Az államtitkár közölte: a Top 1300 milliárd forint értékű fejlesztést tesz lehetővé Magyarországon. Rákossy Balázs hangsúlyozta: lényeges, hogy olyan fejlesztések valósuljanak meg, amelyeket helyben tartanak fontosnak, és ezekről helyben szülessen döntés. Elmondta, a beruházások köre nagyon széles, a kis- és középvállalkozások támogatásától bölcsőde kialakításán, az önkormányzati infrastruktúra bővítésén keresztül ipari parkok létesítéséig, vagy energiahatékonysági beruházásokig.

Mindezek tovább javítják a foglalkoztatást és a lakosság életszínvonalát, javítják a vállalkozások versenyképességét, és ebben központi szerepe van a programnak - hangsúlyozta.

Az államtitkár kifejtette: azért, hogy minél gyorsabban valósulhassanak meg a beruházások, a támogatási szerződések megkötése után a települések megkapják a teljes beruházási költséget. Aláhúzta, mivel az önkormányzatoknak nincs szükségük önerőre, nem adódhat olyan helyzet, hogy a nyertesek nem tudják kifizetni vállalkozóikat és az alvállalkozókat. Hozzátette: ez 2007 és 2013 között többször előfordult, és a regionális fejlesztési projektek kivitelezése sok önkormányzatot adósságcsapdába hajtott.

A TOP-források harmadát már lekötötték Szabolcsban

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Szabolcs-Szatmár-Bereg megyére eső 89,2 milliárd forintos forrásának harmadát már lekötötték, ebből az összegből több mint több mint 180 projekt valósulhat meg.

A 2020-ig rendelkezésre álló európai uniós pályázati forrásokból a megyék közül Szabolcs-Szatmár-Bereg megyébe jut a második legmagasabb támogatási összeg. Az érintett településeken ipari park, óvoda- és bölcsődeépületek felújítása, belterületi utak építése, közlekedés- és turizmusfejlesztés, városrehabilitáció, egészségügyi és más közösségi szolgáltatások fejlesztése valósulhat meg a következő időszakban.

A felhívásokra benyújtott projektötletek közül csak olyan valós fejlesztési tervek lehetnek sikeresek, amelyek az úgynevezett döntés-előkészítő bizottság javaslata alapján, az irányító hatósági döntést követően megkapják a megyei közgyűlés egyetértő nyilatkozatát.

Az első körben nyertes projektek keretében például iparipark-fejlesztésre 2,7 milliárd, helyi gazdaságfejlesztésre 1,2 milliárd, a turizmus élénkítésére 4,8 milliárd, óvodák és bölcsődék építésére vagy rekonstrukciójára 6,3 milliárd, a Zöld város programra 1,7 milliárd, környezetvédelmi fejlesztésekre pedig 5,6 milliárd forintot fordítanak.

Kísérleti program indul a leghátrányosabb járásokban

A területi felzárkózást segítő programot indít a kormány összesen kétmilliárd forintból A területi felzárkózást segítő programot indít a kormány összesen kétmilliárd forintból az öt leghátrányosabb helyzetű járásban - jelentette be az Emberi Erőforrások Minisztériumának szociális ügyekért és társadalmi felzárkózásért felelős államtitkára.

Czibere Károly hangsúlyozta, a "Végtelen lehetőség" elnevezésű program keretében az öt érintett járásban - Cigánd, Gönc (Borsod-Abaúj-Zemplén megye), Kunhegyes (Jász-Nagykun-Szolnok), Baktalórántháza (Szabolcs-Szatmár-Bereg), Sellye (Baranya) - egyenként 400 millió forint keretösszeg áll rendelkezésre, a nyertes programokat négy év alatt kell megvalósítani.
A pályázatokat június 1-jétől szeptember 29-éig lehet benyújtani.

