Az uniós biztos elmondta, a bizottság május közepén teszi közzé az első pályázati felhívást az ingyenes WiFi4EU hozzáférési pontok kiépítésére fordítható uniós finanszírozásról.

A tájékoztatás szerint az Európai Unió (EU) a WiFi4EU program keretében 15 ezer euró (mintegy 4,6 millió forint) értékű utalványt ad egy-egy önkormányzatnak, hogy a közösségi élet színterein - könyvtárakban, múzeumokban, parkokban, köztereken - internetkapcsolatot tudjanak kiépíteni. A hálózat karbantartásának költségei azonban az önkormányzatot terhelik.

Az EU 2020-ig összesen 120 millió eurót nyújt az uniós tagállamok, valamint Norvégia és Izland mintegy 8 ezer településének, hogy ingyenes és nyilvános wifi-szolgáltatásokat biztosító berendezéseket szerezzenek be. Az ugyanazon közösségi térben hasonló jellemzőkkel rendelkező, már létező ingyenes hálózatok mellett tervezett wifi-hozzáférési pontok nem részesülhetnek támogatásban - mondta.

A WiFi4EU-hálózatok ingyenesek lesznek, nem lesznek rajtuk reklámok, és használatukért a felhasználóknak nem kell személyes adataikat megadniuk - tette hozzá Marija Gabriel.

Azonos feltételek a digitális előfizetésekre

Az Európai Unió területén mindenütt azonos feltételek mellett válnak hozzáférhetővé az otthon előfizetett online digitális tartalmak április elsejétől - közölte az Európai Bizottság.

Marija Gabriel, a digitális gazdaságért és társadalomért felelős biztos tájékoztatása szerint a szabályok minden fizetett szolgáltatásra vonatkoznak, de a rendszerbe az ingyenes tartalmat szolgáltató vállalatok is beléphetnek. A továbbiakban nem kell majd engedélyeket beszerezni olyan unión belüli területekre, ahová az előfizetőik utaznak.

Bárhol is tartózkodjanak az EU területén, az európai polgároknak nem kell nélkülözniük kedvenc filmjeiket, tv-sorozataikat, sportműsoraikat, online játékaikat, vagy e-könyveiket, amelyekre otthon digitális előfizetéssel rendelkeznek - húzta alá Gabriel.

Mint elmondta, a szabályok az új technológiákat igénybe vevők magatartási mintáihoz és szokásaihoz igazodnak. Figyelembe veszi például, hogy 2010 és 2014 között a fogyasztók 113 százalékkal költöttek többet előfizetéses videoszolgáltatásokra, 2014 és 2015 között pedig 56 százalékkal növekedett az ilyen szolgáltatásokat igénybe vevő felhasználók száma. A becslések szerint legalább 29 millió polgár, vagyis az uniós fogyasztók 5,7 százaléka veheti igénybe az online tartalomszolgáltatások határokon átnyúló hordozhatóságát, ráadásul számuk a jövőben meredeken nőhet és 2020-ra a 72 milliót is elérheti - közölte.

A fiatal európaiak 60 százaléka vélekedik úgy, hogy az online szolgáltatások kiválasztásakor fontos szempont számukra az előfizetéseik hordozhatósága. Ennek megvalósítása megoldást jelent a problémára, segítségével ráadásul számos szolgáltató előfizetői bázisát is növelheti - tette hozzá az uniós biztos.

Idősügyi Infokommunikációs Program a Várnegyedben

A budapesti I. kerület is csatlakozott az Idősügyi Infokommunikációs Programhoz, amelyben az idén országszerte százezer 65 év feletti ember szerezhet számítógép- és internethasználati ismereteket tizenkétszer kétórás időkeretben - jelentették be a Várkerületbe.

Deutsch Tamás, a Digitális Jólét Programért felelős miniszterelnöki biztos azt mondta, a digitális átalakulás nem csupán technikai, hanem mindenkit érintő társadalmi változás is. A kormány pedig azt szeretné, hogy ennek a változásnak minden magyar állampolgár részese legyen: mindenki rendelkezzen elérhető, megfizethető internettel, valamint a digitális írás és olvasás képességével.

E célok elérése érdekében több esetben az uniós ütemterveknél is gyorsabb infrastruktúrafejlesztés zajlott Magyarországon, az internet áfáját 27-ről 5 százalékra csökkentették, valamint bevezették a digitális jólét alapcsomagot, amelynek köszönhetően a szerény anyagi körülmények között élők is jó minőségű internetszolgáltatáshoz juthatnak - sorolta a miniszterelnöki biztos.

Hozzátette, 2016-ban a magyarok 73 százaléka volt rendszeres internethasználó, tavaly ez az arány már 79 százalékra bővült, ezzel pedig Magyarország szinte elérte az európai uniós átlagot.

Jeneiné Rubovszky Csilla, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) miniszteri biztosa arról beszélt, hogy Magyarországon egyre nő az idősek aránya, és közülük sokan egyedül, magányosan élnek. Erre a kihívásra szerettek volna reagálni a program elindításával - mutatott rá.

Kitért arra, a program előtt végzett szükségletfelmérés eredménye szerint az idősek számára a legfontosabb az egészség és a biztonság megőrzése, valamint a magány enyhítése.

Munkatársunktól/MTI