Korszerű, minden igényt kielégítő honlapok meglepően alacsony áron.

Az ország összes polgármesterét elérheti. Pályázatok kötelező nyilvánosságát is biztosítjuk.

Teljesítse könnyedén az elektronikus információsza-badság törvényt! Olcsón, jól, egyszerűen!

A hétköznapi életet segítő, közhasznú híreket nemcsak olvasni érdemes, de fel is teheti honlapjára.




Elindult a Kisfaludy turisztikai fejlesztési program

Szeptember 1-jén indult el a Kisfaludy turisztikai fejlesztési program, amelyben vidéki szálláshelyek fejlesztésére lehet pályázni 2030-ig, a rendelkezésre álló keretösszeg mintegy 300 milliárd forint. Eközben az ország több régiójában zajlanak már komoly fejlesztések, amelyek az idegenforgalom élénkítését szolgálják.


Seszták Miklós nemzeti fejlesztési miniszter korábban elmondta, hogy a tervek szerint az eddigi legnagyobb fejlesztési programmal mintegy 2000 szálláshely, 30 ezer szoba újulhat meg és ötezer új munkahely jöhet létre. A felújított szálláshelyek 20 százalékos árbevétel-növekedést érhetnek el a beruházással. A támogatásból a beruházás összértékének átlagosan 50 százaléka finanszírozható.

A fejlesztéseket belföldi forrásból finanszírozzák, a vissza nem térítendő állami támogatás 150 milliárd forint.

Az állam átlagosan 50 százalék vissza nem térítendő támogatással járul hozzá a pályázatokhoz, ezen túl 30 százalék kedvezményes hitel igényelhető, a vállalkozásoknak legfeljebb 20 százalék önrészt kell előteremteniük. A fejlesztéseket régiónként ütemezik, elsőként a Balaton, Sopron-Fertő és Tokaj, a Felső-Tisza és Nyírség térségében hirdetik meg a lehetőséget.

Bernáth Tamás, a Magyar Fejlesztési Bank (MFB) elnök-vezérigazgatója korábban elmondta: az MFB a beruházás értékének 30 százalékát kitevő kedvezményes hitelt nyújt saját forrásból új kereskedelmi célú ingatlanfejlesztéshez is, 2-15 év közötti futamidővel. Újonnan alapított cégeket is támogatnak. A kereskedelmi bankokkal együttműködve szinte minden magyarországi bank értékesítheti a kedvezményes hitelt, ami a támogatási elem nélkül, önmagában is elérhető lesz. A hitel igényelhető kis-, és középvállalkozásoknak 15 milliárd forintos éves árbevételig, az igényelhető összeg a meglévő szálláshely fejlesztéséhez, bővítéshez 10 és 500 millió forint között mozog, új szálláshely létesítésénél pedig 500 millió és 3 milliárd forint között.

Kelet-Magyarországon 35 milliárdból fejleszthetnek

Mérföldkőnek nevezte a kormány döntését a Debrecen, Hajdúszoboszló, Hortobágy, Tisza-tó kiemelt turisztikai régió létrehozásáról, és a hozzá kapcsolódó 35 milliárd forintos turisztikai fejlesztési lehetőségről Papp László, Debrecen polgármestere.

Hozzátette: a debreceni fejlesztések elsősorban a belvárost és a Nagyerdőt érintik, elsődlegesen azzal a céllal, hogy a város a jövőben olyan turisztikai célpont legyen, ahol a jelenlegi 2-3 nap helyett legalább egy hetet töltenek el a látogatók.

Kósa Lajos, a Fidesz országgyűlési frakciójának a vezetője a térségbeli összefogást hangsúlyozta a fejlesztések megvalósításában. Üdvözölte, hogy a debreceni sajtótájékoztatón jelen volt Hortobágy polgármestere és a Tisza-tó Fejlesztési Tanács alelnöke, ugyanakkor kifogásolta, hogy a meghívás ellenére senki nem képviselte Hajdúszoboszló önkormányzatát, ami Kósa szerint előrevetíti az együttműködés nehézségeit.

