Összességében sikeres volt az idei év az üdülőrégió számára – jelentette ki Hoffmann Henrik, a Balatoni Turizmus Szövetség (BTSZ)elnöke. Kiemelte, hogy a vizes vb Balatonnál zajló programjainak "globális marketinghozadéka, hogy sosem látott figyelem irányult a Balatonra".

Örömének adott hangot, hogy a közigazgatásilag három megye "peremvidékének számító" kiemelt üdülőrégió immár egységes turisztikai célpontnak számít a tavaly elfogadott turizmusfejlesztési törvényben, amely korábbi területét több településsel, köztük Veszprémmel és Sümeggel növelte, még több élményt kínálva a térség látogatóinak.

Beszélt arról is, hogy míg néhány éve a magyar családok 50 százaléka tudott megengedni magának egy egyhetes balatoni nyaralást, addig az idei felmérések alapján 65 százalékra nőtt ez az arány, ami leginkább a reálbérek növekedésének köszönhető. Történelminek nevezte a kormányhatározatban nevesített 370 milliárd forintos balatoni fejlesztési csomagot, amelynek pályázataira folyamatosan lehet jelentkezni.

A balatoni program is mutatja, hogy az elmúlt évben felértékelődött a hazai turizmus szerepe, hiszen jelentős mértékben, mintegy 10 százalékkal járul hozzá a GDP-hez - tette hozzá Hoffmann Henrik.

A vendégéjszakák húsz százalékát a tó körül regisztrálták

A KSH szeptemberi adatai szerint az év első 7 hónapjában a magyarországi kereskedelmi szálláshelyek vendégeinek 15,3 százalékát, a vendégéjszakák közel 20 százalékát regisztrálták a Balaton-régióban.

A kereskedelmi szálláshelyek kapacitáskihasználtsága az első hét hónapban a tavalyi 50 százalékról közel 55 százalékra nőtt. A régió 1 millió 17 ezer vendéget fogadott 3 millió 252 ezer vendégéjszakára idén, ami jelentős növekedést jelent.

A külföldi vendégek száma a korábbi év hasonló időszakához képest 9,9 százalékkal, a külföldi vendégéjszakák száma 10,5 százalékkal nőtt, ami áttörésnek számít a korábbi évekhez képest - fogalmazott a BTSZ elnöke.

Hoffmann Henrik szólt arról is, hogy a Global Peace Index szerint Magyarország a 15. legbiztonságosabb térség a világon, tavaly óta ötöt lépett felfelé a rangsorban, ami fontos turisztikai vonzerő.

Sajnálatának adott hangot, hogy nemcsak jó példák akadnak a Balatonnál, mert amíg Hévíz, Balatonfüred, de leginkább Keszthely kereskedelmi szálláshelyein jelentősen nőtt a vendégforgalom a KSH adatai szerint, addig Siófokon 9,4 százalékos elmaradást regisztráltak a tavalyi adatokhoz képest.

Hozzátette, a város idegenforgalmi adóbevételéből az derül ki, hogy összességében Siófokon is nőtt a vendégforgalom, ami azt jelenti, hogy a KSH-adatokban nem szereplő magánszálláshelyek forgalma emelkedett jelentősen.

"Ez az irány nem jó, Siófok vezetésének többet, szervezettebben kell tenni a turizmusért" - fogalmazott a szövetség elnöke, hozzátéve, hogy a magánszálláshelyek vendégkörének fizetőképessége általában fele akkora sincs, mint a kereskedelmi szálláshelyeké.

Sok százmilliárdos uniós forrás

A Balaton-régió fejlesztéseire a jelenlegi uniós ciklusban fordítandó, kormányhatározatban nevesített 250 milliárd forintnyi uniós forrásnál várhatóan több pénzt sikerül szereznie az üdülőövezetnek a jó pályázatoknak köszönhetően - derült ki a már elbírált pályázatokat, szerződéskötéseket és már kiutalt támogatásokat összesítő tárcák, szervezetek beszámolóiból.

A Balatoni Fejlesztési Tanács (BFT)ülésén a Miniszterelnöki Hivatal, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium, a Nemzetgazdasági Minisztérium és a Földművelésügyi Minisztérium képviselői is részletesen beszámoltak arról, hol tart az általuk kezelt uniós források felhasználása a Balaton-régióban.

Bóka István, a BFT elnöke örömtelinek nevezte a turisztikai térség teljesítményét az uniós pénzek elnyerése terén, és reményét fejezte ki, hogy a tavaly decemberben elfogadott kormányhatározatban balatoni fejlesztési célokra meghatározott 100 milliárd forintnyi hazai forrás megszerzése során is ugyanez a tendencia fog érvényesülni.

Kiemelte, hogy a balatoni program egyik legfontosabb eleme a hazai forrásból megvalósítandó vízminőség-védelmi projekt, amelyre mintegy 40 milliárd forintos keret jut.

A balatoni kormányhatározatban mintegy 12,6 milliárd forintnyi forrást terveztek a 4 milliárd forintos jegyzett tőkéjű, tóparti önkormányzatok tulajdonában lévő Balatoni Hajózási Zrt. fejlesztései számára. Bóka István, az MTI-nek ezzel kapcsolatban azt nyilatkozta, hogy az önkormányzatok még várják az állam döntését arról, hogyan kívánja megvalósítani a fejlesztéseket, és milyen feltételei lesznek a forrásjuttatásnak. Hozzátette, az önkormányzati tulajdon átadásáról nincs szó, tudomása szerint a fejlesztési források egy része tőkeemelésként érkezne, amellyel az állam tulajdoni hányadot szerezne a társaságban.

Az ülésen komoly és megoldandó problémaként merült fel a megfelelő zajvédelem biztosítása az egyre több, hosszabb és hangosabb balatoni fesztiválok kapcsán. Jamrik Péter, a BFT közbiztonsági tanácsosa úgy fogalmazott: "soha nem látott mennyiségű bejelentés és feljelentés érkezett idén a hatóságokhoz", ezért a BFT közbiztonsági testülete októberben napirendre tűzi a kérdést.

Rácz András, a témában illetékes Földművelésügyi Minisztérium helyettes-államtitkára felhívta a figyelmet arra, hogy még zajlik a Balaton-törvény felülvizsgálata, és ameddig le nem zárul, addig kellene a zajvédelemi kérdéseket is tisztázni.

Munkatársunktól/MTI