Ötezernél többen vettek részt a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezete (MKKSZ) által az önkormányzati hivatalokban dolgozó köztisztviselők munkahelyi szervezeteinek hirdetett, béremelést célzó kétórás munkabeszüntetésben - mondta el Boros Péterné, az érdekképviselet elnöke.

Ahol vállalták a részvételt, mindenütt meg is tartották a demonstrációt, az események pedig megfeleltek Európa legszigorúbb sztrájkszabályainak - hangsúlyozta. Hozzátette: ez nem csupán jelzés, hanem a "komoly együttgondolkodás" szándékának jele is.

Boros Péterné hangsúlyozta, a szakszervezet már két éve, a közigazgatásban dolgozók béremeléséről folytatott egyeztetések kezdetén jelezte, hogy "a közigazgatás egységéért kíván tárgyalni", és ezt a szándékát fenntartja. A pozitív jelek dacára álláspontjuk szerint "nincs igazán garancia a karrierre az állami tisztviselők körében".

Az erkölcsi és az anyagi megbecsülés mellett visszakövetelik munkaszüneti napként a közigazgatás napját, a legszigorúbb törvényesség megtartásának jegyében pedig az óriási fluktuáció miatt a túlmunka jelentette problémák összegyűjtésébe kezdtek - mondta.

A köztisztviselői keresetek emeléséről szólva Boros Péterné közölte: szeretnék, ha karrierrendszer alakulna ki, jövő január elsejével pedig 60 ezer forintra emelkedne a kilenc éve 38 ezer 650 forintos illetményalap.

Kompromisszumos előterjesztésként említette saját, három lépésben, három év alatt megvalósítható javaslatukat, amelynek "első lábaként" 25 százalékos illetménykiegészítést kapnának azok az önkormányzati hivatalokban dolgozók, akiknek a keresete kilenc éve nem változott.

Az ellenzék szerint jogosak a követelések

A Párbeszéd párt "teljes mellszélességgel" támogatja az önkormányzati dolgozók sztrájkját és a közszolgálati dolgozók bérköveteléseit - közölte Tordai Bence, az ellenzéki szervezet szóvivője.

Tordai Bence azt mondta: a Párbeszéd méltatlannak tartja, hogy egyes közalkalmazotti csoportok fizetését 2008 óta nem emelték. Felszólította a kormányt, hogy minden önkormányzat számára biztosítsa a béremeléshez szükséges kereteket, és tegye lehetővé, hogy megkapja a munkájáért járó anyagi elismerést az a több tízezer ember, aki kilenc éve nem részesült bérfejlesztésben.

Úgy vélte: "az Orbán-rezsim oszd meg és uralkodj politikát" alkalmaz a közszolgálati dolgozók esetében is. Azért verték szét az egységes közalkalmazotti bértáblát és azért fordították egymás ellen ezeket a munkavállalói csoportokat, hogy a különböző életpályamodellek ígéretével sakkban tartva őket kényszerítsék ki a lojalitásukat - fogalmazott.

Közölte: Karácsony Gergely, a Párbeszéd miniszterelnök-jelöltje kormányra kerülve visszaállítaná az egységes közalkalmazotti bértáblát, valamint a Párbeszéd támogatná, hogy az alapilletmény a jelenlegi 38 ezer forintról 60 ezerre emelkedjen és visszaállítanák a közszolgálati tisztviselők július 1-jei munkaszüneti napját is.

Az LMP gazdasági szakszóvivője egyenesen falurombolásnak nevezte azt, hogy csaknem 33 ezer önkormányzati dolgozó bére 9 éve nem emelkedett, a folyamat ugyanis Heltai László szerint rontja a vidék megtartó képességét. A politikus hozzátette: nem lehet olyan fizetést adni a köztisztviselőknek, hogy az ne érje el a létminimumot.

Nemcsak az alacsony béreket ítélte problémásnak, hanem azt is, hogy a dolgozók számára nem nyújt távlatot ez a pálya, hiszen egy diplomás, húsz éve a közigazgatásban dolgozó ember alig keres többet mint egy érettségizett, pályakezdő kollégája. Mindez növeli az elvándorlást - összegezte.

Az érintettek jövedelmének növeléséhez 20 milliárd forintra lenne szükség - ismertette -, amely szerinte például Rogán Antal "propagandaminisztériumának" 26 milliárdjából megoldható lenne - közölte.

A TÖOSZ szerint van előrelépés a tárgyalásokon

Második alkalommal folytattak egyeztető tárgyalást a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezete (MKKSZ), az önkormányzati szféra országos érdekszövetségei és a Belügyminisztérium képviselői 2017. július 27-én. Az önkormányzati hivatalokban foglalkoztatott köztisztviselők bérrendezéséről szóló egyeztetésen Schmidt Jenő, a TÖOSZ elnöke olyan javaslattal élt, amely akceptálja a szakszervezet sztrájkkövetelésében foglaltakat, és azzal egyetemben beleilleszthető a mostani, önkormányzati autonómiát nem bántó finanszírozási rendszerbe.

