Korszerű, minden igényt kielégítő honlapok meglepően alacsony áron.

Az ország összes polgármesterét elérheti. Pályázatok kötelező nyilvánosságát is biztosítjuk.

Teljesítse könnyedén az elektronikus információsza-badság törvényt! Olcsón, jól, egyszerűen!

A hétköznapi életet segítő, közhasznú híreket nemcsak olvasni érdemes, de fel is teheti honlapjára.




Kormányhű emberekkel töltik fel a közigazgatási bíróságokat?

Módosítanának a közigazgatási bírói álláshelyekre való jelentkezés menetén – közölte július végén az Igazságügyi Minisztérium (IM). A tervezet kritikusai szerint a változtatás a minisztériumokban és más állami hivatalokban ülő, Fideszhez lojális pályázóknak kedvez.


Az Igazságügyi Minisztérium (IM) fontosnak tartja, hogy a közigazgatási bírói álláshelyekre egyenlő eséllyel pályázhassanak a bíróságokról és a közigazgatásból jelentkezők – írták a Trócsányi László igazságügyi miniszter és Vízkelety Mariann igazságügyi kapcsolatokért felelős államtitkár által jegyzett közleményben.

Felidézték: az önálló közigazgatási perrend elfogadásával az Országgyűlés kinyilvánította, hogy a közigazgatási perek jelentősen különböznek a magánjogi perektől, ami a felek eltérő, alá-fölérendeltségi pozíciójában és a bírói testületekre vonatkozó sajátos szakmai követelményekben is megmutatkozik.

Az IM előterjesztése alapján ebben a kormányzati ciklusban az Országgyűlés elfogadta a polgári perrendet, a büntetőeljárási törvényt, a közigazgatási perrendtartást és általános közigazgatási rendtartást - jelezték.

Azt írták, hogy a legtöbb európai országban - a többi között Németországban, Ausztriában, Franciaországban és Csehországban - a közigazgatási bíróságok elkülönülnek a rendes bíróságoktól, és a bírák kiválasztásánál elengedhetetlen követelmény a közigazgatási jogi szakismeret.

Mindent az egyenlő esélyekért

Az IM fontosnak tartja, hogy közigazgatási bírói álláshelyre egyenlő eséllyel pályázhassanak a bíróságokról és a közigazgatásból jelentkezők, és a pályázatok elbírálásakor elsődleges jelentőségűek legyenek a szakmai követelmények.

A jelenleg hatályos pontozási rendszerben nem kellőképpen elismert a közigazgatásból pályázók közigazgatási szakismerete, valamint olyan kritériumokat is tartalmaz - például részvétel az Országos Bírósági Hivatal (OBH) képzésén, instruktori feladatok ellátása -, amelyeket nem tudnak teljesíteni - áll a közleményben.

Az IM és az OBH között szakmai egyeztetés folyik a jogszabály módosításáról. A bírósági hivatal is fontosnak tartotta, hogy a közigazgatásban töltött gyakorlati időt kellő hangsúllyal értékelhessék a pontozás során - írták.

A közlemény szerint az OBH egyetért annak szükségességével, hogy a "közigazgatási jog területén folyamatosan dolgozó, elhivatott, önmagukat következetesen képző szakemberek mind a bírósági szervezeten belülről, mind kívülről e szakmai múlt egyenlő elismerésével pályázzanak".

Ragadós a lengyel példa?

Az IM vezetői hangsúlyozták: a leghatározottabban visszautasítják a 444.hu portál "sejtetésekre épülő, mindennemű szakmai megalapozottságot és tárgyi tudást nélkülöző írását", a lengyelországi változtatásokkal való összevetést pedig "a szakmaiatlanság iskolapéldájának" tartják.

A közigazgatásban dolgozók megvádolása politikai elfogultsággal sértő és elfogadhatatlan - szögezték le.

Az IM rendeletének előkészítése az OBH bevonásával folyamatban van, és a jogszabály tartalmát érintő politikai támadások akadályozzák a szakmai munkát; a tárca "a legnagyobb körültekintéssel és felelősséggel jár el a kodifikáció során" - olvasható a közleményben.

A 444.hu hétfőn Ragadós a lengyel példa, a saját embereit ültetné a bíróságokra a magyar kormány címmel közölt cikket.

Azt írták, hogy az új bírákat pályázati rendszerben, pontszámok alapján nevezik ki, és az IM javaslata értelmében az állami hivatalokból érkező pályázók kétszer annyi pontot kapnának a szakmai múltjukra, mint a többiek.

A portál szerint "a minisztériumokban és más állami hivatalokban jellemzően a Fideszhez lojális emberek ülnek, főleg azokban a pozíciókban, ahonnan eséllyel lehet bírónak pályázni". A cikkben azt írták, hogy az OBH szerint rossz a tervezett átalakítás ötlete.

Maga volt a szégyen

Februárban fogadta el a parlament az Alkotmánybíróság (Ab) által korábban alaptörvény-ellenesnek minősített közigazgatási perrendtartási törvényt. Az Ab a jogszabály közigazgatási felsőbíróságra vonatkozó rendelkezéseit kifogásolta, miután a köztársasági elnök az alaptörvény-ellenesség megállapítását kérte a testülettől.

Az MSZP szerint ugyanakkor nem apró módosításról volt szó. Bárándy Gergely szocialista képviselő hangsúlyozta, hogy az eredeti törvény "maga volt a szégyen, az igazságügyi miniszter személyes szégyene", hiszen az Alkotmánybíróság azt mondta ki, hogy a jogszabály sérti a jogbiztonságot és a bíróságok szervezetére vonatkozó előírásokat.

Szerinte a kormány szándéka eredetileg egy önálló közigazgatási bíróság, vagyis egy "fideszes pártbíróság" létrehozása volt, de mivel ez elbukott, azt a megoldást választották, hogy egy feles törvénnyel megkerülik a kétharmados tárgykört, és "sunnyogó, lappangó módon" hozzák létre ezeket bíróságokat.

Staudt Gábor, a Jobbik képviselője is arra emlékeztetett, hogy a kormány kétharmados támogatás hiányában próbálta megkerülni a kétharmados kereteket, de nem járt sikerrel. Jelezte: a szavazáson tartózkodni fognak, nehogy úgy tűnjön, hogy ezért mindenki bűnös, csak a kormány nem.

Munkatársunktól/MTI