Csepreghy Nándor hangsúlyozta, hogy a kormányfővel kötött megállapodásokat követően a 2016-2017-es évek sok projekt esetében tervezéssel teltek, illetve telnek. Rámutatott arra, hogy tavaly 52 milliárd forintot adtak a megyei jogú városoknak, elsősorban tervezési munkákra, idén minimum 152 milliárdnyi hazai forrást biztosítanak a program keretében, míg 2019 végéig az évi ezer milliárdot is eléri majd a támogatások mértéke.

Az államtitkár kiemelte: a 2022-ig tartó Modern városok program más, mint az eddigi fejlesztési programok, hiszen "nem a főváros szempontjából közelíti meg a dolgokat, hanem fordítva", továbbá igyekszik kiegyenlíteni a vidéki Magyarország, valamint Budapest és Pest megye között fennálló fejlődésbeli különbségeket. "A forrás révén olyan fellendülés kezdődhet a településeken és térségükben, amilyenre a reformkorban volt lehetőség utoljára" - fogalmazott, hozzátéve: "szépészeti beavatkozások helyett a nagyvárosok egyről a kettőre juthatnak a támogatások által".

Tatabánya 5,6 milliárd forintból újíthatja meg tömegközlekedését

A Modern városok program keretében Komárom-Esztergom megye székhelye 2022-ig összesen 180-190 milliárd forint támogatást fordíthat fejlesztésre. Az összegből 70-77 milliárd forint a Modern városok program támogatása, 17-20 milliárd uniós támogatásokból érkezik, és mintegy 100 milliárdot nyerhet el az önkormányzat, illetve a helyi vállalkozások pályázati úton, más igénylőkkel versenyezve.

Schmidt Csaba (Fidesz-KDNP), Tatabánya polgármestere közölte, a tömegközlekedés megújítására odaítélt támogatásból 41 új buszt szereznek be, és 2018 elejétől a T-Busz Kft., a város saját cége működteti a tömegközlekedést.

Kupi Gábor, a T-Busz Kft. ügyvezetője elmondta, a támogatásból 14 csuklós és 23 szóló, valamint 4 elektromos buszt vesznek. Minden megállóban és járművön valós idejű utastájékoztatás lesz, emellett utazástervező mobiltelefonos applikációt készítenek, valamint új telephelyet építenek.

Tatabányán naponta 23 ezer ember használja a tömegközlekedést. Az utazók kiszolgálását 12 városi járattal tervezik. Hat járat időszakosan az ipari park csaknem tízezer munkavállalójának közlekedését segíti majd, illetve csúcsidőn kívül a városi tömegközlekedésben vesz részt - ismertette az ügyvezető.

Veszprém kétszáz milliárdra számít

A Miniszterelnökség és a város önkormányzata közötti megállapodás megszületése óta eltelt egy esztendő nagy eredménye, hogy a Veszprémi Petőfi Színház rekonstrukciójára, az uszoda építésére és az állatkerti fejlesztések megvalósítására vonatkozóan már megszületett a kormánydöntés.

A 3800 milliárd forintos országos keretösszegből Veszprém 60 milliárd forinttal gazdálkodhat a 2020-2022-ig megvalósuló program keretében.

Megszülettek az ipari park megvásárláshoz szükséges piaci megállapodások, 2017-ben megkezdődik a megállapodás részét képező útfejlesztések tervezése.

2022-ig várhatóan 150-200 milliárd forint fejlesztési forrás érkezik a településre, egyrészt a Modern városok program keretében, másrészt a Terület és Településfejlesztési Operatív Programnak köszönhetően, valamint további 100 milliárd forint áll rendelkezésre, amelyért a helyi gazdasági társaságok versenybe szállhatnak.

Porga Gyula (Fidesz-KDNP) polgármester kiemelte, a fejlesztések azt célozzák, hogy Veszprém a Dunántúl legélhetőbb városává váljon.

A Modern városok program négy fejlesztési területet jelölt ki, ezek a gazdaság, a közlekedés, a kultúra és a sport - közölte.

A város kiemelt fejlesztése a szakképzést segítő leendő iparos park, valamint az Aranyosvölgyi tudáspark létrehozása, a Veszprém Aréna bővítése, az 5,7 milliárd forintos állami támogatásból megvalósuló uszoda megépítése, amelynek kivitelezése a tervek szerint 2018 elején megkezdődik, valamint a stadion felújítása, amelyről 2018-ra várható a támogatói okirat aláírása.

Munkatársunktól/MTI