Az államtitkár a program legfontosabb céljának nevezte, hogy a leghátrányosabb helyzetű járásokban élő embereknek lehetőséget biztosítson a felemelkedésre. Emlékeztetett arra, hogy az előző hat évben, a társadalmi felzárkózás stratégiája keretében megalkotott programok során számtalan jó ötlet, módszer született az egyes településeken, és ezek kézzelfogható eredményeket hoztak.

Az államtitkár kiemelte: a kormány az új kísérleti modellprogram segítségével is a kiváló helyi kezdeményezéseket szeretné támogatni, de mivel a problémák - például az alulképzettség, az alulfoglalkoztatottság, a szociális gondok - nem állnak meg a települések határainál, a lehetőségeket járási szintre emelik.

Ennek során összekötik a problémakör egészségügyi, lakhatási, szociális és foglalkoztatási vonatkozásait, és komplex módon kívánnak segíteni. Abban viszont nem változik a rendszer, hogy továbbra is szeretnének a problémákhoz "közel menni", feltárni a gondokat és célzottan adni ezekre hatékony választ - közölte.

Czibere Károly elmondta azt is, hogy elsősorban nagyobb, országos hálózattal rendelkező civil, karitatív vagy egyházi kötődésű szervezetek pályázatait várják, mert ezek már jól ismerik a kormányzat céljait, a módszereket, van rálátásuk, tapasztalatuk a programok sikeres végrehajtásában.

Hangsúlyozta azt is, hogy nem romaprogramról van szó, de azok a problémák, amelyekre megoldásokat szeretnének nyújtani, leginkább a cigányságot érintik. A legfőbb cél az, hogy a hátrányos helyzetű családok gyermekei megkaphassanak mindent, ami szükséges ahhoz, hogy versenyképes felnőttekké válhassanak, a felnőttek pedig piaci alapú munkából tudjanak megélni - mondta az államtitkár.

Csaknem 25 milliárd forint pályázható innovációra

A Miniszterelnökség európai mezőgazdasági vidékfejlesztési alap stratégiai főosztályának főosztályvezetője, Nagy Attila közölte: az Európai Innovációs Partnerség (EIP) keretén belül megvalósuló program 24,95 milliárd forintos keretösszegéből innovációs operatív csoportok létrehozását, működtetését, illetve e konzorciumok innovatív projektjeinek megvalósításához szükséges beruházásait támogatják.

A program célja, hogy olyan fejlesztések valósuljanak meg, amelyek hozzájárulnak a mezőgazdasági termelékenység és a fenntarthatóság javításához, illetve az egyre szigorodó környezetvédelmi szabályok feltételeinek megteremtéséhez. A forrásból csak olyan új projektek támogathatók, amelyekhez a pályázók még nem kezdtek hozzá - ismertette a főosztályvezető. Hozzátette, hogy egy konzorciumnak legalább öt tagból kell állnia, és a tagok negyven százalékának az adott szakágazatban kell tevékenykednie.

A program az innovációs csoportok létrehozását 100 százalékos intenzitással támogatja, és egy-egy csoport legfeljebb 150 ezer eurónak megfelelő forintot nyerhet el. A mezőgazdasági termeléssel, a borászattal és az élelmiszer-feldolgozással kapcsolatos innovatív fejlesztésekre egyéni beruházás esetén legfeljebb 206 ezer euró, kollektív beruházás megvalósításakor maximum 1 millió 30 ezer euró igényelhető, míg az erdőgazdálkodáshoz kötődő beruházások maximális támogatási összege 112 ezer, illetve 560 ezer euró - fűzte hozzá.

A pályázatot nem kutatóhelyeknek írták ki, így önálló tudományos kutatási projektekkel nem lehet pályázni, ugyanakkor azokat az elképzeléseket sem támogatják, amelyek nem használnak fel tudományos ismereteket - hangsúlyozta a főosztályvezető.

A forrásra május 30-tól várhatóan november 30-ig lehet pályázni.

Munkatársunktól/MTI