozta, hogy szükségessé vált a szabályok felülvizsgálata, biztosítani kell a stabilitást és az együttműködést.

Kepli Lajos (Jobbik) szerint hosszútávon kivérezteti a kormány a hulladékgazdálkodást, és így a rezsicsökkentést nemhogy bővíteni, fenntartani sem tudják majd.

Kiemelte, sok társaság abból élt, hogy az értéket képviselő, szelektíven gyűjtött hulladékot adták át a nagyobb társaságoknak, de az új szabályok elfogadásával ezek mind csődbe fognak menni. Kérdésként vetette fel, hogy a módosítások után az iskolában megmaradnak-e a papírgyűjtési akciók, és sajnálatát fejezte ki azzal kapcsolatban, hogy a bevételt egy kalapba gyűjtik, és eltűnik a költségvetésben, illetve nem hulladékgazdálkodásra fordítják.

Sallai R. Benedek (LMP) szerint továbbra is kérdéses marad, hogy a kormány hogyan fogja teljesíteni az unió által előírt hulladék-újrahasznosítási arányt. Szerinte erre lenne lehetőség, de a rendszerből kilopják a pénzt. Kifejtette: évente 70 milliárd forintot szednek be termékdíjként, de csak mintegy 10 milliárdot fordítanak hulladékgazdálkodásra, a többiből stadionok lesznek, pedig ennyi pénzből megvalósítható lenne a hulladékgazdálkodási koncepció. A képviselő a javaslat visszavonását kezdeményezte.

Szita Károly: Brüsszel előírásai az akadályok

Brüsszel előírásai megnehezítik azt, hogy a rezsicsökkentés utáni áron végezzenek hulladékszállítási és -gazdálkodási szolgáltatást Magyarországon - mondta a Megyei Jogú Városok Szövetségének (MJVSZ) elnöke Szekszárdon.

Szita Károly, aki egyben Kaposvár Fidesz-KDNP-s polgármestere, a szövetség idei első közgyűlése alkalmából tartott sajtótájékoztatón hozzátette: ezért arra biztatják a kormányt, küzdjön annak érdekében, hogy megmaradhasson a rezsicsökkentés vívmánya, amelynek köszönhetően Európában az egyik legalacsonyabbak a hazai hulladékszállítási díjak.

Közölte: a 23 megyei jogú várost tömörítő szövetség közgyűlésének fő témája a hulladékgazdálkodás átalakítása. Úgy vélte, a már csökkentett díjakhoz hatékony és a legjobb szolgáltatást nyújtó rendszert kell működtetnie az országnak.

Makai Martina, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium zöldgazdaság fejlesztéséért, klímapolitikáért és kiemelt közszolgáltatásokért felelős helyettes államtitkára azt mondta: a körkörös gazdaságról szóló európai bizottsági javaslat figyelmen kívül hagyja Magyarország hulladékgazdálkodási szerkezetét.

Kifejtette: a javaslatcsomag szerint a hulladék 60-65 százalékát kellene anyagában hasznosítani, miközben Magyarországon a hulladéknak csak egyharmada csomagolási hulladék, szemben a bizottság által számolt kétharmaddal. Ezzel párhuzamosan a vegyes hulladék lerakását 10 százalékban maximálná, jelenleg hazánkban ez 50-55 százalék - tette hozzá.

További része a javaslatnak - mondta -, hogy megszűnne a hulladék energetikai hasznosításának támogatása, a hulladékot nyugat-európai égetőkbe kellene szállítani, amelyeket piaci alapon lehetne igénybe venni.

Ez megfizethetetlen alternatívát ad - jegyezte meg, hozzátéve, hogy a bizottság azokat a "rezsivívmányokat" próbálná megszüntetni, amelyeket a kormány szeretne fenntartani.
A helyettes államtitkár szólt arról is, hogy a parlament elé került a hulladékgazdálkodási törvény módosítása, amelynek "fenntartható, a rezsicsökkentés vívmányait megőrző üzemeltetési struktúra kialakítása" a célja.

A törvénymódosítással hulladékgazdálkodási régiók jönnek létre, a közszolgáltatók száma radikálisan csökkeni fog, és nemcsak a közszolgáltatást végző cégeknek, hanem az alvállalkozóknak is nonprofitnak kell lenniük.

Munkatársunktól/MTI