A 2017. július 14-én megtartott sztrájkot megelőző első egyeztetésen nem született megegyezés, ekkor javasolta a Belügyminisztérium, hogy a tárgyalások – a 2017. július 17-ei sztrájkot követően – két hét múlva folytatódjanak. A 2017. július 27-ei második egyeztető tárgyaláson – melyen a belügyi tárcát Pogácsás Tibor önkormányzati államtitkár képviselte – Schmidt Jenő javaslatot tett, melynek részleteit az alábbiak szerint összegezte az egyeztetést követően:

Kiindulási alap, hogy Magyarországon 1302 önkormányzati hivatal működik, amelyből 303 olyan hivatal van, ahol béreltérítéssel tudnak élni a dolgozóik irányába. Ez azt jelenti, hogy 999 hivatalnál 9 éve ugyanannyi a bérjövedelem, tehát 38.650 forint a köztisztviselői illetményalap. 2013-tól feladatfinanszírozási rendszerben kapják a támogatást az önkormányzatok, ez alapján hiába van köztisztviselői illetményalap, annak megfelelően kapják a támogatást az önkormányzatok, egy köztisztviselő után jelen pillanatban évente 4.580.000 Ft-ot. Ebből adódóan, mivel 2013-ban ez változatlanul az akkori illetményalaphoz lett hozzárögzítve, az önkormányzati köztisztviselők kilenc éve ugyanabban a bérstruktúrában vannak, a számuk megközelíti a 18.000 főt – mondta Schmidt Jenő.

A TÖOSZ javaslata a következő volt, amit az önkormányzati érdekszövetségek jelen lévő tagjai is elfogadtak: ebben a mostani finanszírozási rendszerben nem lehet az illetményalaphoz hozzányúlni, mert annak továbbgyűrűzését jelen pillanatban sem a költségvetési törvényen, sem pedig a kormányzati szándékon nem lehet keresztülvinni, hiszen minden önkormányzat önálló autonómiával rendelkezik ezekben a kérdésekben is – ismertette az elhangzottakat a TÖOSZ elnöke.

Hozzátette: ha megvizsgáljuk azt, hogy 4.580.000 forintos, kimondottan köztisztviselőre fordítandó támogatási rendszerből 70%-a bér és járulék, 30 % a dologi rész , az azt jelenti, hogy 3.200.000 forint nagyságrendileg a bér és járulékköltség. A szakszervezet igényét figyelembe véve, ha ezt megemeljük 25%-kal, az azt jelenti, hogy 2017 október 1-től 800.000 forinttal emelkedne az éves támogatása a jelenlegi 4.580.000 forintnak. Tehát 2017. október 1-jétől 5.380.000 forint lenne a köztisztviselőkre kapott támogatása egy főre vetítve az önkormányzati szektornak.

Egy kormányhatározat is elég lenne

Arra a kérdésre, hogy mennyi ennek az államháztartási vonatkozása, Schmidt Jenő elmondta: a kormányzat 25.000 fő köztisztviselőnek a finanszírozásával számol, így azt 800.000 forinttal megszorozva látható, hogy 3 milliárd forintba kerül az emelés összesen az államnak 2017-ben, amihez nem kell költségvetési törvényt módosítani, ugyanis kormányhatározattal odaadható az önkormányzatoknak. A Belügyminisztérium tisztában van azzal, hogy mekkora létszámot engedett az önkormányzati hivataloknál. 2018. január 1-jétől, (azért vannak megbontva a dátumok, mert 2018 január 1-jétől már egész évet jelent költségvetés szempontjából) tekintettel, hogy a bérrendezések miatt plusz 12%-os béremelésre lenne szükség.A javaslat az, hogy az év első napjától az 5.380.000 forint állami támogatás 400.000 forinttal emelkedjen meg, ami azt jelenti, hogy 2018. január 1-jétől az egy főre jutó állami támogatás az önkormányzati köztisztviselői szférában nagyságrendileg 5.780.000 forint lenne. Ennek a 25.000 főre vetített éves kihatása 30 milliárd forint, viszont itt kellene élni a beszámítás rendszerének átalakításával a 2018. évi költségvetési törvény módosításával, hiszen az a 303 önkormányzat, amely jelen pillanatban is meg tudja adni a többletforrásokat, azokat arányosan kellene csak támogatni. Ezért a beszámítási összegből matematikai módszerrel hozzávetőleg 7 milliárd forintot be lehetne számolni az önkormányzati szektornak. Ez azt jelenti, hogy a költségvetési finanszírozási igény2018. január 1-jétől plusz 23 milliárd forint lenne – mondta az elnök.

Ezen logika mentén 2019. január 1-jétől egy 7-8%-os emelésre lesz még szükség, ami nagyjából 220.000 forintot jelent. Így 5.780.000 forintról 2019. január 1-jétől 6.000.000 forint lenne az egy köztisztviselőre juttatott feladatfinanszírozási forrás. Ennek a költségvetési kihatása beszámítással együtt 27 milliárd forint összesen 2019-ben.

Azt gondoljuk, hogy ez a javaslat támogatható a kormányzat számára, hiszen a költségvetési mozgástere szinte hibahatáron belül van, rendezi ugyanúgy a béreket. Igaz, hogy önálló az önkormányzati rendszer, de tekintettel a feladatfinanszírozásra az állami támogatást csak oda tudja fordítani az önkormányzat, ilyen módon a differenciált bérszabályzás is megjelenik a polgármesteri és közös önkormányzati hivatalokban, így nem az életkort és a végzettséget finanszírozza, hanem az elvégzendő munkának a nagyságát – hangsúlyozta Schmidt Jenő.

Munkatársunktól/MTI