Kósa Lajos felhívta a figyelmet az ország biztonságának a megőrzésére is, ami véleménye szerint előfeltétele annak, hogy a turisztikai ágazat GDP-hez való hozzájárulása a jelenlegi 10,3 százalékról akár 15-16 százalékra növekedjen.

Gajda Tibor, a Magyar Turisztikai Ügynökség vezérigazgató-helyettese hozzátette: ma 300 ezer embert foglalkoztat közvetlenül az ágazat Magyarországon. A turizmus az egyetlen olyan szolgáltatási ágazat, ahol a költés mellett az áfa is az országban marad - jegyezte meg a szakember.

Kiemelte: a kormánydöntéssel a balatoni, a Sopron-Fertő-tói, valamint a Tokaj, Felső-Tisza, nyírségi után a Debrecen, Hajdúszoboszló, Hortobágy, Tisza-tó lett az ország negyedik kiemelt turisztikai fejlesztési térsége. A turisztikai régiók kialakítása folytatódik, az ország területének 85-90 százaléka fog valamelyik desztinációhoz tartozni - tette hozzá.

A Debrecen, Hajdúszoboszló, Hortobágy, Tisza-tó térsége az ország harmadik legnagyobb turisztikai célpontja, ahol tavaly kétmillió vendégéjszakát töltöttek a turisták - mondta Gajda Tibor. Reális célnak nevezte, hogy a megvalósuló fejlesztések eredményeként három év múlva elérik a hárommillió vendégéjszakát.

Nagyberuházások a Dunakanyarban

A kormány meghatározta a Dunakanyar kiemelt turisztikai térségbe tartozó településeket, valamint elfogadta a térségben megvalósítandó egyes fejlesztésekről szóló, a 2017-2030 közötti időszakra vonatkozó stratégiai fejlesztési programot - derül ki a Magyar Közlönyben közzétett kormányhatározatból.

A határozat szerint 70 település tartozik a Dunakanyar kiemelt turisztikai térséghez, ahol a következő években 35 fejlesztést terveznek 69,81 milliárd forint hazai forrásból származó támogatással.

Fejlesztik egyebek között a Börzsöny kerékpárút-hálózatát (1,5 milliárd forint támogatással), bővítik a börzsönyi kisvasutak útvonalait (2,28 milliárd forintból), fejlesztik a dunai gyorshajózást (12,5 milliárd forintból), a dobogókői kirándulóközpontot (1,5 milliárd forintból) és sípályát (0,98 milliárd forintból), az esztergomi Szent István műemlékfürdőt (5 milliárd forintból), a komáromi Monostori erődöt (0,3 milliárd forintból) és a nagymarosi Duna-part környezetét (1 milliárd forintból).

A kormány egyetért azzal is, hogy a Pilisben egyházturisztikai fejlesztésként spirituális, elvonulási központ épüljön (3 milliárd forint), összekapcsolják Budapestet és Szentendrét a Bubi rendszerrel (1 milliárd forint), továbbá újjáépítsék a szentendrei Duna korzót (2,6 milliárd forint), fejlesszék a váci barokk belvárost (3 milliárd forint) és múzeumnegyedet (1 milliárd forint) vagy például a visegrádi Lepence strandfürdőt (2 milliárd forint).

A fejlesztések között szerepel továbbá autós panorámapontok kialakítása (0,5 milliárd forint), gasztronómiai és borturisztikaimesterközpont kialakítása (0,50 milliárd forint) és az e-mobilitás élénkítése, töltőállomások létesítése a térségben (1 milliárd forint).

A nemzeti fejlesztési miniszternek és a belügyminiszternek meg kell vizsgálnia az esetleges átfedéseket a térségben már megvalósult, illetve megvalósítani tervezett vízügyi beruházások által és a fejlesztési programmal érintett területek között.

Munkatársunktól/MTI